A Kerti Hortenzia (Hydrangea macrophylla) egy látványos, valamelyest régies hangulatú nagytermetű dísznövény, amely nagy, labdaszerű virággömbjeivel vagy tányér alakú, ernyőszerű virágzatával ámulatba ejti az embert. Népszerűségét nagy fajtagazdagságának köszönheti, hiszen a hortenzia egy nagyon változatos megjelenésű dísznövény. Ebben a cikkünkben bemutatjuk a leghasznosabb tudnivalókat a hortenzia gondozása kapcsán.
Hydrangea – Hortenzia
A nemzetség képviselői eredeti termőhelyükön az üde talajú erdők cserjeszintjében élnek vadon. Általában véve ezért humuszban gazdag, jó vízellátású talajt, párás mikroklímát kívánnak. Sok fajuk erősen mészérzékeny vagy kifejezetten mészkerülő, jelentős részük pedig a szubtrópusi származás miatt hajlamos a visszafagyásra. A nyugat-európai kertektől eltérően nálunk ezért többnyire csak két fajjal találkozunk: a H. macrophyllával és a H. arborescensszel.
Mindkét faj vad alakjának virágzata kétféle virágból áll: a virágzat közepén lévő apró, jelentéktelen termővirágokból és a virágzat peremén elhelyezkedő sugárvirágokból, melyeknek nagy, szíromszerű díszét a megszínesedett csészelevelek adják. Kertben mindkét fajból általában a telt” virágú, azaz csak meddő virágokból álló virágzatú fajtákat ültetik.
A kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) közepesen magas, bokrosodó növekedésű évelő növény, mely levélzetével, valamint hangsúlyos gömb alakú virágaival díszít. Mutatós virágai miatt, kiváló szoliter növény, de nevelhetünk belőle természetes hatású, laza sövényt is a tövek egymás mellé ültetésével.
Akár 1,5- 2 m-es bokrok is nevelhetők ebből a fásszárú, lombhullató cserjéből, amelyek aztán egész nyáron át ontják szebbnél szebb virágaikat. A kerti hortenzia színvilága igen gazdag, általában lila, kék, fehér, világoszöld és rózsaszín színekben pompázik.
Azonban kék színűvé csak akkor válik a virága, ha a talaj savas kémhatású, ellenkező esetben a növény nem képes felvenni a kék színhez szükséges alumínium mennyiséget. Ahhoz, hogy a hortenzia megtartsa a színét, megfelelő talaj pH-ra van szüksége.
A hortenziacserjék leginkább az enyhén savas közegben érzik jól magukat, melynek pH-értéke 5-6 közé esik. Emellett fontos, hogy a talaj fel legyen töltve tápanyagokkal – ezeket érdemes rendszeresen pótolni tápoldat vagy trágya formájában. Mivel számos hajtást fejlesztenek, rengeteg, sok esetben nagy méretű leveleik vannak, ezért szükségük van nitrogénra is, míg a virágzás idején káliumtúlsúlyos tápanyaggal ajánlott ellátni őket.
A növény levelei is mutatósak, általában világoszöld árnyalatúak, kerekded formájúak, fogazott szélűek, s üde keretet adnak a hajtások csúcsán elhelyezkedő virágok számára.
Gondozása
Félárnyékos helyen érzi igazán jól magát, ezért tűző napra vagy túlontúl meleg helyre lehetőleg ne ültessük. A félárnyékos vagy árnyékos hely ideális számára, ahol naponta 6 óránál kevesebbet éri közvetlen napfény. A mélyárnyékot szintén érdemes kerülni, mert az ilyen élőhelyen a szárak felnyurgulnak, a levelek puhává válnak, elsárgulnak, illetve elmaradhat a virágzás is.
A hortenzia a tápdús, humuszban gazdag jó vízáteresztő talajokat kedveli.
Vigyázzunk rá, hogy a földje soha ne száradjon ki teljesen, viszont jó, ha tudjuk, hogy öntözésénél érdemesebb lágy vizet (pl. felfogott esővizet) használni. A túl klóros csapvíz visszafoghatja növekedését. Vízhiány esetén a levelei könnyen lekókadnak, károsodnak, s így a növény fejlődése is leáll. A téli fagyok ellen talajtakarással érdemes védeni a gyökerét.
A tavasz beköszöntével pedig érdemes némileg visszametszeni a magas bokrokat, hogy még több virágot hozzanak a nyár folyamán.
Szaporítása
Dugványozással történik. Mivel félfás állapotban jól gyökeredzik, június-júliusban érdemes a kb. ceruza vastagságú, 10-15 cm-es hajtásvégekkel próbálkozni.
Leggyakoribb betegsége, kártevője
Az egyik legjobb dolog a hortenzia nevelésében, hogy általában problémamentesek, de azért akad pár betegség, kártevő, ami megtámadhatja. Például a levéltetvek, lisztharmat, hortenziarozsda, vagy a takácsatkák.
Imre Alexandra
3. évfolyamos kertészmérnöki hallgató