A csemegekukorica (Zea mays convar. saccharata) az egyik legnépszerűbb feltörekvő zöldségnövény itt Kárpátalján, melyet itt vidékünkön főleg friss fogyasztásra termesztenek. A jó minőségű, édes ízű csövek eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő talajelőkészítés, szakszerű vetés és a folyamatos tápanyag-utánpótlás, és a megfelelő fajtaválasztás, mely elengedhetetlen ahoz, hogy piacképes árut állítsunk elő.
A csemegekukorica a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, középkötött vályogtalajokat kedveli. Fontos, hogy a talaj jó szerkezetű legyen, és ne tömörödjön le könnyen, mivel a kukorica gyökérzete mélyre hatol.
A csemegekukoricának szánt területet ősszel szántsuk ki, és ha van rá lehetőségünk , akkor szántás előtt trágyázzuk meg a földet érett istállótrágyával (25–30 t/ha). Ez javítja a talaj szerkezetét és biztosítja a tápanyag-utánpótlás egy részét.
Tavasszal, amint a talaj járhatóvá válik, elvégezzük a magágykészítést. Fontos a sima, aprómorzsás, egyenletes vetőágy kialakítása, amely megfelelő csírázási körülményeket biztosít. Ezt nagyobb területen tárcsával vagy kombinátorral, kissebb területen pedig frezával érhetjük el.
A csemegekukorica melegigényes növény, ezért csak akkor szabad vetni, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10–12 °C-ot. Általában április második felétől május közepéig. A korai vetés gyorsabb terméshez vezethet, de hideg talaj esetén a kelés hiányos lehet. Ha még korábban szeretnénk van rá lehetőségünk. Akár már március 15-20-án is elvethetjuk sejttárcákba, és fóliasátorban kinevelhetjük őket. Ebben az esetben már április 10-15- ke körül kiültethetjük a csemegekukoricánkat. Arra kell odafigyelnünk, hogy a palántánk ültetés előtt ne legyen nagyobb négy levelesnél. Ha még hűvös az április közepe, akkor legyen kéznél fátyolfólia, amivel letakarhatjuk egy két hétre. Ezt a müveletet egy 10-20 áras területen célszerű véghezvinni.
A sortávolság jellemzően 60-70 cm legyen, a tőtávolság 20- 25 cm. Gépi vetésnél precíziós vetőgépet használhatunk, de kisebb kertekben kézzel is vethető.
A magokat 4-6 cm mélyre vetjük, laza talajon mélyebbre is lehet. Fontos, hogy a vetés egyenletes legyen, mivel a kukorica érzékeny a tőtáv-egyenetlenségre.
A csemegekukorica tápanyagigényes növény. A folyamatos tápanyagellátás fontos szerepet játszik a fejlődésben, termésmennyiségben és ízminőségben. A legfontosabb tápanyagok: nitrogén N, foszfor P, kálizm K, de a mikroelemek (pl. cink, bór) is szerepet játszanak.
Már a talajelőkészítés során is javasolt komplex műtrágyát bedolgozni a talajba, pl. 200–300 kg/ha NPK 15:15:15 -ös kompleksz mütrágyát. Ez biztosítja a növény fejlődéséhez szükséges tápanyagot. Ezt a folyamatot tavasszal tárcsázáskor ajánlatos elvégezni.
A kukorica vegetációs ideje alatt 2–3 részletben történő nitrogén-fejtrágyázás ajánlott:
Első alkalom: 4–6 leveles korban (40–60 kg/ha N)
Második alkalom: címerhányás előtt (30–40 kg/ha N)
Különösen fontos a locsolása. Itt nálunk főleg csepegtető rendszert alkalmazunk. Azon keresztül kijuttatott tápanyagokkal kiváló eredményt érhetünk el. Ajánlott tápoldatok pl: nitrogénban gazdag (pl. 20-10-10) a növekedési szakaszban
káliumban gazdag (pl. 10-10-20) a virágzás és termésképzés idején.
A mikroelem-pótlás céljából alkalmazhatunk bórt, cinket, mangánt tartalmazó lombtrágyákat, különösen cinkhiányra érzékeny talajon. A gyommentesítés szintén fontos: 2–3 alkalommal kapáljuk meg vagy alkalmazzunk gyomirtót, ha szükséges. Virágzás és csőfejlődés kezdetén kell odafigyelnünk a kukoricabogárra,és minden féle képpen védekeznünk kell ellene.
A csemegekukorica sikeres termesztése jól előkészített talajon, jól időzített vetéssel és szakszerű tápanyag-utánpótlással valósítható meg. A rendszeres öntözés és gyommentesen tartott terület biztosítja az egyenletes fejlődést és a bő, ízletes termést. Bár elsőre munkaigényesnek tűnhet,de a friss, saját termesztésű csemegekukorica íze minden fáradozást megér.
Sarkadi István
2. évfolyamos kertészmérnöki hallgató