Az édesburgonya (batáta) betakarításának folyamatai

Az ősz beköszöntével a kertekben és a kinti földeken egyaránt megkezdődnek a zöldségfélék betakarításának munkálatai. A hagyományos zöldségfélék mellett már itt, Kárpátalján is egyre több kiskertben találkozhatunk az édesburgonyával, annak elterülő lombkoronájával, ami alatt bizony ott lapulnak a földben elbúvó, a betakarításra váró batáta gumók. Jelenlegi írásunkkal szeretnénk ismertetni az édesburgonya betakarításának folyamatait, vagyis azt, hogy mikor és hogyan takarítsuk be úgy, hogy minél kevesebb sérülést okozzunk a termésben, valamint igyekszünk felhívni a figyelmet arra, hogy miként tudjuk eltárolni hosszú távon a batáta gumóinkat.

Már az augusztusi–szeptemberi hónapok folyamán folyamatosan vizsgálgathatjuk (a tövek alá betekintve), hogyan fejlődnek a batáta gumóink, hogy a lehető legjobb méretekben és időben történjen meg annak betakarítása. Optimális éghajlati viszonyok mellett (sok napfény, megfelelő mennyiségű csapadék) ez az időszak az ültetéstől számolva 100-110 nap, ugyanis legalább ennyi időre van szüksége a növénynek ahhoz, hogy a gumói elérjék a megfelelő méreteket és gazdag beltartalmi értéküket. Fontos viszont megjegyezni azt is, hogy legkésőbb október közepén-végén meg kell, hogy történjen a betakarítás, mielőtt beköszöntenek az éjszakai mínuszok, mert az édesburgonya egy rendkívül melegigényes növény, ezáltal érzékeny a hidegre. 10°C alatti hőmérsékleten megfázik és tárolásának az időtartalma jelentősen csökken, ezért az időjárási előrejelzések figyelembe vételével történjen meg a batáta betakarítási időpontjának kiválasztása. Az időjárást tekintve igyekezzünk száraz, napsütéses időt kiválasztani a betakarításra, ugyanis az eső és a sár kellemetlenné teszi a felszedést, és rontja a batáta tárolhatóságát.

A felszedést megelőző műveletek

Mielőtt neki látnánk az édesburgonya felszedésének, első lépésként el kell hogy távolítsuk a területünkről azt a nagy mennyiségű, elterülő zöld lombozatot, amelyet a növényünk az év folyamán nevelt. A batáta vegetatív része is fogyasztható és sok vitamin található benne. Ha a lombozattal valamilyen felhasználási célunk van – turmixok, saláták készítése, állatok takarmányozása vagy komposzt készítése –, akkor ebben az esetben késsel vagy metszőollóval, ha viszont csak szeretnénk a talajba visszaforgatni a zöld tömegünket, akkor motoros fűkaszával távolítjuk el a vegetatív részeket.

Amennyiben bakhátakat alakítottunk ki és azokat feketefóliával és csepegtető rendszerrel láttuk el, akkor azokat a következő műveletként (a gumók felszedése előtt) el kell távolítanunk. Kivétel ez alól a 100 %-ban lebomló fekete fólia, amelyek valószínűleg a szezonunk végére bomlásnak indultak, ezeket csak a talajba kell visszaforgatnunk.

Következő lépésként, mielőtt a gumókat a felszínre hozzuk, a tövek alatt fel kell lazítanunk a talajt. Ezt a műveletet közvetlenül a felszedés előtt végezzük. Erre azért van szükség, hogy megkönnyítsük vele a kézi betakarítást. Kis területen a talajt legegyszerűbben egy ásó segítségével lazíthatjuk fel, de ez esetben nagyon óvatosan és mindig figyelve a tövek elhelyezkedésére (hogy véletlenül se vágjunk bele a gumókba) kell eljárnunk. Nagyobb területen ezt a műveletet egy facsemete alávágóval, vagy ahhoz hasonló eszközzel és minimum egy 40 lóerős traktorral végezzük. A traktorral közre vesszük a sort és 50-55 cm szélesen, 30-35 cm mélyen a sor alá vágva meglazítjuk a földtömeget.

A gumók felszedése és mosása

A batáta felszedése kézimunka- igényes, amelyet legtöbbször ásó villával (gombos villával) végezzük. A sor két oldalán két személy egymással szemben, megkeresve és aláásva a töveknek emelik ki és szedik le a gyökérzetről a megvastagodott gumókat az előre fellazított talajból. Ez a munkafolyamat is nagy odafigyelést igényel, mivel a gumók héja nagyon sérülékeny és az esetleges dobálástól könnyen eltörhet. Ezt követően – megtakarítva – a gumókat műanyag vagy fa rekeszekbe rakjuk és mosás alá készítjük.

A felszedést követően egy fontos és szintén munkaigényes folyamat következik, méghozzá a gumók mosása. Ezzel a művelettel eltávolítjuk azokat a talajszennyeződéseket a gumókról, amelyeket nem tudtunk maradéktalanul leszedni felszedéskor. Ezt a munkafolyamatot nagyban befolyásolja a talajunk szerkezete. A homoktalajokon termesztett édesburgonyát sokkal kevesebb időbe kerül megmosni, mint a kötött, vagy középkötött agyag talajokon termesztett batátákat. 

A mosást követően és a tárolását megelőzően csupán egy művelet maradt hátra, ez pedig nem más, mint a hőkezelés.

A batáta hőkezelése

A hőkezelést közvetlenül a mosást követően végezzük. Ezt a folyamatot egy olyan helyiségben (palántanevelő, raktár stb.) hajtsuk végre, ahol 3-4 napon keresztül 30–35°C körüli hőmérsékletet és szellőztetést tudunk biztosítani az édesburgonyáinknak. Erre a folyamatra azért van szükség, hogy a betakarítás során keletkező sérülések „begyógyuljanak”, ezzel biztosítva a gumók hosszabb távú eltarthatóságát. Abban az esetben, ha az édesburgonyát saját felhasználásra, nem hosszú távú tárolásra (40-50 napnál rövidebb) szánjuk, akkor a hőkezelés nem indokolt. 

Ebben az esetben viszont mindig a sérült gumókat érdemes elfogyasztani előbb, mert azok rosszul tárolhatóak.

A batáta tárolása

A tárolásra a legalkalmasabb egy olyan helyiség, ahol nincs magas páratartalom és 14°C állandó hőmérsékletet tartani tudunk az egész év folyamán. Ilyenek lehetnek a házhoz tartozó fűtetlen helyiségek: garázs, előtér vagy pince. Mint arról már szó esett, a batáta nagyon érzékeny a hidegre, ezért 12°C alatt semmiképpen ne tartsuk. Tárolása során a 20°C körüli hőmérsékletet is kerülni kell, mivel ennél a hőmérsékletnél csírázásnak indul.

Nagy Éva falugazdász 
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net