A biológiai növényvédelemben igencsak gyerekcipőben jár a gyomszabályozás, egyrészt sok készítmény igen költséges, másrészt alacsony hatásfokú, esetleg túl komplikált a használata. Elmondható azonban, hogy gyomok elleni védekezésben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a bioherbicidek előállítására.
Írásunk első részében (lásd a Kárpátalja 1070. számát!) azon mechanikai lehetőségeket foglaltuk össze, melyek segítségével sikeresen végezhetünk gyomszabályozást a bioültetvényekben. A továbbiakban olyan biológiai alapú megoldásokat szeretnék ismertetni, melyek – kisebb-nagyobb hatékonysággal – ugyancsak a segítségünkre lehetnek a gyomok elleni harcban.
Sok olyan élőlényt, mikroorganizmust ismerünk, melyek a legveszélyesebb gyomnövényeket is megbetegíthetik. Viszont az ezeken alapuló gyomszabályozási módszerek jelentős része máig nem jutott el a gyakorlati alkalmazásig. Az alábbiakban csak azokat a módszereket ismertetem, melyek már bizonyítottan hatásosak, illetve a gyakorlatban is megállják a helyüket.
1. Baktériumalapú gyomirtók. Az alapvető és a legolcsóbb megoldások egyike a bioherbicidek közül. Hátránya viszont, hogy csak akkor hatásos, ha sérülés keletkezik a gyomnövényen. Mivel az egészséges növénybe a baktériumok nem tudnak behatolni, sebfelületre van szükségük ehhez. Jelenleg már kapható a kereskedelemben egy sikeresen alkalmazható készítmény, a Camperico, mely eredményesen veszi fel a harcot a kétszikű gyomok jelentős részével, viszont a pázsitfűfélékre nem ártalmas. Ideális lehet sorközök, gyepek gyomszabályozására. Számos további gyomok ellen hatásos baktériumtörzset találhatunk az interneten, viszont máig csak ennek az egynek kidolgozott a gyakorlati alkalmazása és engedélyezett a felhasználása a biotermesztésben.
2. Gombaalapú gyomirtók (és mikoherbicidek). Gombák alkalmazásával már közel 100 éve próbálkoznak a gyomszabályozásban, többnyire sikertelenül vagy igen költséges módon. Mára jutott el a tudomány arra a szintre, hogy mélyrehatóbban tanulmányozza a gombák világát, egyre újabb és újabb felfedezéseket téve, melyek igen biztatók.
A gombákkal való gyomszabályozást két részre oszthatjuk. Az egyik a klasszikus módszer, mely a megfigyeléseken és a természet körforgásán alapul. A másik a mikoherbicidek módszere, amely a modern technológián és a mikrobiológián nyugszik.
• A klasszikus módszer. A természet másolása; kiválasztunk egy olyan gombafajt, mely célzottan fertőz egy bizonyos gyomnövényt, és kis mennyiségben betelepítjük az ültetvénybe, hogy azután lassan elszaporodva képessé váljon kiirtani a megcélzott gyomot, sőt tartósan megtelepedve évről évre védelmet nyújthasson. A módszer igen komplex, mivel minden egyes gyomfajra külön gombatörzset kell találnunk, mely azt fertőzi és károsítja úgy, hogy végeredményben elpusztuljon, továbbá gyorsan kell szaporodnia, illetve a környezeti hatásokat is bírnia szükséges. Külföldön már kaphatók olyan gombatörzsek, melyek a vadszederre, csicsókára, parlagfűre, perjefélékre stb. ártalmasak. A legtöbb esetben rozsdagombákat használnak, melyek a kultúrnövényben nem tesznek kárt. A gyakorlatban – a magas költségek miatt – általában a legelterjedtebb gyomfajok ellen vetik be, melyek jellemzőek az adott területre vagy évszakra.
• A mikoherbicidek módszere. Az előző módszerhez hasonló eljárás, mely során nem várjuk meg a gombatörzsek természetes elszaporodását, hanem nagy mennyiségben juttatjuk ki az ültetvénybe a gombaspórákat, melyek elözönlik az ültetvényt, és gyorsan elpusztítják a gyomokat. Ezek a készítmények ugyanúgy juttathatók ki, mint más növényvédelmi készítmények, azaz permetezéssel. Nagy hátránya a módszernek, hogy nem tudnak tartósan megtelepedni a hasznos gombafajok (mivel elfogy a táplálékuk), ezért ismételni kell a kezeléseket. Külföldön már kapható néhány engedélyezett készítmény, pl.: De Vine – apró szulák és illatos fojtófű ellen; Collego – bükkönyfélék ellen; Biomal – csicsóka, mályvafélék ellen; Biochon – vadszilvasarjak ellen stb. (Folytatjuk.)
Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
Forrás: karpataljalap.net