Időszerű kórokozók megjelenése a zöldségtermesztésben (2.) – A paradicsom fitoftórás megbetegedése

Folytatva cikksorozatunkat, további olyan időszerű betegségeket és az ellenük való védekezést szeretnénk bemutatni olvasóinknak, amelyeknek előfordulása igen gyakori.

Mint azt a cikksorozatunk előző részében is jeleztük, minden zöldségfélének megvannak a maga „legveszedelmesebb” gombás megbetegedései, és ez a paradicsom esetében sincs másképp. Ennek a kórokozónak több elnevezése ismert. A fitoftórán kívül még paradicsomvésznek, a köznyelvben pedig „ragyának” szokták nevezni. A hivatalos, bejegyzett elnevezése a Phytopthora infestans. Az idei nyár alkalmával – a csapadékosabb, párásabb időjárásnak köszönhetően – sokan találkozhattak ennek a betegségnek a megjelenésével. Ez a kórokozó nemcsak a paradicsomot, hanem a burgonyát is előszeretettel támadja, és ha a tüneteket későn vesszük észre, akkor nagyon hamar tönkre is teszi az állományunkat. A burgonya esetében ezt a típusú betegséget burgonyavésznek szokták hívni.

A kórokozó megjelenése, terjedése és tünetei

A fitoftórás betegség főként szabadföldön, de a növényházakban is egyre gyakrabban fellép. A kórokozó megjelenésének ideje leginkább június második felétől megkezdve a nyári hónapokra tehető. A megbetegedés megjelenéséhez is hasonló feltételek és körülmények szükségesek, mint az uborka peronoszpóra esetében, ugyanis a befertőződéshez itt is szükség van több (6-8) órás vízborítottságú növényállományra vagy hosszantartó magas páratartalomra és legalább 13-18 °C hőmérsékletre. A sporangiumok a légárammal terjesztik a fertőzést. A kórokozó úgy a paradicsom, mint a burgonya esetében a beteg növényi maradványokon, illetve a gumó belsejében telelhet át. Újabban bebizonyították, hogy spórája a talajban több évig is elfekszik és fertőzőképes marad.

Időszerű kórokozók megjelenése a zöldségtermesztésben (2.) - A paradicsom fitoftórás megbetegedése
Időszerű kórokozók megjelenése a zöldségtermesztésben (2.) – A paradicsom fitoftórás megbetegedése

Ez a betegség nemhiába kapta a paradicsomvész elnevezést, mert a kórokozó a növény minden egyes részét megtámadhatja, és nagyon hamar el is pusztíthatja azt. Ha a tüneteket későn észleljük és a növényvédelmi kezelés elmarad, úgy az állományunk néhány nap alatt tönkremegy, úgy fog kinézni, mintha leforrázták volna.

A levéltünet először az idősebb leveleken jelentkezik. Azokon kezdetben sárgás, szürkészöld, később barna vagy fekete foltok mutatkoznak, amelyek gyorsan szétterjednek, és a levél elpusztul, míg gyakran a nyél hosszabb ideig egészséges marad. Nedves körülmények között a levél fonákán fehér sporangiumtartó-gyep képződik. Tünetek a száron is mutatkozhatnak. Azon nagy kiterjedésű, barnás-fekete, határozott szélű foltok vannak, ezek a szárat teljesen körülölelhetik, de a felettük lévő részek csak lassan pusztulnak el. A kórokozó a paradicsom termését is megtámadhatja. A kezdetben szürkészöld, később szennyes-barna, redőzött foltokat okoz, amelyek főleg a termés felső részén vannak, ezért nem összetéveszthetőek a paradicsom kalcium hiányos csúcsrothadásával. A terméshús a beteg részeken kemény. Bár ezek a bogyók beérnek, de fogyasztásra, feldolgozásra alkalmatlanok lesznek.

Vegyszer nélküli védekezés lehetőségei

A paradicsom fitoftórás megbetegedése elleni hatékony védekezés esetében is (úgy, mint az uborkaperonoszpóránál) nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, főleg abban az esetben, ha vegyszer használata nélkül szeretnénk paradicsomot termeszteni. A megelőző jellegű védekezésekre több lehetőségünk is van, amelyek mindegyikét érdemes betartani. Olyan fajtákat válasszunk, amelyek kevésbé fogékonyak a betegségre, valamint a fémzárolt vetőmagot mindig megbízható helyről vásároljuk. A terület kiválasztásakor igyekezzünk szellős parcellát választani a termesztéshez.

Annak ellenére, hogy a paradicsom jól tűri az önmaga utáni (monokulurás) termesztést, érdemes betartani a vetésváltást, mivel a talajban áttelelő gombaspórák az első adandó alkalommal fertőzni kezdenek. Amennyiben önmaga után szeretnénk termeszteni, akkor ügyeljünk az előző évi növényi maradványok alapos eltávolítására.

Nagyon fontos a szellős (nem besűrített) növényállomány, valamint a terület gyommentesen tartása. A túl korai kiültetés és a túlzó nitrogéntrágyázás esetén gyengébb szövetű növényállományt kapunk, amelyek érzékenyebbek lesznek a betegségre.

Az öntözési idő és mód helyes megválasztásával (estére soha ne öntözzünk!) a növények felületének nedves időszakát kedvezően tudjuk kezelni.

Úgy ültessünk, hogy még véletlenül se érintkezzen a talajjal a növény levele. Később is figyelni kell arra, hogy a levelek minél távolabb legyenek a talajfelszíntől. Ahogy cseperedik a növény, nem árt kicsit felkopaszítani.

Folyamatosan, szinte heti rendszerességgel (főleg a kis zöldparadicsomok megjelenésétől) erősítsük a növényünk immunrendszerét, amelyet vízzel hígított házi tejjel vagy csalánlével, esetleg egyéb más biológiai növénykondicionáló készítményekkel végezhetjük el.

A fitoftóra megelőzése érdekében is alkalmazhatóak azok az ismertebb biológiai készítmények, amelyek megakadályozzák a kórokozó gombákat abban, hogy a növények szöveteibe jussanak. Ilyenek lehetnek például a lombon keresztül használható Polyverzum vagy Amazon, esetleg a gyökérzónába kijuttatott Trichoderma készítmények.

Meg kell jegyezni, hogy az imént felsorolt védekezési lehetőségek csupán megelőző jelleggel működnek hatásosan, ugyanis ha a kórokozó már felüti a fejét a növényállományunkban, abban az estben vegyszeres védekezésre lesz szükség.

Vegyszeres védekezés lehetőségei

Vegyszeres védekezés esetén is a megelőzésre kell törekedni. Az állományban érdemes megelőzésképpen (preventíven) permetezni. Amennyiben kihagyjuk a rendszeres (7-10 nap) permetezési fordulókat, akkor különösen figyelni kell az időjárásra, és már az első tünetek megjelenése esetén védekezni. A betegség gyorsan terjed, tehát nem szabad késlekedni a kémiai védekezéssel. A megfelelő hatás- és a kórokozó rezisztensé válásának megelőzése érdekében (hasonlóan az uborka peronoszpóra elleni védekezésnél) egy adott készítményt 2-3-szori alkalmazása után váltani kell.

A növényvédelmi készítmények közül a réz, folpet, kaptán, klórtalonil, mankoceb, metiram hatóanyaggal rendelkező kontakt hatású készítmények jól működnek a betegség megelőzésében. Amennyiben viszont járványveszélyes időszak van (tartósan csapadékos, párás időjárás, 20 °C körüli hőmérséklet), úgy érdemes inkább felszívódó hatóanyagú (azoxisztrobin, cimoxanil, benalaxil, dimetomorf, metalaxil, fluazinam, iprovalikarb, propamokarb), vagy kombinált tartalmú készítményeket alkalmazni.

A növényvédelmi kezeléseket pedig az élelmezés-egészségügyi várakozási idő szigorú betartásával alkalmazzuk!

Nagy Éva falugazdász, 
Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net