Komposztkészítés és alkalmazás

1.    Rész. Szemléletváltás szükséges

A növénytermesztéshez elengedhetetlen a jó minőségű táptalaj, hiszen a növényeknek létfontosságú, hogy hozzá tudjanak jutni mindahhoz a tápanyaghoz, melyek vegetatív- és generatív funkcióikhoz szükségesek. Azt is tudjuk, hogy a termőföld tápanyagpótlására legjobb az állattartás melléktermékeként ismert szerves trágya, viszont ez nagy hiánycikk, mióta a növénytermesztés és az állattartás úgymond „nem járnak kéz a kézben”.

Azoknak a kiskerttulajdonosoknak, akik 100-1000 négyzetméteren kertészkednek megoldást nyújthat ezen a téren a komposztkészítés és annak saját kertjükben való felhasználása. Itt viszont szemléletváltásra van szükség, melyhez felsorolnék néhány szerintem fontos irányelvet:

  • Avar égetés vagy a kukába dobás helyett komposztáljunk! Erre már jómagam is többször hallottam buzdítást tv-ben, rádióban, s ezzel valószínűleg nem vagyok egyedül. De így ősszel mégis bármerre járok azt látom, hogy a kukák olyannyira tele vannak növényi maradványokkal, falevéllel, hogy sokszor a fedelüket sem lehet lezárni. Az sem ritka, mikor a kuka mellett egy-két nejlon zsák is tele van falevéllel. Máskor pedig a tilalmak ellenére messzünnen érződik az avarégetés fojtogató füstje. Pedig annak a földnek, ahonnét ez a sok növényi maradvány származik erősen rá lenne szorulva arra a szerves anyagra, amelytől ily módon megszabadították. Ha komposztot készítünk belőle és visszaadjuk azt a földnek biztosak lehetünk benne, hogy termésével bőséggel meg fogja hálálni nekünk a törődést.
  • A komposztkészítés tulajdonképpen állattenyésztés. Egyszer egy előadásban hallottam egy megdöbbentő mondatot, melyben, ha emlékezetem nem csal, Fjodor Uglov orosz sebészprofesszor szavait idézte a lektor: „mi nem önmagunkat tápláljuk evés közben, hanem a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusokat, akik ezért cserébe ellátnak minket a számunkra fontos táplálékkal, melyeket ők állítanak elő”. Ha ez a mikroflóra teljesen elpusztulna, azt mi sem élnénk túl. Nincs ez másként a komposztkészítésnél sem, ugyanis mi tulajdonképpen mikor összeállítunk egy komposzthalmot, akkor mi magunk nem állítunk elő semmit, csupán biztosítjuk az életfeltételeket azoknak a paránylényeknek, akik arra vannak teremtve, hogy humuszt állítsanak elő. Ha ezt jól csináljuk, akkor komposzthalmunk tele lesz szabad szemmel jól látható élőlényekkel (trágyagilisztával, aszkarákokkal, stb.) valamint számunkra láthatatlan, de a humuszképzéshez elengedhetetlen mikroorganizmusokkal, gombafonalakkal.
  • A termékeny föld fontosabb, mint a terméshozam és a profit. Ez a kijelentés ellentmondásosnak tűnhet első hallásra, pedig nem az. A látszólagos ellentmondás az időben oldódik fel, mert egy leromlott, terméketlen földterület feljavítása időbe telik, hiszen ez egy hosszútávú feladat, amely később hálálja meg a bele fektetett energiát. A minél nagyobb terméshozamra való összpontosítás – profitorientált, mennyiségi tényező, melynél sokkal lényegesebb, hogy milyen a minősége annak a földterületnek, amelyen termesztünk. Egészséges, emberi fogyasztásra ajánlott termést, véleményem szerint csak egészséges termőföldről lehet betakarítani. Ajánlom figyelembe a „Mérgezett Föld – Poisoned Soil” című filmet (https://www.youtube.com/watch?v=i61OHaVRhiw&t=25).
  • A Föld – élő-, érző szervezet. Míg a Földre anyaként tekintett az ember, addig nem zsákmányolta úgy ki, mint a jelen kor „felvilágosult” embere, aki csak érzéketlen tárgyként, vagy a termesztés lelketlen helyszíneként látja azt.
  • A jó- és egészséges terméshez nem annyira a növényre kell összpontosítanunk, mint inkább az egészséges és változatos élővilágú talajélet elősegítésére. Az erős, egészséges növény egészséges és változatos talajélettel kezdődik

Krémer István
2. évfolyamos kertészmérnöki hallgató