Ha már végeztünk a fóliasátrak alapos kitakarításával, ott, ahol ez szükséges, már az „utolsó órában” járunk a talajfertőtlenítés elvégzésével. Az utóbbi időben (sajnos) egyre több, főleg fóliás uborka termesztésével foglakozó gazda számára válik rutinná a totális talajfertőtlenítés. Ez egy igen macerás, ráadásul meglehetősen drága növényvédelmi eljárás. Az itt elkövetett hiba azonban nem csak elpazarolt pénz, munka és idő, hanem a sikertelen tavaszi szezonból eredő veszteség is. Érdemes tehát komolyabban is foglalkozni ezzel a témával.
Miért van rá szükség?
A monokultúrás termesztés egyik velejárója a növényi kártevők és kórokozók felszaporodása az adott területen. Ez lehet gombabetegség, aminek az egyik legrettegettebb megjelenési formája az uborka tőhervadása. Ezen kívül komoly károkat okozhatnak a talajból fertőző bakteriális és vírusos fertőzések, vagy a talajlakó kártevők, mint például a fonálféreg. Ezek nem csak az uborkára lehetnek veszélyesek, hanem a többi hajtatott növényre is. Például az egyik legellenállóbbnak és igénytelenebbnek hitt slágernövényünk, a szamóca igen érzékeny a fonálféregre. A szakirodalomban a telepítés előtt szinte kötelezően előírják a totális talajfertőtlenítést a megelőzése érdekében.
Totális talajfertőtlenítésre a világban több eljárást is kidolgoztak. Ezek közül vidékünkön a Basamid G használata terjedt el leginkább, mivel viszonylag könnyen beszerezhető (volt?), tárolható és alkalmazható.
Ellene „csak” az irreálisan magas ára szól, különösen azután, hogy megszűnt a kétes minőségű, de sokkal olcsóbb „orosz” Basamid utánpótlása.
A Basamid G-n kívül számos országban alkalmazzák a metil-bromid-ot talajfertőtlenítésre. Azonban ez gáz halmazállapotú vegyi anyag, tehát csak magasnyomású gázpalackokban lehet szállítani és tárolni, ami nagyban megnehezíti a határon történő átjutását. Ezen kívül a kijuttatásához is speciális eszköz szükséges, de ezt az ügyes kezű mestereink gyorsan lekoppintanák.
A közelmúltig úgy nézett ki, hogy megleltük a Basamid alternatíváját, mégpedig a formalin képében. A formalin egy nagyon jó hatású fertőtlenítő folyadék. Olyannyira, hogy például ezt használják a hullaházak bonctermének fertőtlenítésére, biztosítva azt, hogy onnan élő mikroorganizmus ki ne jussanak. Sajnos, a biztonságos és hatékony módja a kijuttatásának (kisüzemi körülmények között) még nem igazán megoldott, valamint az ára is jelentősen felszökött.
Hogyan végezzük el?
A Basamid G-s talajfertőtlenítés hatékonyságát nagyban befolyásolja, hogy mennyire pontosan hajtjuk végre az előírásokat. Az alábbiakban megpróbáljuk röviden összefoglalni a legfontosabb szabályokat:
- Talajfertőtlenítést csak akkor szabad elvégeznünk, ha a kijuttatás utáni 2-3 héten nem csökken le a talaj hőmérséklete 15 0C alá. A nyári időszakban ez nem probléma, de az őszi időszakban már gondot okozhat. (Ezért szoktuk inkább az október hónapot ajánlani erre a műveletre, de szerencsés időjárás esetén akár decemberben is eredményes lehet.)
- A fertőtlenítő szer kijuttatása előtt biztosítanunk kell a megfelelő talajnedvességet. Ezt úgy érhetjük el a legbiztonságosabban, ha az amúgy is esedékes talajátmosatást erre az időpontra időzítjük.
- Végezzük el egy „mélyásást”, aminek legalább 25-30 cm mélynek kell lennie!
- Az ásás után ajánlatos motorkapával egyszer lejáratni, elsimítani a talajfelszínt.
- Osszuk fel a fóliaházat 2-3 méter széles hosszanti sávokra!
- Számoljuk ki, hogy egy ilyen sávnyi szélességen egy-két ágasköznyi hosszan mennyi talajfertőtlenítő szerre van szükség, 50-60 gr/m2-rel számolva! Például 2,5 méter széles sávval és 4 m-es szakaszokkal számolva 0,5-0,6 kg Basamidot kell erre a területre egyenletesen kijuttatnunk.
- Amikor egy hosszanti sávra kiszórtuk a talajfertőtlenítő szert, azonnal dolgozzuk be a talajba motorkapával, és takarjuk le fóliával!
- Mikor végeztünk a szomszédos sávval is, igyekezzünk úgy letakarni a talajt, hogy takaró fóliák részben fedjék egymást!
- A talajt legalább 3-4 hétig tartsuk letakarva!
- Ha a talaj savanyúsága indokolná is a talaj meszezését, azt csak a talajfertőtlenítést követően juttassuk ki, ugyanis a frissen kijuttatott mészpor csökkenti a vegyszer hatékonyságát!
- A talajfertőtlenítés hatékonyságát csökkenti a szerves trágya is. Ez komoly gondot jelent, ugyanis talajfertőtlenítés előtt nem lehet trágyázni, mert csökkenti a hatását, utána pedig nem szabad, mert a talaj elveszti a sterilitását. Szerves trágya nélkül pedig néhány év alatt tönkre megy a talaj szerkezete.
Gál István,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány falugazdásza
Forrás: karpatinfo.net