A tűzelhalás elleni megelőző védekezés lehetőségei
Ha biológiai termesztésre adta fejét a gazda, akkor számos forrásból informálódhat a kártevők elleni védekezésről – az elmúlt hónapokban több cikkben is összefoglaltuk e módszereket –, viszont a baktériumos fertőzésekről igen kevés információt találni. Ezúttal szeretném összefoglalni, melyek az Erwinia amylovora, azaz a tűzelhalás elleni védekezés lehetőségei a biotermesztésben.
A tűzelhalás kártétele és felismerése
Egész évben megjelenhet ez a baktérium által okozott fertőzés. Akár a fa teljes pusztulását is okozhatja, de leggyakrabban az évi termést teszi tönkre. Az almafajták ellenálló képessége eltérő, de teljes rezisztencia nem létezik. Legfőképpen a virágzás stádiumában fertőz a baktérium, mégpedig olyankor, amikor a csapadékos időjárás 16,5 °C körüli átlaghőmérséklettel társul. De egész szezonban, akár egy jégeső kártétele után is számítani lehet a megjelenésére. Sok esetben nyugalmi időszakban is jelen van a baktérium az ültetvényben. Nehéz felismerni, s nagyon könnyen összetéveszthetjük más gomba vagy kártevő kórképével. A tünetek a következők:
- az ágakon a kéreg foltszerűen elfeketedő, besüppedő sérülései mutatkoznak;
- virágzáskor a virágok elfeketednek, a levelek barnásfeketévé színeződnek el;
- a hajtások elhervadnak és a fán maradnak (ez az egyik legkönnyebben felismerhető tünet).
Főleg a magas törzsű fáknál jellemző a teljes ágrészek gyors elfeketedése.
A tűzelhalás elleni megelőző védekezés
Mint minden kórokozó esetében, a tűzelhalásnál is fontos az odafigyelés és a megelőzés. Hatékonyan csak megelőzéssel tudunk védekezni a fertőzés ellen; ha már tömegesen megjelent az ültetvényben, sok mindent nem tehetünk. A következő szempontok fontosak a megelőzés érdekében:
- A termőhely ne legyen mély fekvésű, vízállásos; a talaj kémhatása 5,5 és 6,5 pH között optimális. Ettől eltérő esetben minden évben számítani lehet a fertőzésre.
- Új telepítéshez válasszunk toleráns alanyt és fajtát. Minden faiskola kiemelten tünteti fel a tolerancia fokát.
- Kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás (kerüljük a nitrogéntúlsúlyt!).
- Kiegyensúlyozott metszés: a tő- és sarjhajtások fogékonyak a fertőzésre, ezért el kell távolítani azokat. A vadalást folyamatosan végezzük, akár évente több alkalommal is. Ha a vadhajtás 20 cm-nél nagyobb, akkor már elkéstünk.
- A metszést nyugalmi időszakban és száraz időben végezzük, mert nyáron és nedves időben fokozott a fertőzésveszély.
- Védekezzünk a füstösszárnyú körtelevélbolha ellen, mivel ez a kártevő a fő terjesztő.
- Nyugalmi időszakban: a fák alapos átvizsgálása fertőzött hajtások után kutatva, ezek eltávolítása. A fertőzött rész alatt 20–30 cm-rel vágjuk le az ágat.
- A metszéshez használt eszközök fertőtlenítése (nyílt lánggal, forró vízzel vagy 70%-os alkohollal) – különösen közös eszközök használatakor –, a ruházat és a kezek fertőtlenítése.
- Vegetációs periódusban: a növényvédelmi előrejelzések figyelemmel kísérése (pl. a Maryblyt és a Cougar Blight által végzett előrejelzések, amelyek az interneten elérhetők).
- A fák rendszeres ellenőrzése (különösen a virágzás vagy jégeső utáni fertőzések következtében). Amint gyanús esetekkel találkozunk, azonnal permetezni kell.
- Az ültetvény közelében (500 méteres környezetében) levő gyümölcsöskertek, fasorok és cserjések ellenőrzése, kivágása és kezelésük.
- Az utóbbi években derült ki, hogy akár bőrön, egyetlen érintéssel is átvihető a fertőzés egyik fáról a másikra. Ezt tartsuk észben, ha bérmunkában végeztetjük a metszést, vagy rendszeres látogatóink vannak az ültetvényben.
Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
Forrás: karpataljalap.net