A brokkoli fogyasztása az utóbbi években vidékünkön is folyamatos emelkedést mutat. Egy rendkívül ízletes, sokoldalúan felhasználható zöldségnövényről van szó, amely párolva, főve, rántva és ízletes krémleves formájában egyaránt fogyasztható. A brokkolit leginkább tápanyagtartalma miatt termesztik. Ez a növény gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban egyaránt. Jelentős az A- és a C-vitamin tartalma, emellett a kálium, a folsav, a vas, a karotin és a rost tartalma sem lebecsülendő. Friss és mélyhűtött állapotban egyaránt felhasználható, amelynek vastag, húsos szára nyersen is finom csemege.
Ismertetése
A brokkoli a káposztafélék családjába tartozik, amelyet a karfiol kistestvérének is szoktak nevezni. Rövid tenyészideje miatt másodnövényként is alkalmazhatjuk, és a szabadföldi termesztésen kívül a hajtatásban is jól beilleszthető. Mivel nem túl igényes, viszonylag könnyen termeszthető, s ami miatt különösen kedvelik a karfiollal szemben, hogy a központi zöld rózsa levágása után a levélhónaljakból még kisebb rózsák fejlődnek, amelyek a fagyokig szedhetőek.
Egyéves növény, amelynek a középmélyre hatoló karógyökeréből csak a felső 20-30 cm rétegében ágazódnak szét a dús oldalgyökerei, ezért a szárazságra érzékenyen reagál. Levélzete és virágzata erősen hasonlít a karfioléhoz, de a szár hosszúsága viszont meghaladja a karfiolét. A fej, a majdani virágzat, kialakulása egy kis tenyészőkúppal kezdődik a növény 8-9 leveles állapotában.
Fajtatulajdonságai
Számos fajtája ismert, amelyek színben (zöld, piros, fehér, lila stb.) és tenyészidőben (koraiak: 55-65 napos; középhosszú: 65-75 napos, késeiek: 75-130 napos) különböznek egymástól. Vannak, amelyek a karfiolhoz hasonlóan egyetlen nagy fejet képeznek, de létezik olyan típus is, amely a főrózsa eltávolítása után képződő száron több kisebb, többször is szedhető rózsákat fejleszt.
Ha a brokkolit őszi termesztésre (augusztus végi, szeptember elejei ültetés) másodnövényként szeretnénk elhelyezni a kertünkben, akkor rövid tenyészidejű fajtát válasszunk és legalább 4-5 hetes, tápkockás palántákat ültessünk.
A brokkoli igényei
A brokkoli, hasonlóan a többi káposztafélékhez, nem melegigényes növény. Hőigénye csírázáskor a legnagyobb (18–22 °C). Növekedéséhez a 13–20 °C körüli hőmérséklet elegendő. A karfiollal szemben bimbós állapotban is jól tűri a nagy meleget. A hideget elviseli, néhány fokos fagyot különösebb károsodás nélkül kibír. Hűvös, csapadékos időjárás és nagy páratartalmú levegő a legkedvezőbb a számára, ez teszi alkalmassá az őszi termesztésre.
Közepes fényigényű. Borongós időben is egyenletesen növekszik, és szép fejeket nevel. Az erős, tűző napfénytől nem kell óvni, mert rózsája a fényre nem érzékeny. Gyenge árnyékban is megkísérelhető a termesztése.
Vízigénye igen magas, mivel gyökérzete csak a talaj felső rétegét szövi át, ezért mélyről nem tud vizet felvenni.
Állandóan nyirkos talajt igényel, így kizárólag öntözött körülmények között ajánlott a termesztése. A talaj kiszáradásakor növekedése megakad, és utána nehezen indul meg ismét. Különösen sok vízre van szüksége a bimbók képződésének idején.
Morzsalékos szerkezetű, jó vízgazdálkodású talajokat szereti. Közömbös kémhatású (6-7 pH) talajokon termeszthető. Tápanyagigénye nagy, és a magas humusztartalom igen pozitívan befolyásolja a termés mennyiségét. Ha a talaj nem tartalmaz elég szerves anyagot, akkor bőségesen (30-40 kg/10 m2) adjunk szerves trágyát. A brokkoli tápanyag-szükségletének másik részét műtrágyaként juttassuk ki, amelyek közül különösen fontos a nagy nitrogénigényét (kb. 60-80 g/m2 pétisóval) kielégíteni. Ennek 30-40 %-át alaptrágyaként az ültetést megelőző időszakban, míg a fennmaradó részét fejtrágyaként 2-3 alkalommal ajánlatos kiszórni, amelyet a rózsafejek érésére, illetve az oldalsó fejek képzésére ajánlatos időzíteni.
Termesztése
A brokkoli szaporítható közvetlen helyrevetéssel és palántázással egyaránt, de ez utóbbi a gyakoribb. Ha másodnövényben gondolkodunk, akkor a nyár végére (ültetésre) legalább 4-5 hetes palántákkal kell rendelkeznünk, ahhoz, hogy betakarításra megfelelő méretű rózsákat kapjunk. Abban az esetben, ha a palántákat mi magunk szeretnénk kinevelni, akkor a palántanevelés során törekedjünk arra, hogy a növekedés folyamatos legyen és nem szabad hagyni, hogy a palánták elöregedjenek, mert ilyen esetben a brokkoli csak apró, kényszerérett fejeket fog teremni.
Kiültetés előtt az elővetemény maradványait eltávolítjuk és a területet 20 cm mélyen megdolgozzuk (felkapáljuk), majd ezt követően elegyengetjük. A megmunkálás alkalmával bedolgozzuk a talajba az érett szervestrágyát és az alaptrágyát. Ezután kijelöljük a sorokat, amely egy korai fajta esetében 50-60 cm, és 35-45 cm-es tőtávolsággal beállítjuk a kb. 5 tő/ m2-t. A kiültetést követően elvégezzük a beiszapoló öntözést.
Évközi ápolási munkája az öntözés és a gyomtalanító kapálás. A kettő összehangolása nagyon fontos, mert az időben végzett kapálás felér egy öntözéssel. Saját kártevője és kórokozója nincsen, csak időnként a levéltetű fertőzés okozhat gondot. Amennyiben elkéstünk a magvetéssel és a kiültetéssel, abban az esetben a komolyabb fagyok beálltáig kitolhatjuk a szedést, sőt egyes fajták enyhébb teleken át is teleltethetőek.
Szedése
Szedése némi gyakorlatot igényel, ezért kezdetben inkább korábban vágjuk le a fejet, mint ahogy a bimbók kinyílnak, mert ha a bimbók kinyílnak (ami egyik napról a másikra bekövetkezhet), a termés értéktelenné válik. A leszedett termések mélyhűtőben kiválóan eltarthatóak. A bimbós termést éles késsel, 20-25 cm-es csonkkal együtt szedjük. A főhajtás végének levágása után az oldalhajtásokon kisebb, de felhasználható fejek képződnek, ezért az öntözést a továbbiakban se hagyjuk abba.
Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás: karpatinfo.net