Cikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk a tritikálé legfőbb tulajdonságaival és igényeivel, valamint bemutattunk néhány kiváló fajtát, amelyek nehezebb éghajlati körülmények között is (hideg tavasz, száraz évjárat) kiválóan teljesítettek. A cikk folytatásaként pedig megismerkedünk e növény termesztéstechnológiájának további részleteivel.
Mint ismeretes, a tritikálé nem tartozik a legigényesebb növényi kultúrák közé, de ennek ellenére meghálálja a kellő törődést és odafigyelést. Ezért fontos, hogy mindig megismerjük és elsajátítsuk az adott termesztett növényünk termesztésének „csínját-bínját”.
Vetésforgó
A tritikálé az elővetemények tekintetében különösebben nem válogat. A monokultúrát is jobban elviseli, mint a többi kalászos növények zöme. Kísérletek azt igazolták, hogy önmaga után akár 2-3 évig is vethető minden gond nélkül. Nyilvánvaló azonban, hogy a talajzsaroló és/vagy későn lekerülő elővetemények nem kedveznek a tritikálénak sem. Fontos számára, hogy legyen elegendő idő a jó minőségű vetőágy elkészítésére.
Legjobb elővetemény számára a korán (még nyáron) lekerülő elővetemények, mint a hüvelyesek (borsó, bab, szója), a pillangósak (lóhere, lucerna), a repce, a mák, valamint a csemegekukorica. Közepes előveteménynek számít a korai kukorica, silókukorica, napraforgó stb., mind azon kultúrnövények, amelyek betakarításukkal nem késleltetik a vetés idejét.
Talajelőkészítés
A tritikálé talajigényét tekintve nem válogatós, ezért a jobb kultúrállapotú homoktalajoktól a vályogtalajokon át egészen a mély termőrétegű csernozjom talajokig minden talajtípuson termeszthető. A tritikálé talajelőkészítését nagyban befolyásolja az, hogy milyen talajtípuson is szeretnénk termeszteni.
A talajelőkészítés másik meghatározó tényezője, hogy milyen elővetemény után is szeretnénk termeszteni. A tritikálé, hasonlóan az őszi búzához, nem igényel forgatásos talajművelést, de vannak olyan elővetemények, mint a pillangósok (lucerna, lóhere), vagy nagy mennyiségű szármaradványt visszahagyó kultúrnövények (kukorica, napraforgó), amikor is a forgatás elkerülhetetlen. Fontos viszont megjegyeznünk és mindig szem előtt tartanunk azt, hogy minden szántóföldi növény esetében (és ez alól nem kivétel a tritikálé sem) a talajelőkészítés fő célja a talaj nedvességtartalmának megtartása kell, hogy legyen. Az elővetemény lekerülésétől egészen a magágy elkészítéséig a földterületünket úgy kell gyommentesen tartanunk, hogy közben a lehető legtöbb nedvességet a talajban tartjuk. Ezt az állapotot csak megfelelő tarlókezeléssel érhetjük el.
Mivel a tritikálé csírázóképessége kicsit gyengébb, mint a búzáé, ezért a megfelelő vetőmagmennyiségen túl a jó minőségű magágyra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Laza, hézagos és üreges magágyban nehezen csírázik.
Megfelelően tömör, aprómorzsás, ülepedett magágyat igényel.
Vetés
A tritikálé optimális vetési ideje megelőzi a búzáét. Mivel kezdeti fejlődése lassú, ezért célszerű elvetni szeptember utolsó dekádjában. A tritikálé vetési idejét nagyban befolyásolják a termőhelyi adottságok. Nagy termésekre képes vályogtalajokon elég október közepén elvetni.
A tritikálé bokrosodó képessége lényegesen jobb, mint a búzáé. A vetőmag mennyiségét mindig a vetőágy elkészítésekor kell meghatározni. Vetőmagdózis-kísérletek bizonyították, hogy amennyiben a vetőmag megfelelő körülmények között (megfelelő elővetemény, jó minőségű magágy, kellő talajnedvesség, optimális vetési idő) kerül a talajba, akkor abban az esetben nem érdemes többet vetni, mint 3,5 millió csíraszám/ha. Ha azonban az elővetemény kedvezőtlen, a talaj száraz, akkor ilyenkor (50-60 %-os szántóföldi csíraszámra számítva) valamelyest többet kell vetni.
Még a vetőmagmennyiségnél maradva fontos tisztázni azt is, hogy a túl sűrű vetést kerülni kell, mert az tavasszal az állomány megdőléséhez vezethet. Az optimális sortávolság 15 cm, vetésmélység pedig 4-6 cm.
Gazdatapasztalatok alapján elmondható, hogy egy közepes minőségű talajon termesztett tritikálé, akár kevesebb vetőmaggal is, a kiváló bokrosodó képességével, nagy kalászfejlesztésével nagy ezermagtömeggel képes kompenzálni a talajfoltokat és más hiányhelyeket.
Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány,
Nagy Éva falugazdász
Forrás: karpatinfo.net