A legelterjedtebb auxin az indol-3-ecetsav (IES), amely minden növényben termelődik beleértve a vízinövényeket is. A növények auxin-tartalma széles körben változhat 5-10 ng/g –tól akár 500-900 ng/g –ig (megjegyzés: 1 gramm zöld tömegben kimutatható auxinmennyiség nanogrammban mérve). Ez a természetes növényi hormon a legnagyobb koncentrációban a fiatal, gyorsan növekvő növényi szervekben mutatható ki.
TovábbA fóliás uborka palántaneveléséről
A bizonytalan háborús helyzet ellenére több száz, több ezer kárpátaljai magyar család döntött úgy, hogy nem adják fel a reményt, s belevágnak az új hajtatási szezonba. A hajtatott
uborkát fenyegető megannyi veszély ellenére továbbra is ez az egyik legmegbízhatóbb, legstabilabb jövedelmet nyújtó növény. Annak ellenére, hogy már több évtizedes hagyománya van Kárpátalján az uborka hajtatásának, még mindig nagyon gyakoriak a palántaneveléskor elkövetett hibák. Ezek a hibáink bizony kihatással lesznek az egész szezonra! Érdemes tehát újra átvenni a legfontosabb tudnivalókat.
Télen virágzó szobanövények – a szürke napok színfoltjai
A téli időszak gyakran egyhangú és szürke, de egy cserép színes virág csodákra képes. A télen virágzó szobanövények nemcsak életet visznek az otthonunkba, hanem segítenek javítani a hangulatunkat. Az alábbiakban olyan csodálatos, télen virágzó növényeket mutatunk be, amelyek színeikkel és formáikkal feldobják a borongós napokat.
TovábbA fóliaházak talajainak javítása, termőképességének megőrzése, növelése (9.)
A fóliaházak talajának minősége kulcsfontosságú a sikeres termesztés szempontjából. A növényváltás, más néven vetésforgó, egy olyan agrártechnikai módszer, amely jelentősen hozzájárulhat a talaj egészségének és termékenységének fenntartásához, illetve javításához. Ebben a cikkben részletesen áttekintjük, hogy a növényváltás miként befolyásolja a fóliaházak talajminőségét.
TovábbA csemegekukorica gyomirtása II.
A kisalagutas termesztés agrotechnikai gyomszabályozása
Ha palántázott csemegekukoricát akarunk kiültetni, fontos a tervezés, a megfelelő technológia pontos alkalmazása. Ne feledjük, hogy a korai szabadföldi termesztésnél a hideg időjárás következtében a növények sokkal érzékenyebbek. A csemegekukorica érzékenységét figyelembe véve fontos, hogy minden gyomszabályozási eljárást vegyünk számításba, tudjuk, mit és hogyan alkalmazhatunk, és ami a legfontosabb: hogy mikor is élhetünk e lehetőségekkel. A következőkben nemcsak a vegyszeres gyomszabályozásra fogunk kitérni, hanem minden olyan technológiai elemre, mely segíthet a gyomok visszaszorításában. A vegyszeres gyomirtás önmagában nem biztosítja a jó eredményt, ennél valamivel többre van szükség, ha korai csemegekukoricával akarunk piacra jutni.
TovábbA növényi hormonok hatása
A növények életfolyamatait úgynevezett fitohormonok szabályozzák. Ezek a növényi hormonok vegyületek és jelmolekulák formájában vannak jelen a növények szöveteiben. A fitohormonokat a növények maguk termelik és nagyon-nagyon alacsony koncentrációban vannak jelen a növényi szervezetben. Ezek a hormonok a növény életének minden területét szabályozzák: a növekedést, a szervek kialakulását, a betegségek elleni védekezést, a termésérést, a nyugalmi állapot beálltát és időtartamát, stb. A növényeknek nincs speciális hormontermelő szervük, mirigyük, mint az állatoknak és az embernek, ugyanis minden növényi sejt képes fitohormon termelésre. Mivel ezeknek a vegyületeknek a hatása pontosan ismert és szintetikus úton is előállítható, ezért alkalmazásuk széleskörűen elterjedt a növénytermesztésben.
TovábbA szőlő szaporításának előkészületei
A januári időszak kulcsfontosságú a szőlőtermesztésben, hiszen ekkor kezdődnek a metszési munkálatok. A nagyobb területen gazdálkodók már megkezdték ezt a kényes munkafolyamatot, míg a kiskerttulajdonosok még várhatják a kellemesebb időjárást, hiszen ha 5-10 nap alatt végezni tudnak a munkával, nem szükséges azonnal elkezdeniük. A téli időszak azonban kiváló lehetőséget nyújt egy másik fontos feladat előkészítésére: a szőlő szaporítására.
TovábbA karalábé hajtatása a tavaszi időszakban
A karalábé hajtatása már régiónkban sem ismeretlen a gazdák körében. Egyre több termelőtől hallani, hogy megpróbálkoznak a növény tavaszi, fűtés nélküli hajtatásával. Az elmúlt években igen jók voltak a korai piaci árak, talán ez is arra ösztönzi őket, hogy belevágjanak a termesztésébe. Az alábbiakban a karalábéhajtatás menetét ismertetjük.
TovábbElkezdődött a palántanevelési szezon! – A palántanevelők fűtési rendszeréről
A palántanevelőnk nem csupán egy kisméretű fóliasátor, hanem egy speciális követelményeknek megfelelő, kellő felszereltséggel rendelkező létesítmény kell, hogy legyen. Ezek közül a legelső a megfelelően szabályozható fűtési rendszer kiépítése. Ugyanis csírázáskor éjjel-nappal biztosítanunk kell a 25 0C feletti hőmérsékletet, akár 15-20 fokos fagyban is! Aztán a szikleveles állapotban vissza kell venni a nappali hőmérsékletet 20 0C alá, míg éjszaka tartani kell a 16 0C-ot. A lombleveles kortól viszont újra fel kell emelnünk a nappali hőmérsékletet 22 0C fölé. Mindeközben figyelemmel kell lennünk arra is, hogy éppen borús vagy napos idő van éppen. Tehát a sikeres palántaneveléshez nem egyszerűen egy megbízható fűtőeszközre, hanem fűtő berendezésre van szükség. A kettő közötti különbség később tisztázódik.
TovábbHogyan gondozzuk a szobanövényeket ősszel és télen?
A hőmérséklet csökkenésével a szobanövények is másfajta gondoskodást igényelnek, mint az év melegebb időszakaiban. Az őszi és téli hónapokban a növények aktivitása csökken, növekedésük lassul, és a legtöbb esetben elkövetkezik a pihenés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükségük figyelemre. A szobanövények számára az őszi és téli időszak különleges kihívást jelent: a kevesebb fény, a levegő alacsonyabb páratartalma, a lakások hőmérsékletének ingadozása, valamint a helytelen gondozás megviselheti növényeinket. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb gondozási hibákat, valamint néhány hasznos tanácsot adunk a szobanövények sikeres gondozásához.
Tovább