Különleges gyümölcsgyűjtemény
Kovács Gyula Pórszombat környékén, 10 hektárnyi területen, 12 kertben 3500 régi magyar gyümölcsfajtát őriz. A Pórszombati Génbankkal Európa legnagyobb egy nemzethez tartozó gyümölcsgyűjteménye jött létre, és az alapítónak köszönhetően ma már 300 Tündérkert terem a Kárpát-medencében. Piros picsaszilva, bakszarkörte, nyári apró hébér, csicsói üvegcseresznye, mosolygó batul és még sok különlegesség. A ritkán halott, beszédes nevű, kihalásra ítélt gyümölcsfák megmentése is az alapítónak köszönhető, aki több ezer fajtából álló őshonos erdőt és vele együtt a kivesző néprajzi, gasztrokulturális örökséget élesztette újjá állhatatos munkájával. A Tündérkert-mozgalom számos szellemi követőjével együtt megmentette Magyarország gyümölcsgyűjteményét. Így ma ismét olyan almát, szilvát, körtét és cseresznyét fogyaszthatunk a szabványosított importgyümölcsök korában, melyekkel méltán megőrizhetjük őseink hagyatékát.
Gondolatok a régi magyar gyümölcsfajtákról
A gyümölcsészet egykor fontos része volt a Kárpát-medencében élő magyarság kultúrájának, a nagy hányattatások idején gyakran a gyümölcs volt az egyetlen élelem, amely őseinket megtartotta. Egy évezreden keresztül szelektálták, törekedve a legjobb fajták kiválogatására. Azokat a fajtákat tartották meg, amelyeket nem fogott meg mindenféle „nyavalya”, vírus, baktérium, gomba, rovar vagy más kártevő. Vegyszert nem használtak, s ezt az útravalót hagyták a mai kor emberére is. További jó tanács, hogy a kezdeti időszakban célszerű használni a fák védelmére a vízben áztatott csalánt, a mezei zsurlót, a dohányt, atkák ellen pedig a vízben oldódó olajokat. A védekezési módok az egyes tájegységeken eltérőek lehetnek, ezért mindenki a térségére jellemző eljárást használja.
Ültetéssel kapcsolatos tanácsok
A régi időkben a fákat nem metszették. A gyökér és a korona között természetes egyensúly áll fenn, a metszéssel, a korona alakításával ezt megbontjuk. Amikor egy metszőollóval megmetszünk egy gyümölcsöst, az a fertőzés terjesztése szempontjából olyan, mint amikor egyetlen tűt használnánk egy laboratóriumban reggeltől estig. Természetesen a metszés elhagyását csak vad alanyra oltott fákkal tehetjük meg. Az oltványok cserepekben nevelkednek, ezért fontos, hogy a földet egyben tartva vegyük ki őket belőlük. Ültető gödörnek elegendő 70–80 cm mély, 30–40 cm széles lyukat ásnunk. Egy lapát érett istállótrágyát tegyünk az aljába, és keverjük össze földdel, de vigyázzunk arra, hogy ne legyen benne pajor vagy drótféreg! A csemete elültetésekor ügyeljünk arra, hogy az oltás helye ne kerüljön a földbe! Az oltószalagot azonnal el kell távolítani, ha azt látjuk, hogy belevág a növénybe, de nyár végén, ősz elején mindenképpen. Az ültetés során iszapoljuk be a csemetét, de ne tiporjuk, mert leválik róla a föld! Alma, körte és cseresznye esetén legalább 6–7 méterre, a többi fajta esetén legalább 4–5 méter távolságra ültessük egymástól a fákat! A fa az ültetés utáni első évben még gondozásra szorul, száraz időszakban hetente öntözzük! Az oltás alatti ágakat folyamatosan el kell távolítani. A fák nevét, kódját érdemes megőrizni, hiszen információkat hordoznak a származásáról, de arról is, hogy mire és miként használták az adott fajtát őseink.
Ezek a hasznos tanácsok azért is fontosak, mert előfordulhat, hogy éppen a mi kertünk őrzi egy fajta utolsó példányainak egyikét, melynek megőrzésével hozzájárulhatunk a régi idők gyümölcskultúrájának megtartásához.
Felhasznált forrrások:
Dr. Ficzek Gitta – Tündérkertek gyümölcsei – ppt
Orosz Gyula
2. évfolyamos kertészmérnöki hallgató