– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A kalászosok tavaszi gyomirtása közel 70 éve kezdődött a hormonhatású készítményekkel, a 2,4-D- és MCPA-hatóanyagokkal. Jelenleg is fontos e két készítmény a búza gyomirtásában, lényegében ezeket tekinthetjük „hagyományos” gyomirtóknak.
Tovább
A szója sikeres termesztése szempontjából fontos tisztában lenni azokkal a tényezőkkel, amelyek kihatnak a növény fejlődésére, a termés mennyiségére és minőségére egyaránt. Jelenlegi írásunkban ezeket a befolyásoló tényezőket fogjuk ismertetni.
Tovább
A fokhagyma az emberiség egyik legrégebben termesztett kultúrnövénye. Őshazája Kazahsztán és Kirgizisztán déli területei. Már az ókorban az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak állandóan termesztett és fogyasztott növénye volt. Vidékünk falvaiban – főleg csak a háztáji kiskertekben – saját részre ültetik a gazdasszonyok, azonban voltak már kísérletek a termesztésére nagyobb területeken, piaci értékesítésre is. Az alábbiakban a fokhagyma szabadföldi termesztéséről írunk.
Tovább
A szabadföldi paradicsomtermesztés egyik kulcsfontosságú ápolási munkája az állomány gyomirtása. A paradicsomot károsító gyomnövényzet összetétele függ a termesztési helytől, esetleg az elővetemény gyomirtásától. Az alábbiakban összefoglaljuk, miként kell eljárni a szabadföldi paradicsomtermesztés gyomirtása kapcsán.
Tovább
A szója termesztésével foglalkozó cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy a termesztés eredményességének szempontjából milyen fontos feladatot látnak el azok a rhizobium baktériumok (gümők), amik a szója gyökérzetén képződnek. Jelen írásunkban pedig ki fogunk térni arra, hogy mik azok az élő és élettelen tényezők, amelyek segítik, vagy éppen gátolják ezeknek a gümőknek a kialakulását, fejlődését.
Tovább
A késői érésű dinnyefajták főként a gyakorlott és nagy területen gazdálkodó termesztők körében elterjedtek, aminek az az oka, hogy igyekeznek a rendszerint 3–5 hétig tartó szezont akár 7–10 hétre is elnyújtani. Erre nemcsak az eltérő ültetési és termesztési technológia ad számukra lehetőséget, hanem a fajtaválaszték is.
Tovább
A középérésű dinnye fajtaválasztéka jóval nagyobb, mint az előző részben taglalt korai érésűé. A teljesség igénye nélkül szeretnék ismertetni néhány olyan fajtát, melyről vidékünk termelői pozitív véleménnyel vannak. Ezek a fajták jól beváltak, kiváló minőséget tudnak produkálni, rendkívül magas terméshozamokkal.
Tovább
A paradicsom a fajtagazdag növények közé tartozik, a vetőmagcégek bő kínálatának hála a gazdának van miből válogatnia. A fajták a növekedési erélyükben, a bogyók külső megjelenésében és tömegében, minőségi tulajdonságaikban, a termőhelyhez való alkalmazkodás képességében, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóságukban is különböznek egymástól. A gazda esetében a választás szempontjai alapvetően a termesztés céljától és körülményeitől függnek.
Tovább
Kárpátalján egyre felkapottabb téma a dinnyetermesztők körében a fajtaválasztás, ami érthető is a jövedelmezőség és a dinnye iránti kereslet szemszögéből. Ezért a következő hetekben sorra vesszük azokat a fajtákat, melyeket termesztettek már vidékünkön, s amelyekről jó véleménnyel voltak a gazdák. Ez alkalommal csak a korai termesztésre alkalmas, 50–65 nap tenyészidejű fajtákat tekintjük át.
Tovább
Az utóbbi években – a korábbi évekhez képest – a hajtatott paradicsomtermesztés jelentősen bővült, míg a szabadföldi termesztés a jelek szerint hanyatlófélben van. Ennek magyarázata egyrészt az lehet, hogy a gazdák nagy többsége úgy véli, biztonságosabban, kockázatmentesebben tudnak termeszteni hajtatásban, másrészt a szabadföldi paradicsom betakarításának fő időszaka nyárra esik, amikor jóval alacsonyabbak az árak. Ennek ellenére még mindig vannak gazdák, akik – akár a hajtatás mellett is – foglalkoznak szabadföldi paradicsomtermesztéssel.
Tovább