– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A görögdinnye a legkisebb árnyékot sem tűri, ezért a legkisebb gyomnövények is veszélyt jelentenek. És bizony, a dinnye a legjobban elgyomosodó kultúrnövényünk. A gyomirtó szerek használatának lehetőségei korlátozottak, mert a dinnye szinte minden készítményre érzékeny. Még az engedélyezett gyomirtó szerek alkalmazása esetén is észlelhető bizonyos mértékű káros hatás.
Tovább
A görögdinnye-palánta nevelése valamivel körülményesebb, mint az uborkáé, ám nem lehetetlen. A kritikus tényezők a hőmérséklet, a páratartalom és a megfelelő hozzáállás.
Tovább
A görögdinnye-palánta nevelése nem sokban tér el a paradicsométól vagy akár az uborkáétól. Azonban vannak olyan szempontok, melyeket figyelembe kell vennünk a tervezés során, mielőtt még baj történne.
Tovább
A kezdő dinnyetermesztő igen bőséges fajtaválasztékkal tálalja szembe magát, ha rákeres a dinnyefajtákra a vetőmag-előállítóknál. Sok-sok fajta, eltérő szín és forma, de ami a legfontosabb: eltérő vélemények egyes fajtákról. Nagyon fontos, hogy mindenki találja meg azt a fő fajtát, amely földterületének megfelel, melynek termése piacra vihető és eladható, s csak ezután kísérletezzen a fajtaválaszték bővítésével.
Tovább
A palántanevelés célja a koraiság és a termesztési biztonság fokozása. A dinnyepalánta gyökérzete nehezen regenerálódik, átültetésre (pikírozásra) semmiképpen nem javasolt, ezért földdel együtt kell kiültetni, hogy a gyökér semmiképpen se sérüljön. Szabadgyökerű, tépett palántát pedig semmi esetre se ültessünk ki!
Tovább
A cikksorozatunk előző részeiben megismerkedhettünk olyan szántóföldi növényekkel és azok termesztéstechnológiáival, amelyek aszályosabb években is jól teljesítettek a Kárpát-medencében. Kissé elrugaszkodva a szántóföldi növényektől, szétnéztünk a zöldségnövények között is. Köztudott, hogy a zöldségnövények zöme vízigényes és az elmúlt évek tapasztalatai is azt mutatták, hogy egyre kevesebb azon kultúrnövények száma, amelyek öntözetlenül termeszthető lennének. De ettől függetlenül kutakodtunk, akadhatnak-e mégis olyan zöldségnövények, amelyek itt, a Kárpát-medencében, jó eredménnyel mutatkoztak be az elmúlt időszak aszályosabb éveiben.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk a tritikálé legfőbb tulajdonságaival és igényeivel, valamint bemutattunk néhány kiváló fajtát, amelyek nehezebb éghajlati körülmények között is (hideg tavasz, száraz évjárat) kiválóan teljesítettek. A cikk folytatásaként pedig megismerkedünk e növény termesztéstechnológiájának további részleteivel.
Tovább
A görögdinnye kifejezetten igényli a szerves trágyát. Ha nem megfelelő a humusztartalom, akkor ízetlen, halványpiros termést produkál, mely jóllehet a víztől és a műtrágyáktól felfúvódott, de minőségben elmarad a várakozásoktól. Mindenképpen kell a trágya, ha dinnyét szeretnénk ültetni.
Tovább
A dinnye talajigénye
Kárpátalja talajadottságai igen változatosak, de bőven találni olyan területet, ahol a dinnye környezeti feltételei teljesülnek, és jó dinnyét lehet termeszteni. Jóízű dinnye csak ideális talajon termeszthető.
Tovább
Vidékünk gazdái sok esetben azért félnek a dinnyétől, mert előzőleg már próbálkoztak úgymond „saját fogyasztásra” a növény termesztésével, de ezek a kísérletek gyakran kudarcba fulladtak, vagy éppen ehetetlen termés lett az eredmény. Pedig nem kell megijedni az új kultúrától, mert azok a gazdák, akik már termesztettek uborkát, ezzel a növénnyel is meg fognak tudni birkózni.
Tovább