A hajtatott paprika esetében az engedélyezett kémiai növényvédő szerek használata már nem ad kielégítő állományvédelmet. Ezért fontosnak tartottuk, hogy bemutassuk olvasóinknak a kémiai védekezést kiváltó biológiai növényvédelmi eljárások alkalmazását a paprika hajtatás a esetében is, amelyet úgy Európában, mint Magyarországon is már évek óta sikeresen alkalmaznak. Ahol biológiai készítményeket és élő szervezeteket használnak fel a károsítók és kórokozók ellen. A hajtatott paprika biológiai növényvédelmében az igazi áttörést a nyugati virágtripsz elleni biológiai védekezés bevezetése jelentette, ahol a kártevő tripszek egyedszáma a kártételi küszöbérték alatt tartható, aminek következtében számottevő kártétel nem alakul ki.
Betegségek elleni védekezés.
A paprikát is, mint más kertészeti kultúrákat, számos hervadásos betegségeket okozó talajgomba támadja.
Ha mesterséges közegen termesztjük a paprikát, akkor a talajlakó gombák által okozott betegségek (phitium, fuzárium, rizoktóniás palántadőlés, verticilliumos hervadás, pszeudomonászos és szklerotiniás betegségek, alternáriás magházrothadás vagy kolletotrihumos bogyófoltosság) elkerülhetőek.
Talajon történő termesztés esetén lehetőségünk van a talajlakó kórokozók ellen megelőző jelleggel védekeznünk, mert az ellenük való védekezés nagyon nehéz, és a már megfertőzött tövek megmentése szinte lehetetlen.
Az egyik ilyen mikroorganizmusokat tartalmazó biológiai növényvédő szer a Mycostop, amelyet a talajba bedolgozva vagy a palánták beöntözésére a legcélszerűbb alkalmazni. A Mycostopot mindig be kell mosni tiszta vízzel, mert a felszínen maradó készítmény a fény hatására tönkre megy. A másik ilyen célra felhasználható készítmény a Trifender, amelynek hatása a Mycostophoz minden tekintetben hasonló, de a gyökérnövekedést közvetlen módon nem segíti. A gyökerek növekedésének stimulálására egyéb más biológiai készítmények (Radifarm, Viva, Sprintalga, Amalgerol stb.) alkalmazhatóak.
A fehér és szürkepenészes rothadás gyakran okoz járványokat a rosszul szellőztetett fóliaházakban, ahol tartósan huzamosabb ideig nedvesek a növények.
Fertőzésük rendszeres szellőztetéssel, a lombozat szárazon tartásával megelőzhető. Az egyszáras felkötött termesztésben a fertőzés esélye sokkal kisebb, mint a hagyományos bokros termesztésben. A fehérpenész szkleróciumainak gyérítésére és elpusztítására Contans és Koni márkanevű biológiai növényvédő szereket használhatunk. A készítményeket az ültetés előtt több héttel kell a talajba dolgozni, ahol a készítmény érkezik kifejteni jótékony hatását.
Fontos megjegyezni, hogy ezeket a mikroorganizmusokat tartalmazó szereket egyszerre ne alkalmazzuk, mert csökkenthetik egymás hatását, és kizárólag megelőző védekezésre használhatjuk, gyógyító hatásuk nincs.
A paprika lisztharmat ellen jóformán csak kémiai módszerek állnak rendelkezésre.
Biológiai védekezése jelenleg még nem megoldott, a kórokozó terjedése pusztán klímaszabályozással nehezen korlátozható.
Ha a paprikatermesztés során biológiai növényvédelemre szánjuk el magunkat, akkor ebben az esetben érdemes egy lisztharmat rezisztens paprika fajtát választanunk, mert a hasznos szervezetek hatásosabban tudnak dolgozni a kártevőkkel szemben, ha nincs szükség folyamatos kémiai védekezésre a lisztharmat ellen.
A paprika vírusos betegségeinek többségét levéltetvek terjesztik, a paradicsom bronzfoltosság kivételével, amelyet viszont a tripszek terjesztenek, ezért a paprikahajtatás során a kártevő állatok elleni védekezés jelenti a növényvédelmi technológia alapját.
A vírusos betegségeket terjesztő rovarok elleni védekezéssel a vírusos betegségek sem hatalmasodnak el az állományban. A kártevők elleni biológiai védekezésre a következő cikkünkbe fogunk alaposabban kitérni.
Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura
Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net