– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A cikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk azokkal a kártevőkkel és kárképeivel, amelyek ritkábban, vagy a nem megfelelő agrotechnika alkalmazása esetén fordulhatnak leginkább elő a búzatábláinkban. A mostani cikkünkben pedig az őszi búza jelentősebb kártevőinek megismerésével folytatjuk.
Tovább
Az őszi búza termesztésével foglalkozó cikksorozatunk előző részében áttekintettük, hogy melyek azok a kórokozók (betegségek), amelyek ellen feltétlenül fel kell lépnünk annak érdekében, hogy sikeresen, gazdaságosan és nem utolsó sorban minőségesen tudjunk búzát termeszteni. De ugyanilyen fontos az is, hogy az őszi búzára leselkedő kártevők ellen is hatásos növényvédelmi kezeléseket alkalmazzunk. Ezért a jelenlegi cikkünkben ezt a témát fogjuk alaposabban körüljárni.
Tovább
Vidékünkön is egyre többen próbálkoznak a bab hajtatásával. A többi zöldségféléhez hasonlóan a babnak is elég sok kártevője van, ami a termesztés során igen nagy problémát okozhat a gazda számára. Alábbi írásunkban a babot károsító kártevőkről és az ellenük történő védekezésről lesz szó.
Tovább
A zöldségtermesztő gazdáknak a tenyészidő folyamán nemcsak a növények kórokozóival és kártevőivel kell megbirkózniuk, hanem bizonyos esetekben a makro- és mikroelemek hiánytüneteivel, valamint a túladagolásuk következtében fellépő vegetatív-generatív egyensúlyzavarok kiküszöbölésével is. Ahhoz, hogy ezeket a problémákat kezelni tudjuk, ismernünk kell a különböző tünethiányokat a zöldségféléken. Alábbi cikkünkben a nitrogénhiány és -túladagolás tüneteinek ismertetésével foglalkozunk.
Tovább
A kártevők elleni védekezés nem könnyű feladat. Amennyiben nem vesszük észre időben az okozott kárt a növényen vagy magának a kártevőnek a jelenlétét, a elszaporodása komoly gondokat okozhat az állományban. Az alábbiakban a szamócában előforduló kártevőkkel foglalkozunk.
Tovább
A többi hajtatott kultúrához hasonlóan a káposztaféléknél is számolnia kell a gazdának a kártevőkkel. Bár a szakkönyvek szerint a káposztafélék esetében a hajtatásban nem számottevő a kártevők megjelenése, a gyakorlat nem mindig támasztja alá ezt az állítást. Ezért érdemes foglalkozni a káposztafélék hajtatásban is előforduló kártevőkkel.
Tovább
Előző írásainkban részletesen kifejtettük azokat a lehetőségeket és módszereket, melyekkel sikeresen védekezhetünk a kártevők ellen az almaültetvényben. Azt megelőzően öt részben összefoglaltuk a rovarcsapdázással kapcsolatos általános ismereteket. Ez alkalommal röviden összegezzük a leírtakat az átláthatóság kedvéért.
TovábbAz almatermesztés növényvédelmét áttekintve elértünk az utolsó részhez, az atkák elleni védekezés lehetőségeihez. Az alábbiakban áttekintjük azon módszereket, melyekkel eredményesen védekezhetünk a kártevő atkák ellen nemcsak a bioültetvényeken, hanem a hagyományos termesztésben is.
TovábbAz atkák kifejezetten veszedelmesek az almaültetvényben. Egyrészt betelepülésüket és gyors elszaporodásukat legtöbbször későn vesszük észre, másrészt sok esetben vírusfertőzésnek, napégésnek vagy egyéb negatív környezeti behatásnak tulajdonítjuk az atkák kártételét. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom kiemelni azokat a módszereket, eljárásokat, melyekkel természetes úton (biotermesztésben) védekezhetünk az aktafajok kártétele ellen.
TovábbHelyes technológiával az almamolyok ellen
A biológiai növényvédelmi módszerek, kezelések önmagukban nem tudják biztosítani az ültetvény teljes körű védelmét, hiába a sok-sok lehetőség. A biológiai védekezés során mindig marad egy-egy kártevő. De nem is a totális kiirtásuk a cél, hanem az, hogy egyedszámukat a lehető legnagyobb mértékben csökkentve elérjük, ne okozhassanak lényeges gazdasági kárt.
Tovább