A borsó (Pisum Sativum) az egyik legősibb kultúrnövény. Finom, tápláló a szervezet számára, de ugyanakkor a talajt is rendkívüli módon tudja javítani, mivel a gyökerein keresztül nitrogént köt meg a talajban, így érdemes zöldtrágyának is használni. Hazánkban egyaránt termesztenek kifejtő- és takarmányborsót is.
Igényei:
A zöldborsó viszonylag hűvös éghajlaton érzi jól magát, már a csírázás 2-4 oc-on megindul, a növény fejlődéséhez pedig 15-20 oc az ideális, így már február végétől április elejéig, áttelelő fajták esetében november közepe- december elejéig vethető. Napos és félárnyékos helyet egyaránt kedvel, az árnyékban könnyen felnyurgul és kevesebb termést hoz ezáltal. Humuszban gazdag semleges vagy enyhén savas (6.0-7.0 pH) talajt kedveli, mely jó vízlevezetésű legyen, mert a pangó vizet nem szereti. A növény különlegessége, hogy a gyökerén élő baktériumok képesek a levegőből megkötni a nitrogént, így nincs szükség túlzott nitrogéntrágyázásra, inkább káliumra és foszforra van szüksége a kellő virágzáshoz.
A vetés folyamata:
Vetés előtt érdemes a vetőmagokat egy éjszakára vízbe áztatni, így nem lesz vontatott a kelés. Vessük a magokat 3-5 cm mélyre, a sorok közt pedig 25-30 cm távolságot hagyjunk, soron belül pedig 3-5 cm mélyen kell elvetni azokat. Ha futó fajtát választunk, akkor érdemes támasztékról is gondoskodnunk (pl. háló, karó). Legjobb előveteménye a kalászosok, azonban napraforgó után nem ajánlatos vetni közös betegségek miatt.
Gondozása:
A zöldborsó olyan zöldségnövény, amivel kezdő kertészek is bátran próbálkozhatnak, hiszen nem igényel túl sok törődést. Néhány dologra azonban érdemes odafigyelni. Virágzásig kevésbé, viszont virágzáskor és terméskötődéskor bőségesen kell öntözni. A szárazság miatt a csírázás leáll, a növekedés és terméskötődés nehezebben megy végbe, a szemek nem tudnak kellően kifejlődni, szárazok és kemények, kényszerérettek lesznek. Öntözésnél figyelni kell, hogy csak a növény tövét locsoljuk, nem pedig a leveleket, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását. Szükséges a gyomszabályozás is, hiszen az elhanyagolt, kapálatlan vetemény, ha elgazosodik, akkor megnő a gombás betegségek valószínűsége. Kelés után legalább kétszer érdemes óvatosan megkapálni, ami nem csak a gyomszabályozásban játszik szerepet, hanem levegőzteti is a talajt, ezzel segítheti a növény gyökerén élő nitrogént gyűjtő baktériumok szaporodását. A töltögetés is fontos. Amikor a növény eléri a 10-15 cm magasságot, akkor érdemes földet húzni a tövükre, ezáltal stabillá téve a növény szárát.
Kártevői és betegségei:
A legnagyobb problémát a gombás betegségek okozzák, mint pl. a borsólisztharmat, peronoszpóra és fuzáriumos hervadás. Itt már a tünetek megjelenésekor be kell avatkoznunk, különben a veteményünk nagy része tönkre mehet. Pl. a fuzáriumos hervadásra egy hatékony módszer működik, az pedig a vetésforgó. Fajtaválasztásnál figyelembe kell venni a rezisztens fajtákat. Fontos, hogy csak csávázott vetőmagot vessünk, kiküszöbölve a betegségek korai fellépését. Emellett sok kártevője is akad, ami károsíthatja állományunkat, jelentősen csökkentve a termés mennyiségét és minőségét, pl. a borsózsizsik, zöldborsó-levéltetű, borsómoly. Rendelkezésünkre állnak különféle germicidek, fungicidek, ami lehetőséget nyújtanak az állományunk kezelésére. Megemlíthetjük még a koraiságot is, amivel előre láthatjuk a kártevők rajzásának idejét. Különböző feromoncsapdák kihelyezésével előre jelezhető a rajzás és a rovarok számának figyelembevétele. Rajzás csúcsán rovarölő permetezést kell használnunk.
Betakarítás:
A zöldborsót technikai érettségben szedjük, azaz amikor a szemek már teljesen kifejlődtek, de még zsengék és nagy a cukortartalmuk. Ezt onnan tudjuk megállapítani, ha a hüvelyek teltek és megtapintva érződnek a gömbölyű szemek benne, de a hüvely fala még rugalmas, zöld színű. Lehetőleg a reggeli órákban kell elvégezni a betakarítást, mert ekkor a legnagyobb a borsó cukortartalma és a szemek is a legfeszesebbek. Szedés után érdemes felhasználni, különben a zöldség minősége romlani fog.
Bátran termesztjük, hiszen koraiságát tekintve talán a legelső zöldség lehet, amit betakaríthatunk a kertünkből.
Készítette: Sarkadi Krisztina
3. évfolyamos kertészmérnöki hallagató