Auxinhatású szintetikus anyagok használata a növények vegetatív szaporításánál

A legelterjedtebb auxin az indol-3-ecetsav (IES), amely minden növényben termelődik beleértve a vízinövényeket is. A növények auxin-tartalma széles körben változhat 5-10 ng/g –tól akár 500-900 ng/g –ig (megjegyzés: 1 gramm zöld tömegben kimutatható auxinmennyiség nanogrammban mérve). Ez a természetes növényi hormon a legnagyobb koncentrációban a fiatal, gyorsan növekvő növényi szervekben mutatható ki.

Az auxinoknak több fajta fiziológiai hatása ismeretes:

  1. a megnyúlásos növekedés szabályozása,
  2. tropizmusok: gravitropizmus és fototropizmus,
  3. az apikális dominancia szabályozása,
  4. sérült elemek regenerálása,
  5. járulékos gyökerek indukciója,
  6. terméskötés fokozása és partenokarpia előidézése,
  7. levélleválás gátlása.

Számunkra, jelen esetben, az IES járulékos gyökereket képző hatása fontos, melyet vegetatív szaporításnál alkalmazunk a hajtásdugványok gyökereztetésének elősegítésére. Érdemes tudnunk, hogy a növények hajtásrendszerében lévő hormonális egyensúly-állapot miatt normál esetben nem képződnek járulékos gyökerek a hajtásokon. Viszont, ha ezt a hormonális egyensúlyt a hajtások feldarabolásával megbontjuk, akkor a hajtásdugványok alapi részénél megnövekszik az IES koncentráció, ami járulékos gyökérképződést indukál, amennyiben a gyökeresedést elősegítő egyéb fontos környezeti tényezők is jelen vannak (megfelelő hőmérséklet, nedvességtartalom, stb.) Laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy a dugványok járulékos gyökérképződésének kezdeti szakaszában, vagyis az első 3-5 napban, jó hatást fejt ki a dugványok külsőleges auxinokkal való kezelése. Az IES fény hatására gyorsan elbomlik, ami megnehezíti a tárolását. Ezért helyette inkább a szintetikus auxin hatású vegyületeket használjuk, mint például a béta-indolvajsav (IVS), vagy az alfa-naftilecetsavat (NES). Ezeket a vegyületeket a baktériumok sem bontják el, és akár 10 órás fényhatás sem károsítja. Por vagy tömény oldat formájában akár több hónapig is elállhat.

A dugványok gyökeresedésének hormonkészítménnyel való serkentésére 3 módszer ismeretes:

  1. Talkumporos kezelés. A módszer lényege, hogy a gyökereztetni kívánt dugvány alapját vizes szivacshoz nyomkodva enyhén benedvesítjük és 1,5-2,5 cm mélyen a hatóanyaggal átitatott talkumporba mártjuk. A hatóanyag egyenletes eloszlása végett fontos, hogy a dugványok ne legyenek túlnedvesítve, mert ez a talkumpor csomósodásához vezethet. A felesleges talkumpor finom lerázása után óvatosan tűzdeljük el a dugványt az előkészített talajba, s közben ügyeljünk, hogy le ne dörzsöljük a hatóanyagot.
  2. Tömény oldatos kezelés. Az IVS és a NES csak alkoholban vagy acetonban oldódnak. E két szerves oldószer közül a tömény 50 %-os etilalkohol a legelterjedtebb. Ettől koncentráltabb alkohol már égetheti a növényünket, viszont az 50 %-nál alacsonyabb koncentrációjú nem oldja fel megfelelően a szintetikus hormonokat. A kezelés során 1-5 ‰ (ezrelékes) alkoholos oldatot készítünk és kb. 1-5 cm-re belemártjuk a dugvány alapját melyet kb. 4-5 másodpercig az oldatban tartunk. A hormonkészítményt a dugványoknak be kell inniuk, ezért a tűzdelést megelőzően árnyékos helyen hagyjuk kissé megszikkadni. Viszont ismeretes vizes kezelés is, de ebben az esetben a hormonok kálium- vagy nátriumsóit használják.
  3. Géles kezelés. Újabban megjelentek a gél állagú készítmények is a gyökeresedést elősegítő szerek piacán, melyek használata egyszerűbb, mint az előző két módszer technológiája. Egyszerűen a készítménybe 1,5 cm-re bele kell mártani a gyökereztetni kívánt dugvány alapját és azonnal ki lehet tűzdelni az előre elkészített talajba. A zselés állagnak köszönhetően szorosan rátapad a dugványra és az antiszeptikus adaléknak köszönhetően gátolja az esetleges fertőzés lehetőségét, a vitamin- és ásványi adalék táplálja a növényt. Az is praktikus, hogy nem lehet sem kiszórni, sem kiönteni használat közben, mint a talkumport, vagy az oldatot. A készítmény 3‰-ben 4-indol-3-ilvajsavat tartalmaz.

Krémer István
3. évfolyamos kertészmérnöki hallgató