A homoktövis termesztésével foglalkozó cikkünk előző részében megismerkedhettünk magával a növénnyel, annak nagyszerű beltartalmi tulajdonságaival és a legismertebb fajtáival. A cikk folytatásaként pedig a növény igényeit és telepítésével kapcsolatos tudnivalókat szeretnénk bemutatni. Mielőtt belevágnánk a homoktövis telepítésébe, szem előtt kell tartanunk a növény környezeti és egyéb igényeit, majd nem utolsó sorban figyelnünk kell arra, hogy egy szélbeporzású (kétlaki) hím- és nőivarú növényről van szó, amellyel a telepítés alkalmával mindenképpen számolnunk kell!
A homoktövis igényei
Napfényigényes, talajban nem válogat. A sós, alkalikus, szikes földeket is bírja, ott is megél, ahol csak nagyon kevés növény. A lazább, homokos vagy könnyű vályogtalajokat kedveli elsősorban, melyek enyhén savasak. Szegényebb talajokon is megél, de a tápanyagban gazdag földet nagyon meghálálja. Egyedül a nagyon alacsony foszfortartalmú földet nem szereti. A nitrogént viszont megköti a levegőből a gyökerein lévő nitrogénkötő gümők segítségével egy vele együtt élő baktérium hatására, javítva ezzel a talaj minőségét is. A pangó, belvizes területekre ne telepítsünk, mert ott viszont kipusztulnak!
Telepítés
Ha lehetséges, akkor burgonya és kajszi után ne telepítsük! Legideálisabb ősszel telepíteni a homoktövist, méghozzá közvetlenül a lombhullatást követően. A tavaszi, még rügyfakadás előtti ültetés is megfelelő, de az őszi, helyesen elvégzett, szakszerű telepítéskor szinte egyáltalán nincs veszteség. Célszerű 3×3 méteres távolságokra ültetni egymástól a töveket, hogy legyen bőven hely a lombkoronáknak kifejlődni és elegendő fényhez jutni. Amennyiben táblás (nagyüzemű) telepítésben gondolkodunk, hogy gépi művelésnél a gépek a sorok közé férjenek, akkor ajánlatosabb a 4×4 méteres ültetési távolságot követni. Azonban, ha valaki kézi kapálással, vagy kisebb kézi gépekkel akarja a gyomtalanítást, kaszálást végezni, akkor feleslegesek a 4 méteres sorközök. Ha viszont sövénynek ültetjük, akkor természetesen lehet egymáshoz még közelebb tenni a töveket, hogy egy sűrű, áthatolhatatlan tövises sövényt (kerítést) alkossanak.
Ültetéshez a gödröket érdemes legalább 40×40×40 cm-esekre ásnunk az ajánlott 30×30×30 cm helyett.
Ugyanis jobb, ha a frissen ültetett gyökérzet körül nagyobb területen fel van lazítva és be van iszapolva a föld. A foganás szempontjából fontos jelentősége van annak, hogy az elültetett homoktövisünk az első évben megfelelő mennyiségű vizet kapjon. Ezért egy évig igen sűrűn és bőségesen kell öntözni. A foganást követően a második évtől az öntözés már nem indokolt, de ha növelni szeretnénk a terméshozamot, akkor természetesen érdemes öntözni (főleg túlzott csapadékszegény időszak esetén), hiszen, mint a legtöbb növény, a homoktövis is meghálálja a plusz vizet.
A telepítéshez jó érett, legalább kétéves marhatrágyát használjunk növényi komposzttal keverve. Amennyiben nem jutunk marhatrágyához, akkor csirke- vagy birkatrágyával is helyettesíthetjük. Az ültető gödrök aljára dobjunk egy kis komposzttal kevert trágyát, majd fedjük el pár lapát földdel úgy, hogy a trágya ne látszódjon ki!
Ezt követően öntsünk gödrönként legalább egy vödör vizet! Ezután helyezzük bele a gödörbe a gyökereit enyhén visszametszett tövet, de arra figyeljünk, hogy a gyökér a trágyával ne nagyon érintkezzen, mert az megégetheti! Majd takarjuk be a maradék földdel úgy, hogy egy kicsivel mélyebbre kerüljön a töve, mint előtte volt a faiskolában, vagy ott, ahonnan kivettük! Hagyjunk egy kb. 15 cm mély tányért, hogy jó sok víz tudjon ott megállni és onnan a gyökerekhez szivárogni.
Mivel a homoktövis kétlaki növény, ezért vannak hím- és nőivarú egyedei a fajtának. A fiúk barnás, kis barkákra emlékeztető porzós virágai porozzák be a lányok kicsiny, alig észrevehető, jelentéktelennek tűnő, fürtökben elhelyezkedő, sárgás, termős virágait. Ezért van szükség arra, hogy vegyesen ültessük őket. A javasolt arány az 1:5, vagyis öt lányhoz legalább egy porzóst kell tennünk, arányosan szétosztva őket, így biztos a beporzás.
Ha csak néhány tövet szeretnénk ültetni otthon a kertbe, akkor érdemes figyelembe venni az uralkodó szélirányt is, és úgy elhelyezni a fiúkat, hogy a szél a hímporukat mindenféleképpen a lányokra fújja, és ne az ellenkező irányba. Ez a cserje ugyanis nem veszi igénybe az állatvilágot a beporzásnál, nem segítenek méhek, darazsak és egyéb nektár- és virágpor kedvelő rovarok a megtermékenyítésnél. Sokkal „szűziesebben” végzik ezt a szellő segítségével, ugyanis szélporozta növények.
A homoktövis köztes termesztése
Ha minél jobban ki szeretnénk használni a földterületünket, akkor a telepítés első éveiben ültethetünk közé tököt, vagy egyéb más haszonnövényt is, ami túlságosan nem szívja el a tápanyagot a homoktöviseinktől. Ugyanis legalább három évet kell várnunk arra, míg termőre fordulnak, és csak utána fokozatosan, évről évre érik el teljes termőképességüket, körülbelül a telepítéstől számított ötödik évben.
A homoktövis termesztésével foglalkozó cikkünk következő részében a növény gondozását, betakarítását és feldolgozási lehetőségeit fogjuk áttekinteni.
Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net