– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A krizantémot a korábbi cikkeinkben ismertetett kórokozók mellett számtalan kártevő is megtámadhatja a termesztés során. A legtöbbjük sok tápnövényű, polifág faj. Némelyek ellen biológiai növényvédelmi módszereket is bevethetünk.
Tovább
Cikksorozatunk előző két részében megismerkedhettünk az előkészítő talajműveletekkel (tarlóhántás és -ápolás, altalajlazítás), a cikk folytatásaként most a „hagyományos” talajművelési munkálatokat, a szántást és a magágykészítést beszéljük át.
Tovább
Előző cikkünkben megtudhattuk, hogy mik azok a talajelőkészítési (tarlóápolási) munkálatok, amelyek fontos szerepet játszanak a talajnedvesség megőrzésében. Miután a tarlót megfelelően kezeltük, a következő lépésként egy olyan talajelőkészítési művelet következik, amely talán még évekre is kifejti hatását. Ez a művelet nem más, mint az altalajlazítás (hasítás, repesztés). Jelenlegi írásunkkal erre a munkafolyamatra és annak fontosságára szeretnénk felhívni az olvasóink figyelmét.
Tovább
A kajszi esetében a kártevő rovarfajok száma viszonylag csekély, de ezek tömeges jelenléte is éppen elegendő a teljes szezon tönkretételéhez. A keleti gyümölcsmoly, a kéregmoly és a barackmoly a fő kártevők, a védekezés gerincét ellenük kell felépíteni.
Tovább
Az elmúlt évek globális klímaváltozásának negatív hatásai sajnos a mi vidékünkön is egyre jobban kezdenek megmutatkozni. Ezen negatív hatások közé soroljuk például az aszálytól, magas nyári hőmérséklettől szenvedő növényállományokat, a szélsőséges időjárásoktól, vagyis a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadéktól keletkezett talajtömörödéseket, csontig kiszáradt vízelvezető árkokat (kanálisokat) stb. Mi sem bizonyítja jobban ezt a klímaváltozást, mint az, hogy az elmúlt 100 év legforróbb nyarai a mögöttünk álló 10 évre estek. A klímaváltozáson túl még a helytelen talajműveléssel is csak rontunk az amúgy is nehéz helyzeten. Mert amennyiben helytelenül és nem megfelelő időben végezzük el a talajmunkálatokat, akkor az súlyos talajpusztuláshoz vezethet.
Tovább
A krizantémot a fertőző gombabetegségek eltérő mértékben betegítik meg. Melyek a tüneteik, és hogyan védekezhetünk ellenük? Az alábbiakban a következő betegségeket mutatjuk be: didimella, botritisz, szklerotíniás betegség.
Tovább
Elérkeztünk az őszi betakarítású fejes káposzta szabadföldi termesztésével foglalkozó cikksorozatunk negyedik és egyben befejező részéhez, amelyben az ültetés utáni ápolási munkálatoktól a betakarításig terjedő időszak munkálatait fogjuk áttekinteni.
Tovább
Sokszor találkozom olyan gazdákkal, akik szerint azért kell kajszibarackot ültetni és termeszteni, mert kevés a kártevője és kórokozója. Azonban ez nem igaz, a vírusos betegségek, a kajszihimlő, a gutaütés ellen igen nehéz és kevésbé hatékony a védekezés. S ha ez nem lenne elég, gombás betegségei is szép számmal akadnak a kajszinak. A monília és az apiognomóniás levélfoltosság, a lisztharmat, a sztigminás levélfoltosság stb. igen nagy károkat tud okozni egy csapadékos évben.
Tovább
A krizantém termesztését több betegség és kártevő nehezíti. Ebben a cikksorozatban a betegségeket vesszük sorra.
Tovább
Folytatva cikksorozatunkat, most az őszi betakarítású fejes káposzta palántanevelésével, talaj-előkészítésével, majd az ezt követő és az ültetést megelőző munkálatokkal, és magával az ültetési folyamatoknak a legfontosabb tudnivalóival fogunk közelebbről megismerkedni.
Tovább