– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A többi hajtatott kultúrához hasonlóan a káposztaféléknél is számolnia kell a gazdának a kártevőkkel. Bár a szakkönyvek szerint a káposztafélék esetében a hajtatásban nem számottevő a kártevők megjelenése, a gyakorlat nem mindig támasztja alá ezt az állítást. Ezért érdemes foglalkozni a káposztafélék hajtatásban is előforduló kártevőkkel.
Tovább
Az almaültetvény biológiai növényvédelme XIV.
TovábbAz almaültetvény biológiai növényvédelme XIII.
Az almatermesztésben is egyre gyakrabban találkozunk a vegyszeres növényvédelmi kezeléseket kiváltó házi praktikákkal. Sok-sok információ lát napvilágot ezekkel a módszerekkel kapcsolatban, melyek egyes esetekben hatásosaknak bizonyulhatnak.
TovábbAz almafalisztharmat (Podosphaera Leucotricha) talán a legfelismerhetőbb kórokozó a gyümölcstermesztésben. Ennek ellenére nagy kihívást jelent a termelőknek az ellene való védekezés.
Tovább
Az almaültetvény biológiai növényvédelme XI.
A tűzelhalás minden évben gondot okoz a termelőknek. Általában a nyugalmi időszakban elvégzett növényvédelmi kezelések (lemosó permetezések) elegendők a fertőzés visszaszorítására, azonban virágzáskor sok probléma léphet fel. Amikor hűvös, csapadékos időjárás társul a virágzással, bizony, számítani lehet a kórokozó megjelenésére.
TovábbA tűzelhalás elleni megelőző védekezés lehetőségei
Ha biológiai termesztésre adta fejét a gazda, akkor számos forrásból informálódhat a kártevők elleni védekezésről – az elmúlt hónapokban több cikkben is összefoglaltuk e módszereket –, viszont a baktériumos fertőzésekről igen kevés információt találni. Ezúttal szeretném összefoglalni, melyek az Erwinia amylovora, azaz a tűzelhalás elleni védekezés lehetőségei a biotermesztésben.
Tovább
Biológiai növényvédelmi cikksorozataink alkalmával már bemutattuk olvasóinknak a különböző technológiai változatokat, lehetőségeket a vegyszer nélküli zöldséghajtatásban. Megismerhették azokat a ragadozó szervezeteket, biológiai készítményeket és mechanikai eszközöket, amelyekkel lecserélhetők azok a vegyszerek, amelyeket kénytelenek használni a termelők a „sikeres termesztés” elérése érdekében. De nem ejtettünk még szót a biológiai növényvédelem anyagi oldaláról, hogy mennyibe is kerül a termelőnek a vegyszer nélküli termelés. Saját termelői tapasztalataink alapján szeretném eloszlatni azokat a tévhiteket, hogy a biológiai növényvédelemre való átállás sokkal költségesebb, mint a vegyszerrel való védekezés.
Tovább
Előző írásainkban részletesen kifejtettük azokat a lehetőségeket és módszereket, melyekkel sikeresen védekezhetünk a kártevők ellen az almaültetvényben. Azt megelőzően öt részben összefoglaltuk a rovarcsapdázással kapcsolatos általános ismereteket. Ez alkalommal röviden összegezzük a leírtakat az átláthatóság kedvéért.
Tovább
Az idei év csapadékos időjárása nem kedvezett a sárgarépa-ültetvényeknek. Igen sok háziasszony szembesült azzal a ténnyel, hogy a sok eső következtében még a talajban rothadásnak indult a termés, aminek következtében alig maradt sárgarépa, amit télire el lehetne raktározni. Hogy a még épp terméseket miként lehet a legmegfelelőbben tárolni, és hogy milyen betegségek támadhatják meg a termést a tárolás során, arról alábbi írásunkban olvashatnak.
TovábbAz almatermesztés növényvédelmét áttekintve elértünk az utolsó részhez, az atkák elleni védekezés lehetőségeihez. Az alábbiakban áttekintjük azon módszereket, melyekkel eredményesen védekezhetünk a kártevő atkák ellen nemcsak a bioültetvényeken, hanem a hagyományos termesztésben is.
Tovább