Cikksorozatunk előző részében bemutattuk azokat a szerves és szervetlen anyagokat, melyeket rendszeresen alkalmaznak azok a termelők, akik a talaj nélküli hajtatásban jártasak. Jelenlegi írásunkból pedig megtudhatjuk, hogy miként lehet ezekből a közegekből (termesztendő növényeink igényeinek a figyelembevételével) minél jobb gyökérrögzítő keverékeket készíteni.
Keverék közegek összeállítása és optimalizálása
A gyakorlatban a legtöbb sikeres közegalapú rendszer keverék közegeket használ, amelyek ötvözik a különböző anyagok előnyeit és kompenzálják azok hátrányait. A megfelelő keverék összeállítása művészet és tudomány egyszerre, amely tapasztalatot és folyamatos kísérletezést igényel. Az alapkeverék összeállítása során figyelembe kell venni a víztározóképességet, a drenázs-tulajdonságokat, a levegőzöttséget és a tápanyag-leadó képességet. Egy univerzális keverék tartalmazhat 40% tőzeget, 25% komposztot, 20% perlitet, 10% vermiculitot és 5% homokot. Ez a kombináció kiváló víztározó képességet biztosít a tőzeg és vermiculit révén, megfelelő drenázst a perlit és homok által, valamint biológiai aktivitást és tápanyag-utánpótlást a komposzt segítségével.
A különböző növényfajták eltérő közegigényei miatt gyakran szükséges a keverék módosítása. A paradicsom például nagyobb drenázst igényel, ezért a perlit arányát 30%-ra növelhetjük, miközben csökkentjük a víztározó komponensek arányát. A salátafélék viszont több vizet igényelnek, így a tőzeg és vermiculit aránya növelhető. A szamóca termesztéséhez savasabb közeg szükséges, amit kevesebb mészkő-liszt hozzáadásával érhetünk el.
A keverék egyenletességének biztosítása kulcsfontosságú az eredményes termesztéshez. A mechanikus keverés, különösen nagyobb mennyiségek esetén, elengedhetetlen az egységes minőség eléréséhez. A keverés során figyelni kell az anyagok nedvességtartalmára is, mivel a száraz komponensek nehezen keverednek és por keletkezhet. A nedvesítés során fokozatosan kell a vizet adagolni, hogy elkerüljük a túlnedvesítést.
A keverék érlelése szintén fontos lépés, különösen, ha friss szerves anyagokat használunk. A 2-4 hetes érlelési idő alatt a komponensek kémiai és biológiai egyensúlya kialakulhat, és a káros anyagok lebomolhatnak. Az érlelés során rendszeres keverés és nedvesítés szükséges a megfelelő fermentációs folyamatok biztosításához.
Közegkezelés és előkészítés technológiák
A közegek megfelelő előkészítése és kezelése alapvetően meghatározza a termesztés sikerét. A különböző közegfajták eltérő előkészítési eljárásokat igényelnek, és ezek a folyamatok kritikusak a hajtatás eredményességének szempontjából. A sterilizálás vagy fertőtlenítés minden közegfajta esetében fontos lépés. A gőzöléses fertőtlenítés a leghatékonyabb módszer, amely elpusztítja a kórokozókat és a kártevőket anélkül, hogy káros kemikáliákat használna. A gőzölés hőmérsékletét 80-85°C-on kell tartani legalább 30 percig. Nagyobb mennyiségek esetében a gőzölő berendezések használata indokolt, kisebb mennyiségeknél forró vízzel való átöntés is elegendő lehet.
A kémiai fertőtlenítés alternatív módszer, különösen nagyobb mennyiségek esetében. A formaldehid vagy más fertőtlenítő szerek használata hatékony, de szakszerű alkalmazást igényel. A fertőtlenítés után megfelelő szellőztetési időt kell biztosítani a káros anyagok eltávozásához.
A biológiai fertőtlenítő módszerek, mint a solarizáció, szintén alkalmazhatók megfelelő körülmények mellett. A pH-beállítás minden közeg esetében kritikus lépés.
A legtöbb zöldségféle számára optimális 6,0-6,8 közötti pH-érték. A tőzeg természetesen savas, ezért mészkő-liszt vagy dolomitpor hozzáadásával kell semlegesíteni. A beállítás után 1-2 hét várakozás szükséges a pH stabilizálódásához. A pH-mérés pontos végzése és a szükséges korrekcióanyagok mennyiségének helyes kiszámítása alapvető fontosságú.
A tápanyag-feltöltés különösen fontos az ásványi közegek esetében. A komposzt kivételével a legtöbb közeg tápanyagszegény, ezért lassú felszívódású műtrágyák, vagy szerves tápanyagok hozzáadása javasolt. Ez biztosítja az alapvető tápanyag-ellátást a rendszeres táplálás megkezdéséig. A szerves alapműtrágyák használata hosszabb távú tápanyag-ellátást biztosít.
Cikksorozatunkat folytatjuk…
Nagy Éva, az „Egán Ede”KGK” J. A. falugazdásza,
a Pro Agricultura Carpatika Megyei J. A. munkatársa
Forrás: karpatinfo.net