– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A dinnye oltása nem nehéz feladat, sokkal több előnnyel jár, mint hátránnyal, sőt növeli a termesztésbiztonságot, a termés mennyiségét, és jóval ellenállóbb növényeket kapunk, mintha saját gyökerű palántákat alkalmaznánk.
Tovább
Az egyik legkisebb kártevő okozza a legtöbb fejfájást a gazdáknak. A termesztés során a palántanevelés, illetve a terméskötődés időszaka a legkritikusabb. Ebben a 2-3 hónapban fokozottan figyelnünk kell az ültevényre, mert sok problémát tud okozni ez az apró kártevő.
Tovább
A levéltetvek egyre nagyobb problémát jelentenek szinte minden zöldségfélénél, de nem azért, mert sok van belőlük, hanem azért, mert alig maradt olyan hatóanyag, amely hatásos lenne ellenük, s mivel gyorsan szaporodnak, a védekezés sok esetben alacsony hatásfokú.
Tovább
A közönséges takácsatka az egyik legkisebb kártevőnk, már ami a méretét illeti, de annál nagyobb problémákat tud okozni a termesztés során. A dinnye esetében a termésben nem okoz kárt, ám jelentősen legyengíti a növényt, ami a termés méretére és minőségére is kihat. Az atkák fokozott figyelmet és – amennyiben szükséges – vegyszeres védekezést igényelnek.
Tovább
Ha kártevőkre gondolunk, akkor mindenekelőtt a levélen vagy a termésen keressük azokat. Sokszor lebecsüljük azt az ellenfelet, amely a földfelszín alatt, nem látható helyen okozza a problémákat. A talajlakó kártevők a dinnye esetében nemcsak a kora tavaszi szezonkezdéskor, de akár a termésnövekedés fázisában is okozhatnak problémát.
Tovább
A dinnye esetében nem a peronoszpóra jelenti a legnagyobb veszélyt a termesztésben. Sőt, általában nem is vesszük észre, ha megfertőződött az állomány. A görögdinnyénél egyéb gombabetegségekre kell odafigyelnünk, s amennyiben csapadékos az időjárás, a szezonban 6-7 alkalommal védekeznünk is szükséges ellenük.
Tovább
A görögdinnyét a zöldségekhez képest ritka térállásban termesztjük. Húsz-harminc évvel ezelőtt négyzetes kötésben ültették a dinnyét, de az agrotechnika fejlődésével egyre több munkát végzünk el gépek segítségével, így a kiültetési sor- és tőtávolság erősen változó.
Tovább
A liliomok három fő csoportjába (ázsiai, Oriental, L. longiflorum) közeli fajok keresztezésével előállított kertészeti hibridek tartoznak. E fajtacsoportok nevelése és virágoztatása némileg különböző technológia szerint folyik. Az alábbiakban ezeket a technológiákat mutatjuk be.
Tovább
Az utóbbi években egyre népszerűbb lett a gazdák körében a csemegekukorica termesztése. Igen sokan hajtatásban termesztik, ahol mostanra már fejlettebbek a tövek, mások a szabadföldi termesztés mellett döntenek. Alábbi cikkünkben e növény termesztését, gondozását mutatjuk be.
Tovább
A liliomok az elmúlt évek során a legfontosabb növényházi vágott virágok egyikévé „küzdötték fel” magukat. Népszerűségüket az új fajták szépségének, jó vázatartósságának és kiváló időzíthetőségének köszönhetik. Míg hajdan a hagyományos fehér vagy madonnaliliom elsősorban szabadföldi parasztkerti virág volt, és július elején, virágzásának idején esetleg a templomok díszítésére használták, a mai színes virágú fajtákat az év minden szakában szívesen vásárolja a nagyközönség. A törpe növésű vagy törpésített fajtákat a vágott liliomnál ugyan jóval kisebb mennyiségben, de cserepesen is forgalmazzák. Az alábbiakban a liliomok termesztésével ismerkedhetünk meg.
Tovább