– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A kajszi gutaütése esetében nem egy, hanem több kórokozó együttes hatása váltja ki a fák egyre gyakrabban tapasztalt száradását és pusztulását. Ebben az esetben inkább kórokokról beszélhetünk, hiszen a betegséget baktérium, gomba és a negatív környezeti hatások együttese komplex módon idézi elő. Csak a kajszinál fordul elő ez a betegség.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy mik azok a szempontok, amelyeket figyelembe kell venni egy adott őszi betakarítású fejes káposzta fajta-kiválasztása esetén. A mostani cikkünkben pedig eme növény igényeivel, vetésváltásával, valamint a tápanyagellátás ismereteivel fogunk közelebbről megismerkedni.
Tovább
Kajszihimlő
A következő hetekben a kajszibarack biológiai növényvédelmét ismertetjük részletesen. Különösen problémás ez a gyümölcsféle, mert nemcsak a kártevők és gombás fertőzések okoznak gondot a termesztés során, hanem a vírusok, baktériumok, fitoplazmák stb. is. Számos esetben e fertőzések miatt szárad ki a kajszi.
TovábbKárpátalján is nagyon kedvelt zöldségnövény a fejes káposzta, azon belül is az ősszel betakarított, úgymond „téli káposzta” az, amelyet a káposztafélék közül a legnagyobb mennyiségben fogyasztanak. Igaz, hogy évről évre csökkenő tendenciát mutat eme zöldségnövény fogyasztása, de ennek ellenére még mindig nagy hagyománya van vidékünkön is a téli káposzta savanyításának.
Tovább
A biológiai termesztés sosem könnyű, legyen szó bármilyen gyümölcsféléről. A cseresznye és a meggy esetében sem beszélhetünk könnyebb szezonról, ha a gyümölcs korán lekerül a fáról, hiszen a kórokozók és kártevők ezután is vígan sokasodnak.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében eljutottunk addig, hogy a tápanyagok adagolását az intenzív zöldségtermesztésben a talaj-EC határozza meg. Ezt az értéket kell folyamatosan figyelemmel kísérni, s igazítani hozzá a tápoldat EC-jét. Ebben a cikkünkben megpróbáljuk kitisztázni, hogy mi fán is terem ez az érték, s mik a mérésének a szabályai.
Tovább
Az édesburgonyával foglalkozó cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy mikor és hogyan ültessük el az édesburgonya palántáinkat vagy dugványainkat. Jelenlegi cikkünkben pedig megismerkedhetünk azokkal az év közbeni ápolási munkákkal, amelyeknek az elvégzése elengedhetetlen annak érdekében, hogy megfelelő méretű és kiváló minőségű batáta gumókat kaphassunk.
Tovább
Előző cikkünkben (lásd a Kárpátalja 1112. számát!) eljutottunk a krizantém ültetéséig, most a visszacsípésről és a tápanyagellátásról lesz szó.
TovábbCikksorozatunkban elérkeztünk a tápoldatozás, tápanyagellátás kérdéséhez. Korábban beszéltünk arról, hogy az intenzív zöldségtermesztésben az öntözés egyben tápoldatozást is jelent, hisz az öntözővízben feloldva juttatjuk ki a növények számára a tápanyagokat is. Ennek megfelelően ez a két kérdés összetartozik, s logikus, hogy egy cikksorozatban foglalkozunk ezzel a két kérdéssel. De mielőtt áttérnék a tápoldatozás kérdésére, tisztázni kell a tápanyagellátás alapelveit.
Tovább
Jelenlegi cikkünkben egy éppen aktuális témával, az édesburgonya ültetése körüli tennivalókkal fogunk foglalkozni. Ez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, melegkedvelő zöldségnövény egyre ismertebb és közkedveltebb vidékünkön is. Az édesburgonyát, vagy másik nevén batátát – ellentétben a burgonyával – nem gumójáról, hanem a gumójából kinevelt hajtásairól szaporítjuk. Ezt a folyamatot már a kiültetést megelőzően 10-12 héttel meg kell kezdeni. Az átteleltetett gumókat hajtatni, gyökereztetni és edzetni kell, hogy minél erősebb hajtásokat, palántákat kaphassunk.
Tovább