gyomírtás

Az árpa gyomszabályozása II.

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák ,,,,,,,,,,,,
Az árpa gyomszabályozása II.

Az őszi árpa gyomirtása az elmúlt évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. Míg korábban a gyomok elleni védekezést zömmel tavasszal végezték, az utóbbi években nő az őszi vagy a kora tavaszi időszakra előrehozott kezelések aránya. Ennek fő oka az enyhe téli időjárás és az agrotechnikai módszerek változása, például a forgatás nélküli talajművelés.

Ősszel vagy akár kora tavasszal alkalmazható hatóanyagok

A korai gyomirtásnak több előnye van, mint hátránya. Először is az enyhe téli időjárásnak köszönhetően a gyomok már novemberben vagy a téli időszakban fejlődésnek indulnak. Például a korán virágzó kétszikűek (veronikafélék, tyúkhúr, árvacsalánfélék) hatékonyabban irthatók, mint tavasszal, már virágzó állapotban, de az egyszikű gyomok (nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, rozsnokfajok) ellen is ősszel hatékonyabb a védekezés.

A gazdasági szempontok sem elhanyagolhatók, a munkavégzés szempontjából a gyomirtásra több időnk jut ősszel, de akár a téli időszakban is. A +8 °C fölötti hőmérséklet a gyomirtó hatóanyagok felszívódását is lehetővé teszi. Tehát elmondható: addig van időnk a gyomirtásra, míg a tartósan fagyos reggelek be nem köszöntenek. Ha 10–14 napig nem várható talaj menti fagy, a gyomirtás elvégezhető. Szintén egyre aktuálisabb szempont, hogy az ősszel alkalmazható hatóanyagok csökkentik a gyomirtószer-rezisztencia problémáját.

További fontos megjegyzés, hogy az őszi árpában a hatékony egyszikűirtók nagy része tavasszal nem használható, ezért az őszi kezelés kritikus fontosságú.

Következzenek a legismertebb hatóanyagok!

1. Pendimetalin hatóanyag (pl. Sharpen 330 EC, Stomp Aqua 455 SC). Felszívódása a gyökéren és szik alatti szárrészen keresztül történik. Magról kelő – főleg az egyszikűek és néhány kétszikű – gyomok ellen hatékony. Preemergens és korai posztemergens használata javasolt, de legkésőbb a bokrosodás kezdetéig alkalmazható.

2. Klórtoluron hatóanyag (Tolurex 50 SC, Proturan 500 SC). Gyökéren, valamint levélen keresztül is felszívódik. Egyéves, egy- és kétszikű gyomok ellen hatékony. Talaj- és levélherbicid, kontakt és szisztemikus hatású. Legfeljebb a bokrosodás végéig használható. Bizonyos árpafajták érzékenyek rá (pl. Falado, Gabrio, SY Moisson, Dallara, Basmati, Foxyl, Modern, Vyckor).

3. Proszulfokarb hatóanyag (pl. Boxer, Fidox 800 EC). Gyökéren keresztül felszívódó hatóanyag. Pree­mergens és korai posztemergens alkalmazása javasolható. Elsősorban egyszikű gyomok, különösen a nagy széltippan és a parlagi ecsetpázsit ellen hatásos. Legkésőbb háromleveles állapotig használható.

4. Flufenacet hatóanyag (pl. Sunfire, Battle Delta). Gyökéren és a szik alatti szárrészen keresztül szívódhat fel. Magról kelő egyszikű gyomok (nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, rozsnokfajok) ellen hatásos. Pikolinafen hatóanyaggal kombinálva felerősíti az egyszikűirtó hatást. Legkésőbb háromleveles állapotig használható.

5. Izoproturon hatóanyag (pl. Protugan 500 SC, Izoron 500 SC). Levélen keresztül szívódhat fel. Elsősorban egyszikű gyomok, különösen a nagy széltippan ellen hatásos, kétszikűek ellen csak visszatartó hatással bír. Legkésőbb a bokrosodás végéig használható.

6. Szulfoszulfuron hatóanyag (pl. Athos, Aperon). Levélen és kismértékben gyökéren keresztül szívódik fel. Elsősorban egyszikűek ellen, valamint néhány kétszikű ellen hatékony. A bokrosodás kezdetétől a bokrosodás végéig alkalmazható.

7. Diflufenikán hatóanyag (pl. Dilfanil 500 EC, Deflekt 500 EC). Felszívódhat gyökéren és levélen keresztül is. Magról kelő kétszikű gyomok (veronikafélék, árvácska, tyúkhúr, pásztortáska) ellen kiemelten hatásos. Jó partnere a metszulfuron-metil hatóanyag. Legfeljebb háromleveles állapotig használható, csak ősszel.

8. Metszulfuron-metil hatóanyag (pl. Mezo, Alliance 660 WG). Szisztemikus hatású, gyökéren és levélen keresztül szívódik fel. A legtöbb veszélyes kétszikű ellen hatásos. A bokrosodás végéig alkalmazható.

9. Pikolinafen hatóanyag (pl. Pontos). Felszívódása levélen és gyökéren keresztül történik. Magról kelő kétszikűek ellen vethető be, valamint felerősíti az egyszikűirtó hatást. A bokrosodásig alkalmazható.

10. Floraszulam hatóanyag (pl. Saracen, Mustang). Levélen keresztül felszívódó szer. Magról kelő és évelő kétszikű gyomok ellen hatásos. A bokrosodás kezdetéig használható.

Természetesen még jó néhány alkalmazható hatóanyag áll rendelkezésre a felsoroltakon kívül, sőt a legjobb és legbiztonságosabb hatást a hatóanyagok társításával érhetjük el. A legtöbb esetben a gyártók a hatékonyság fokozása céljából két vagy akár három hatóanyagot kombináló termékeket kínálnak. De azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a több gyom­irtó hatóanyag növeli a költségeket és a gyomirtószer-rezisztencia kialakulásának veszélyét. Éppen ezért gyomirtózásnál a gyomok ismerete a legfontosabb.

Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa
Forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/01/19/az-arpa-gyomszabalyozasa-ii

                A csemegekukorica gyomirtása

Varga Gabriella Ösztöndíjasok írásai ,,,,,,,,,,,
                A csemegekukorica gyomirtása

A csemegekukorica termesztése során az egyik legfontosabb növényvédelmi feladat a gyomírtás. A gyomok nemcsak a termés mennyiségét csökkentik, hanem rontják annak minőségét is, ami különösen fontos ennél a növénynél, hiszen a csemegekukoricát közvetlen emberi fogyasztásra termesztik. A megfelelő gyomirtási stratégia kialakítása ezért alapvető a gazdaságos és biztonságos termeléshez.

A csemegekukorica különösen érzékeny a gyomosodásra a korai fejlődési szakaszban. Kezdeti fejlődése lassú, ezért az első 4–6 hétben a gyomok könnyen elnyomhatják, ebben az időszakban a növény még gyenge, ezért a gyomok gyorsan elvonják előle a szükséges erőforrásokat, így gyengébben fejlődik, alacsonyabb lesz a csőszám, csökken a cukortartalma, és romlik az áru minősége is. A gyomok emellett kedvező élőhelyet biztosíthatnak különböző kártevőknek és kórokozóknak, ami tovább növeli a termelési kockázatot. A gyommentes állományban fejlődő csemegekukorica csövei azonban egyenletesebbek, nagyobbak és magasabb cukortartalommal rendelkeznek.

A mechanikai gyomirtás a kisebb területeken vagy ökológiai gazdálkodásban alkalmazható eredményesen, mint a kapálás, a sorközművelés és a kézi gyomlálás. Ezek a módszerek csökkentik a vegyszerhasználatot, de ugyanakkor nagyon munkaigényesek.

A nagyobb területeken viszont szükségszerű a kémiai gyomirtás. A csemegekukorica esetében különösen fontos a megfelelő gyomirtó szer kiválasztása, mivel érzékenyebb a hatóanyagokra, mint a takarmánykukorica. A gyomirtás során figyelembe kell venni a környezetvédelmi előírásokat is. A túlzott vegyszerhasználat károsíthatja a talaj élővilágát, a felszíni és felszín alatti vizeket, valamint veszélyt jelenthet a hasznos élő szervezetekre.

A leghatékonyabb megoldást az integrált gyomirtás jelenti, amely ötvözi a mechanikai, kémiai és agrotechnikai módszereket. Ide tartozik a megfelelő vetésváltás, az optimális tőszám, a jó talajelőkészítés és a megfelelő időben végzett gyomirtás. Ez csökkenti a környezet terhelését, mérsékli a rezisztencia kialakulásának veszélyét, és hosszú távon fenntarthatóbb termelést biztosít.

A gyomirtás sikeressége már a vetés előtti talajmunkáknál eldőlhet. A megfelelően elvégzett szántás, tárcsázás és magágykészítés jelentősen csökkenti a gyomok kelési esélyét. A sekély művelés elősegíti a gyommagvak kicsírázását, amelyeket egy újabb talajmunkával el lehet pusztítani. Ez az úgynevezett „hamis magágy” technika hatékony eszköz a gyomelnyomás csökkentésére vegyszerhasználat nélkül.

A gyomirtó szereket alkalmazhatjuk vetés előtt vagy kelés után is. Ha a vetést követően, de még a kukorica és a gyomok kelése előtt történik a gyomirtás, akkor a gyomok már a csírázás során elpusztulnak, így nem alakul ki kezdeti konkurencia a kultúrnövénnyel szemben. A módszer hatékonysága nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmától, mivel a hatóanyagok a talajban fejtik ki hatásukat. Száraz körülmények között ez a kezelés hatása gyengébb lehet.

A kelés utáni gyomirtás során a már kikelt gyomok ellen védekezünk. Ennél a módszernél különösen fontos a gyomok fejlettségi állapotának figyelembevétele, mivel a fiatal gyomok sokkal érzékenyebbek a gyomirtó szerekre. A csemegekukorica érzékenysége miatt csak engedélyezett készítmények használhatók, és szigorúan be kell tartani az előírt dózisokat, hogy elkerüljük a toxikus tüneteket, például a levélsárgulást vagy a növekedés visszamaradását.

A gyomirtó szerek rendszeres és egyoldalú használata rezisztencia kialakulásához vezethet. Ez azt jelenti, hogy egyes gyomfajok ellenállóvá válnak bizonyos hatóanyagokkal szemben, így azok hatékonysága csökken. A rezisztencia megelőzése érdekében fontos a hatóanyagok váltogatása.

Ezek a hatóanyagok a vetés után, a kukorica és a gyomok kelése előtt kerülnek kijuttatásra, és a gyomok csírázását gátolják:

S-metolaklór, Acetoklór, Dimetenamid, Pendimetalin, Terbutilazin

Ezeket a már kikelt kukoricaállományban alkalmazzák, a gyomok fejlettségi állapotához igazítva:

Nikoszulfuron, Rimszulfuron, Foramszulfuron, Dikamba, Bromoxil, Clopyralid, Florasulam

                                                                                          Készítette: Sarkadi Krisztina

3. évfolyamos kertészmérnöki hallagató

A gyomfésű

Varga Gabriella Ösztöndíjasok írásai ,,,,,,,,,,
A gyomfésű

A gyomfésű a biogazdálkodás egyik legfontosabb munkagépe, de a konvencionális gazdálkodás, vagy azon belül az újabb és újabb ökológiai programok fontos eleme, illetve speciális kultúrák esetén is jól alkalmazható.

A gyomfésű technikai jellemzői

A megfelelő műszaki színvonallal rendelkező gyomfésűk sűrűn fogazottak, strapabíró, de kellően rugalmasak, nem törnek le könnyen. A részek tagonként állítható fogdőlésűek, ennek fontossága akkor jelenik, meg amikor sorba vetett kultúráknál a soron futó fogak kiiktathatók. Az eszközök könnyen vontathatók, hidraulikusan összecsukhatók.

A gyomfésűnél fontos, hogy a fogdőlés minél több fokozatban állítható legyen, mert így tudjuk az agresszivitását tökéletesen beállítani a kultúrnövényünk és a gyomok fejlettségének megfelelően, sőt az ujjbab gyártmányú gépeknél, ha a törés esetleg elő is fordulna, az elveszést gátló rendszernek köszönhetően a letört fog nem marad a területen.

A gyomfésűk a piacon 1,5 m-től egészen 24 m-es szélességben elérhetők.

A gyomfésű használatának előnyei:

Ökológiai előnyök közé soroljuk a környezetvédelmet, vízvédelmet, integrált növényvédelmet, valamint a biotermelést.

Gazdasági előnyök közé tartozik a herbicidköltségek csökkentése, fejtrágya-hasznosulás elősegítése és a gyomirtás

Hogyan alkalmazhatjuk a gyomfésűt

A gyomfésű a gyomok irtását úgy végzi, hogy a kelő vagy korai fejlődési állapotban lévő gyomok gyökerét kihúzza vagy elszakítja, illetve a növényeket kiemeli és részben földdel betakarja, így pusztítva el őket. Ennek köszönhetően egyes területeken teljesen, máshol pedig részben elhagyható a vegyszeres gyomirtás.

Használata során a kultúrnövények gyökérzetét enyhén megbolygatjuk, ami serkenti a gyökerek intenzívebb növekedését, a gabonaféléknél pedig a bokrosodást. A gyomfésű a talaj kapilláris csövecskéit is megszakítja, így megőrzi a talajnedvességet – gyakorlatilag hasonló hatást fejt ki, mint egy kultivátor. A felső 2–3 cm átmozgatásával javítja a talaj levegőgazdálkodását is.

Tavaszi fejtrágyázáskor a kijuttatott, gyakran könnyen elillanó műtrágyát a talaj felső rétegébe keveri, ezáltal jelentősen növelve annak hasznosulását. A gyomfésű segítségével a baktériumtrágyák kijuttatása is megoldható gabonára, mivel az eszköz képes azokat a talajba dolgozni, ami korábban nehézséget okozott. Emellett az eszköz használatával ősszel és tavasszal egyaránt megszüntethető a talaj cserepesedése.

Mikor használhatjuk a gyomfésűt

A gyomfésűt tavasszal és ősszel, kelés előtt és után egyaránt alkalmazhatjuk különféle növénykultúrákban. Kelés előtt úgynevezett vakpásztázást végzünk, amellyel a frissen kelő gyomokat irtjuk, megszüntetjük a talaj cserepesedését, valamint levegőztetjük a felső réteget, elősegítve ezzel a gyorsabb felmelegedést. Gyakran előfordul, hogy tavasszal már elkészítettük a vetőágyat, ám vetés előtt nagyobb eső éri a területet, amitől a talaj lecserepesedik és még nedves is marad – miközben vetni kellene. Ilyenkor a gyomfésű jelenti a legjobb megoldást, hiszen könnyű szerkezetének köszönhetően sekélyen is hatékonyan dolgozik: megtöri a cserepes réteget, levegőzteti a talajt, és gyakorlatilag újra vetőágyat készít. Ennek köszönhetően rövid időn belül megkezdhető a vetés.

A köztudatban a gyomfésűt elsősorban gabonakultúrákhoz kötik, ám bátran alkalmazható napraforgóban, kukoricában, szójában, cukorrépában, repcében, lóbabban és burgonyában is. Emellett a gyepfelújítás során is nélkülözhetetlen technológiai elem.

A gyomfésű használata nagy odafigyelést igényel, hogy mindig a legoptimálisabb időben alkalmazzuk a talajállapot igényei szerint, növényünk megfelelő növekedési fázisában, a gyomok fertőzöttségének és fenológiájának tükrében. Nagyobb területen és több kultúrában is használva az eszköz egy éven belül megtérül, úgy, hogy közben a fent leírt előnyök is teljesülnek.

A gyomfésű előnyei:

• A gyomirtás költsége csökkenthető, elhagyható.

• Megőrizhető a talajnedvesség, így nagyobb termést takarítunk be.

• A jól fejlett és bokrosodott növényünk jobban terem.

• A kijuttatott műtrágyánk sokkal jobban hasznosul.

• Baktériumtrágya is kijuttatható, mely szintén termésnövelő és minőségjavító.

Készítette:

Mészáros Péter

Baross László gépésztechnikus hallgató

Forrás: https://www.agrarunio.hu/hirek/gepesites/1049-talajmuveles-maskepp-ii-a-gyomfesuhttps://agroforum.hu/szakcikkek/gepeszet/igazan-sokoldalu-gep-mely-garantaltan-megterul/

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – A fokhagyma szabadföldi termesztése (3.)

Varga Gabriella Egyéb kultúrák ,,,,,,,,,
Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – A fokhagyma szabadföldi termesztése (3.)

A fokhagyma szabadföldi termesztésével foglalkozó cikksorozatunk harmadik és egyben befejező részében megismerkedhetünk a növény ültetését követő ápolási munkálataival, betakarítási módjával, valamint a minőségét hosszan megtartó tárolási fogásaival.

Tovább

Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – Őszi tritikálé termesztése (3.)

Varga Gabriella Egyéb kultúrák ,,,,,,,
Aszályos évek nyertes növényei a Kárpát-medencében – Őszi tritikálé termesztése (3.)

Cikksorozatunk előző részeiben említést tettünk, és kifejtettük a tritikálé azon pozitív tulajdonságait, amelyek az aszályos évek nyertes növényei közé sorolják őt, valamint a vetésig bezárólag ismertettük e növény termesztéstechnológiáját is. Jelenlegi írásunkból pedig megtudhatjuk, hogy mik azok az ápolási munkák, betakarítási, tárolási folyamatok és felhasználási lehetőségek, amik sikeressé tehetik a termesztését.

Tovább

A nedvességmegőrző talajművelésről (5.) – Az egészséges növény jobban bánik a vízzel

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák ,,,,,
A nedvességmegőrző talajművelésről (5.) – Az egészséges növény jobban bánik a vízzel

A nedvességmegőrző talajműveléses cikksorozatunk ötödik, és egyben befejező részében továbbra is szeretnénk boncolgatni azokat a talajművelésen kívüli lehetőségeket, amelyek a talajban levő nedvesség megőrzését, annak takarékosságát és a termesztett növényeink jobb életkörülményeit szolgálják. Ezek közé a lehetőségek közé soroljuk például a tápanyagellátást, a növényvédelmet és a gyomok irtását is. További lehetőségként pedig említést kell tennünk azokról a növényi kultúrákról, növényi fajokról is, amelyeket a megváltozott klimatikus viszonyaink mellett is „vígan” termeszteni tudunk.

Tovább