A tápanyag-utánpótlás és a talaj megfelelő szerkezetének fenntartása kulcsfontosságú a fóliasátorban történő kertészeti termesztés során. A szarvasmarha-állomány csökkenése és a műtrágyák árának növekedése miatt sok termelő keres hatékony és fenntartható alternatív megoldásokat. A fóliasátori zöldtrágyázás lehetőséget nyújt a talaj termékenységének javítására és a költségek csökkentésére. Az alábbiakban ismertetjük a fóliasátorban sikerrel alkalmazható konkrét zöldtrágyanövényeket, azok vetési és bedolgozási technológiáját, valamint néhány gyakorlati tanácsot is adunk.
A zöldtrágyázás alapelvei és jelentősége
A zöldtrágyanövények célja, hogy nagy mennyiségű biomasszát termeljenek, amelyet a talajba forgatva növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és javítja a szerkezetét. Ezek a növények gyökérzetükkel lazítják a talajt, megvédik a talajt az eróziótól, és a tápanyagok megőrzésében is segítenek. A fóliasátorban alkalmazott zöldtrágyázás külön figyelmet igényel, mivel a sátorban a hagyományos szántóföldi növények időzítése és alkalmazása nem minden esetben praktikus. Az alábbi növényfajták jól alkalmazhatók a fóliasátorban, mivel a hideg időszakban is elegendő biomasszát biztosítanak.
Javasolt zöldtrágyanövények fóliasátorba
1. Rozs (Secale cereale)
– Felhasználás: A rozs kiválóan lazítja a talajt erős, mélyre hatoló gyökérzetével, és jelentős biomassza-termeléssel rendelkezik. Talajtakaróként hatékonyan védi a talajt és segít az állagának megőrzésében.
– Vetés ideje: Október végén, miután a fóliasátor felszabadul.
– Vetés módja és sűrűsége: 100–120 kg/ha fóliasátorban (10–12 g/m²), sűrűn vetve, hogy gyors talajborítást biztosítson.
– Bedolgozás: Március elején, amikor a növények elérik a 15-20 cm magasságot. Aprítás után rotációs kapával bedolgozva, hogy bomlásuk gyorsan megkezdődhessen.
2. Búza (Triticum aestivum)
– Felhasználás: A búza hidegtűrő növény, amely elegendő biomasszát termel, így jó alternatíva késő őszre és télre is. Kiválóan takarja a talajt és hozzájárul a humusztartalom növeléséhez.
– Vetés ideje: Október végétől november közepéig.
– Vetés módja és sűrűsége: 100–120 kg/ha fóliasátorban (10–12 g/m²), egyenletes vetésben.
– Bedolgozás: Március végén vagy április elején történik, rotációs kapával bedolgozva, hogy a következő kultúra telepítése előtt kellően lebomoljon.
3. Mustár (Sinapis alba)
– Felhasználás: Gyors növekedése miatt rendkívül népszerű zöldtrágyanövény. Kiváló nitrogénfelvevő képessége csökkenti a talajban maradt tápanyagok kimosódását, és gyorsan lebomlik, így előnyös a következő kultúra számára.
– Vetés ideje: Augusztus végén vagy szeptember közepén, hogy a hideg előtt elegendő zöld tömeget érjen el.
– Vetés módja és sűrűsége: 8–10 kg/ha fóliasátorban (0.8–1 g/m²), egyenletesen vetve.
– Bedolgozás: Október végén vagy november elején bedolgozható, amennyiben a talajhőmérséklet még elegendő a bomlás elindításához.
4. Olajretek (Raphanus sativus)
– Felhasználás: Az olajretek mélyre hatoló gyökérzete lazítja a talajt és segít tisztán tartani a területet. Gyorsan növekszik, és erőteljes gyökérzetével csökkenti a tömörödést.
– Vetés ideje: Augusztus vége – szeptember vége.
– Vetés módja és sűrűsége: 10–12 kg/ha fóliasátorban (1–1,2 g/m²), egyenletes vetésben.
– Bedolgozás: Október közepén bedolgozható, amikor a biomassza már kellő mennyiségű.
A zöldtrágyázás technológiai folyamata lépésről lépésre
- Talaj előkészítése: A vetés előtt a talajt fellazítjuk, hogy a magok egyenletesen kerülhessenek a megfelelő mélységbe. Fontos, hogy a vetés előtt eltávolítsuk a gyomokat, így biztosítva a zöldtrágyanövények zavartalan növekedését.
- Vetés: A megfelelő időben, általában október végén, sűrűn vetjük a zöldtrágyanövényeket, hogy a talaj teljes borítását elérjük. A vetési mélység 2-4 cm között ideális.
- Növényápolás: A zöldtrágyanövények általában nem igényelnek intenzív ápolást. Nincs szükség további gyomirtásra vagy tápanyagpótlásra, mivel a cél a biomassza minél nagyobb mértékű előállítása.
- Bedolgozás: A zöldtrágyanövényeket akkor dolgozzuk be, amikor már elérték a kívánt zöldtömeg-mennyiséget, és a talaj hőmérséklete is megfelelő a lebomláshoz. Általában a palánták ültetése előtt két-három héttel végezzük el, hogy a bedolgozott növények lebomlása megkezdődjön. Rotációs kapa vagy tárcsa segítségével forgatjuk be a növényeket a talajba, így gyorsítva a lebomlási folyamatot.
Alternatív megoldás: hibrid technológia
Amennyiben a fóliasátorban a zöldtrágya időigénye miatt nehezen alkalmazható, választható egy hibrid megoldás is. Ebben az esetben a zöldtrágya növényeket szabadföldön termesztjük, majd az így előállított biomasszát betakarítva forgatjuk be a fóliasátor talajába. Az ősz folyamán a fóliasátor talajhőmérséklete még elegendő az intenzív bomlási folyamathoz, így a tápanyagok hamarabb elérhetővé válnak a következő kultúra számára.
A zöldtrágyázás buktatói a hajtatásban
Mint mindennek, a zöldtrágya növények használatának is megvannak a maga előnyei és buktatói. Ha nem így lenne, akkor már sokkal szélesebb körben elterjedt volna a termesztésben.
Az első ok, ami miatt nem igazán terjedt el a zöldtrágya növények termesztése a fóliasátrakban, ez az időzítés kérdése. Mint már fentebb írtunk róla, a klasszikus zöldtrágya növények hosszúnappalosak, azaz még akkor el kellene vetni őket, amikor nagyon sok fóliasátorban még javában tart a főnövények termesztése.
A következő probléma a lebomlás kérdése. A talajba bemunkált zöldtömeg lebomlása egy kicsit hasonlóan megy végbe, mint a melegágyakban a szalma lebomlása. A kezdeti heves lebomlást követően egy lassabb, egyenletesebb bomlási folyamat zajlik le.
Csakhogy az a bizonyos kezdeti heves bomlási folyamat csak akkor indul be, amikor a talaj hőmérséklete elérte az ehhez szükséges, megfelelően magas értéket. Ez pedig általában egybe esik a palánták kiültetésének idejével. A heves bomlási folyamat időszakában viszont olyan bomlási termékek képződnek, amelyek veszélyesek a palánták gyökérzetére.
A fenti problémák miatt a biotermesztésben azt ajánlják, hogy 4-5 évente termesszenek a fóliasátorban zöldtrágyát a nyári vegetációs időszakban.
Összegzés
A zöldtrágyázás fóliasátorban alkalmazva jelentős előnyöket nyújthat, ha a termesztési körülményekhez és az adott növénykultúrához igazítják a technológiát. A megfelelő növényfajok kiválasztása, mint a rozs, búza, mustár és olajretek, a helyes vetési idő, sűrűség és a gondos bedolgozás lehetővé teszi, hogy a zöldtrágyázás a lehető leghatékonyabb legyen. A hibrid módszer pedig további lehetőséget kínál a zöldtrágyázás fóliasátori alkalmazására, biztosítva a talaj termékenységének fenntartását a következő növénykultúrák számára.
Gál I.,
az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net