1990-es és 2000-es évek
Az 1992-ben ENSZ által elfogadott Biodiverzitás Egyezmény, amelyet Riói Környezetvédelmi Világkonferencián fogadtak el, újra a sokféleségre irányította a figyelmet és lehetőséget biztosított a genetiakai erőforrások megőrzéséhez, a tevékenység folytatásához. 1993 tól 2006 ig újra önálló intézményként működött a Földművelési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának felügyelete alatt. Ezt követően jelentősen lecsökkentett létszámmal végezte alapfeladatát.
Növényi Diverzitás Központ
Az intézmény a Növényi Diverzitás Központként alakult újjá 2010. november 1-én. A Pannon Magbank project révén, az EU LIFE+ keretén belül, kiterjedt a vadon élő edényes növények génmegőrzésére is.
Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
2019. június 1-én jött létre a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ és tápiószelei Növényi Diverzitás Központba történő integrálásával. Ezzel egyidejüleg az intézmény neve a Növények Génmegőrző Intézete névre változott.
A legfontosabb kötelezettségeként a következőket olvashatjuk az intézet oldalán:
„Az NBGK tápiószelei intézetének legfontosabb kötelezettsége a szántóföldi és zöldségnövényekhez kapcsolódó nemzeti génbanki alapfeladatok végrehajtása. Az Intézet ebben a vonatkozásban teljes körű génbanki tevékenységet végez, mivel munkája kiterjed az országos génbank gyűjtemények fejlesztésére, ezek agrobotanikai értékelő vizsgálatára, dokumentálására és közreadására, valamint közép- és hosszú távú megőrzésére hűtött magtárolókban, ültevényekben, és esetenként in-vitro kultúrákban. Ehhez kapcsolódik a helyi körülményekhez alkalmazkodott hazai tájfajták és ökotípusok eredeti termőhelyen („in situ”, „on-farm”) történő fenntartásának szervezése és irányítása, valamint a gyűjtések megszervezése, lebonyolítása. Ezzel párhuzamosan az Intézet tevékenysége kiterjed a vadon élő edényes növények, gyümölcstermő növények, szőlő és dísznövények génmegőrzésére is.”
A génbanki gyűjtemény számadatai
Génbankok és szervezetek a világban
Az 1960-as évektől kezdve más országokban is létrejöttek génbankok, és ezek közül néhány az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) támogatásával működik. Az Európai Unió is kialakított génbankokat a genetikai erőforrások megőrzése és felhasználása érdekében. A fentebb említett tápiószelei intézmény nagyságát tekintve az EU-ban a 8. helyen áll, a világon pedig a 17. helyen.
Ma már globális hálózat alkotja a génbankokat, és ezek közül néhány olyan specifikus genetikai anyagokat őriz meg, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a jövő növénytermesztési kihívásaival szemben. A génbankoknak fontos szerepük van a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszerbiztonság és a genetikai sokféleség megőrzése terén.
Zárószó
Mindanyian hatékonyan részt vehetünk a körülöttünk található sokszínű élővilág megmaradásában. Láthattuk a fentebbi személyeken, hogy volt aki tudását és elszántságát adta, volt aki a rendelkezésére álló vagyonából adakozott és ajándékozott erre a célra. Voltak egyszerű intézménymunkások akik készek voltak életüket áldozni, hogy megvédjék a rendelkezésre álló változatos növényeket. Viszont vannak negatív tapasztalatok is. Eszembe jutott a harkovi génbank intézet igazgatójának interjúja, aki a 2022-ben kezdődött ukrán-orosz háború következményeiről beszélt. Intézményüket találat érte s az addig mintegy 160 000 mintájú gyűjtemény teljesen hamuvá égett.
Feltehetjük magunknak a kérdést: mi melyik oldalon állunk?… Akinek fontos és tenni akar az élővilág megóvásáért vagy netalán azon az oldalon, akiket nem érdekli és nem értékeli jelen világunk Isten által teremtett változatos növényeit és élővilágát.
Máté Gusztáv
2. évfolyamos kertészmérnöki hallgató