Egyre több gazdánál jelent meg az utóbbi időszakban a liszteske. Szerencsére még nem tömeges az egyedszámuk, azonban a megfelelő megelőző védekezés hiányában ez gyorsan megtörténhet. Egyes években a felszaporodásuk szinte katasztrofális méretet is ölt. A rovarok által ürített mézharmattól ragacsossá válik a levél és a termés. Ezen a mézharmat rétegen rendszerint megtelepszik a fekete korompenész is. A termés csak nehézkes tisztítás után lesz fogyasztható, piacképes. Érdemes tehát részletesen is foglalkoznunk ezzel a kis kártevővel.

Mit érdemes tudni róla?
Az imágók (lepkék) 1,5 mm hosszúak, színük lisztesen fehér. Innen kapta a találó nevét is. Egy-egy nőstény több száz tojást rak a levelek fonák oldalára. Ezek a hosszúkás tojások aprók, nehezen észlelhetők, s rövid nyélen keresztül rögzülnek a levéllemezhez. Egy év alatt akár 10-12 nemzedékük is kifejlődhet, ami megmagyarázza a már szinte hihetetlen mértékű felszaporodásukat a szezon végére. Előfordul, hogy az utolsó szedések idején porvédő álarccal kell védekezni, hogy az ember ne lélegezze be őket.
Azonban bármilyen meglepő, a néha szinte felhőt alkotó lepkesereg a teljes populációnak csak egy nagyon kis hányada, alig 2-5%-a. A nagyobb részét, mintegy 95-98 %-át (!) az állománynak a leveleken lévő, áttetsző lárvák alkotják, valamint a még nagyobb számban lévő tojások. Tehát amikor a gazda felfigyelt a kis lepkék jelenlétére, már el is késett a védekezéssel.
Hogyan védekezzünk?
Az internetes csevegő oldalakon (ahol a gazdák és a szakemberek megosztják egymással a problémáikat és tapasztalataikat) örökzöld téma a liszteskék elleni védekezés. Ha egy gazda ajánl valamilyen „tuti” módszert a védekezésre, biztosan válaszol rá legalább 2-3 gazda, akik cáfolják annak sikerességét, mivel náluk nem működött.
A szakirodalom is nagyon óvatosan fogalmaz ebben a kérdésben. Sehol sem írnak a kártevő kiirtásáról az állományból, csupán a felszaporodásuk mértékének kordában tartásához adnak tanácsot.
De vegyük sorba, hogy mit is tehetünk a liszteskék ellen.
- Az előző, letermett állomány felszámolásakor feltétlenül végezzük el a fóliasátor légtérkezelését. Magyarországon a formalin 4%-os oldatát használják. Ennek kipermetezése után a fóliasátrat 5-6 napra be kell zárni. Nálunk erre a célra kénpor elégetését szokták használni és javasolni, 1kg/100 m2 dózisban.
- A fóliasátor két végére, pontosabban a szellőztetők közelébe helyezzünk ki sárga színű ragacsos papírlapokat. Ezeket ma már szinte valamennyi gazdaboltban beszerezhetjük. A kintről berepülő molytetvek nagy részét befoghatjuk ily módon, miközben a rendszeres ellenőrzésével tudni fogjuk, hogy mikor jelentek meg az első egyedek, s mikor kell megkezdeni ellenük a védekezést.
- A vegyszeres védekezéskor igyekezzünk olyan permetszereket választani, amelyek nemcsak a repülő kis lepkéket ölik, hanem a populáció túlnyomó részét kitevő lárvákat is. Elvileg lárvaölő hatása is van a Lannate 20L és Sanmite 20WP-nek, s kifejezetten lárvaölő hatást ígérnek a nálunk is beszerezhető Applaud 25WP, valamint Admira és Nomolt rovarölő szereknél. (Sajnos a fenti vegyszerek egy részét az EU-ban kivonták a forgalomból, beszerzésük egyre nehezebb. Érdemes a hatóanyaguk alapján rákeresni ezen szerek „utángyártott” másolataira.)
- Több gazda a Chess25WP használatára esküszik, amely nem közvetlenül mérgez, hanem hatására csak „elfelejtenek” táplálkozni a lárvák, s így éhen halnak.
- A gombaölő szerek kiválasztásakor részesítsük előnyben a mankoceb tartalmú szereket, ugyanis ennek molytetű gyérítő mellékhatása is van.
- A permetezéseket nagyon nagy lémennyiséggel kell elvégezni, 4-5 naponta megismételve 5-6 héten át, amíg az utolsó tojás is ki nem kel s el nem pusztul a belőle kikelő lárva. S eközben gondolnunk kellene a szerrotációra, valamint az élelmezési várakozási idők betartására is. Lássuk be, mindezt összehangolni és betartani szinte lehetetlen feladat.
- Ezért is terjedt el a világ fejlettebb részén az üvegházi molytetvek ellen a biológia védekezés. Erre a célra az Encarsia liszteske-fürkészdarazsak, valamint a Macrolophus ragadozó poloskák betelepítését használják. Azonban a biológiai növényvédelemre való átállás teljes szemléletváltást, elméleti ismereteket és megfelelő termesztési színvonalat követel meg a termelőtől.
Gál I. falugazdász a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány megbízásából
Forrás: karpatinfo.net