Tündérország fái
Kovács Gyula az elmúlt négy évtizedben kutatásait kiterjesztette a Kárpát-medence magyarlakta területeire is. Amerre járt, gyűjtötte a régi fajtákat, a fák oltványait pedig megosztotta az ott élőkkel. Kékalmát gyűjtött Benedek Elek szülőházának kertjéből, az erdélyi sólyomalma oltóvesszejéért pedig az Ojtozi-szorosig ment. Őrzi Mátyás király kedvenc kormos almáját és a sárkörtét is, amelyet a krónika először 1258-ban említ. Gyűjtés közben sokszor Erdélyt, Móricz Zsigmond szép kifejezésével „Tündérország gyümölcsöskertjét” vette összehasonlítási alapul. Mindezt elmesélte Szarvas Józsefnek, aki e miatt nevezte Tündérkertnek a viszáki kertjét. És ezért kapta ezt a nevet napjaink népszerű kezdeményezése is, amely nem pusztán a ritka tájfajtákból álló gyümölcsöskertek összességét jelenti, hanem egy értékmentő szellemi közösséget is. Ezt jól bizonyítja, hogy Szarvas Józsefnek, a Tündérkert-mozgalom másik alapítójának a kertjében az őshonos gyümölcsfákat gyermekek gondozzák. Szép szokás honosodott meg a Vas megyei községben: minden esztendőben annyi gyümölcsfát ültetnek a kertbe, ahány gyermek született Viszákon az előző évben.
A tündérkertekben lévő gyümölcsfajták gyűjtésének vannak bizonyos szempontjai és kritériumai melyek a következőek:
- Őshonos gyümölcsfaj: amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medencében élnek és nem betelepítés vagy behurcolás révén kerültek ide.
- Különböző korú fajták: történelmi, régi- vagy új fajták, lehetnek hazai vagy külföldi származásúak
Egy több száz évvel ezelőtt a Kárpát-medencébe bekerült fajtának a hosszú termesztési időszak alatt olyan változatai alakultak ki, amelyek már magyar értéket képviselnek.
- Keresztezéses nemesítéssel elállított fajta –tájfajta
- Történelmi (régi) fajta: olyan gyümölcsfajta, amelyet többnyire már évszázadok óta, több termesztő körzetben, azaz országosan is termesztenek és ismernek (pl. Batul alma, Besztercei szilva, Kálmán körte, Magyar kajszi, Pándy meggy). A fajtának gyakran kultúrtörténeti vonatkozási is vannak.
- Tájfajta: a termesztő körzetben (kistájban) spontán keletkezett fajta, fajtaváltozat, amely a népi termesztésben elterjedt, s általában nem országosan ismert (pl. Csongrádi magyar kajszi, Jászvadóka, Nemtudom szilva, Szentesi üvegmeggy, Tüske körte)
A tündérkertek mozgalom a fajtamentés mellett más jellegű értékeket is képvisel. Mint például fontos szerepe a biodiverzitás megőrzése. Mint tudjuk a napjainkban nagyon fontos dolog, hogy tudatosan törekedjünk a bennünket körbevevő élővilág sokféleségének a megőrzésére. Sajnos a gyümölcsészetben is egyre jobban szűkül a választék. Az intenzív termesztési technológiákat csak bizonyos fajták bírják. És sajnos az esetek döntő többségében ez a bel tartalmi értékek csökkenésével jár. E mellett mindennapi problémákat okoz a termesztésben a betegségek terjedése. Erre is egy nagyon megfontolandó megoldás lehet a fajok és fajták sokfélesége. Nem elhanyagolandó szempont emellett, hogy nemesítési alapanyagokként is tekinthetünk a régi fajtákra. Mivel nem tudjuk, milyen betegségekkel kellesz, szembenézni a jövőben nem árt, ha van a miben válogatni. Ezek mellet a kertészeti szempontok mellett ott vannak még a kultúrtörténeti és természetvédelmi szempontok. Az egész kezdeményezésnek egy nagyon fontos alap pillére a közösségek építése. Kovács Gyula egy interjúban elmondta, hogy ő soha nem a fákat kereste, hanem a jó szándékú embereket, akik szívügyüknek érezték a gyümölcsfajták és a hozzájuk tartozó tudásnak a megőrzését és tovább adását. A felsoroltak mellet meg kell még említenünk a tündérkertek gazdasági szerepét is, melyek a falusi turizmus fellendítésében és a gasztronómiában (egyre többen vannak, akik keresik a régi ízeket a gyümölcsök területén is) játszhatnak nem elhanyagolható szerepet.
Felhasznált forrrások:
Dr. Ficzek Gitta – Tündérkertek gyümölcsei – ppt
Orosz Gyula
2. évfolyamos kertészmérnöki hallgató