Évről évre hatalmas károkat okoznak a fóliás és szabadföldi paradicsomtermesztőknek a bagolylepkék lárvái – a hernyók. Berágják magukat a termésbe, eladhatatlanná téve azt. Különösen jelentős lehet a kártételük az őszi, másodvetésű paradicsom állományban. Mivel a szabadföldi és a hajtatási körülmények között eltérő a kártételük és a védekezés módja, érdemes részletesen foglakozni ezekkel a kérdésekkel.
Hogyan terjed, szaporodik?
Valószínűleg a globális felmelegedés eredménye, hogy az utóbbi évtizedekben ilyen „szépen” meghonosodott nálunk is ez a kártevő, amely korábban csak a mediterrán övezetben volt elterjedve. A paradicsomon kívül sok más növényt is károsít, például a paprikát.
A talajban telelnek át báb formában. Évente három nemzedékük fejlődik ki, májustól októberig. Az első nemzedék május második felétől jelenik meg. Ilyenkor a fóliás paradicsomot és a nagyon korai szabadföldi állományt támadja meg.
A második (július végi), valamint a harmadik (szeptember -októberi) nemzedékük már jóval tömegesebb, ezért a károkozásuk is súlyosabb, különösen a másodvetésű őszi hajtatásban. A lepkék megjelenését követően néhányan már nappal lerakják tojásaikat, amelyek kb. egy hét alatt kikelnek. Egy-egy lepke több ezer tojást rak le.
Hogyan védekezzünk?
Szabadföldön a gyapottok-bagolylepke lárvái (hernyók) elleni hatásos védekezés nehéz feladat. A tojásból kikelt lárvák hamarosan berágják magukat a számukra védelmet jelentő termés belsejébe, azt a kifejlődésükig gyakorlatilag nem hagyják el.
A védekezés hatásosságát alapvetően meghatározza a kezelések időben történő elvégzése. Ugyanis, ha akkor kezdjük a permetezést, amikor már láthatóak a termésen a lyukak, már elkéstünk. Hisz ez már a kifejlett hernyók kijárata a termésből a kártételüket már elvégezték. A „bejáratnál” kell őket megfogni, amikor még nem tudtak kárt okozni, s a rovarölő szerekre is jóval érzékenyebbek.
A fiatal lárvák ellen a piretroid hatóanyagú készítmények (Karate, Judó, Decis, Sherpa, Chinetrin, Ripcord stb.) hatásosak, amennyiben a növényvédő szerrel még a növénybe hatolás előtt találkoznak. Ha már berágták magukat a termésbe, az ellenük való vegyszeres védekezés gyakorlatilag eredménytelen. Tehát hatásos védekezéshez a veszélyeztetett időszakban rendszeresen, legalább hetente kell permetezni az állományt, hogy a folyamatosan kikelő lárvákat biztosan elpusztítsuk, és megakadályozzuk a termésbe történő behatolásuk.
Szerencsére a hajtatott paradicsomban egy kicsit könnyebb a dolgunk. Mivel a nagy lombozat árnyékában a nap elől nem szükséges a termés belsejébe menekülniük, szép komótosan kívülről hámozzák körbe a paradicsomot. Ilyenkor nem csak egy bogyót károsíthat, hanem egy egész fürtöt is, hisz ahol összeérnek a termések, ott átmászik egyik bogyóról a másikra.
Az, hogy nem rágja be magát a bogyók belsejébe, lehetővé teszi, hogy ritkábban, a tünetek megjelenésekor kezdjük el csak a védekezést, a lehető legkíméletesebb rovarirtók használatával.
Az utóbbi egy-két évben figyeltünk fel a bagolylepke hernyójának egy sajátos kártételére, amikor nem a termést károsítja, hanem a paradicsom szárába eszi be magát. Ez talán a legveszélyesebb kártétele, hisz ilyenkor a károsított szárrész felett az összes potenciális termésről lemondhatunk.
Mit ajánl a mesterséges inteligencia?
Hogy haladjunk a korral, megkérdeztük az egyik legismertebb mesterséges intelligencia programot is, hogy melyik a 10 leghatásosabb permetszer a gyapottok bagolylepke ellen, az alábbi választ kaptuk:
1. Legnagyobb hatékonyságú szerek
- Klórantraniliprol hatóanyagú készítmények – kiemelkedően magas hatékonyság
- Coragen 20 SC – tojásölő és lárvaölő hatással, hosszú tartamhatás
- Ampligo – kombinált hatóanyag (klórantraniliprol + lambda-cihalotrin
- Vesticor
- Voliam
- Inecor (új márkanév 2025-től)
- Indoxakarb hatóanyagú készítmények – kiemelkedő hatékonyság
- Steward 30 DF – gyomor és kontakt hatás, magas hőmérsékleten is hatékony
- Explicit Plus
2. Jó hatékonyságú szerek
- Metoxifenozid – lepkék minden lárvaalakja ellen hatékony, vedlési rendellenességeket okoz
- Tebufenozid – fejlődésszabályzó hatóanyag
- Emamektin-benzoát – avermektinek csoportja
3. Közepes hatékonyságú szerek (Piretroidok – kontakt hatásúak)
- Deltametrin
- Lambda-cihalotrin (Karate Zeon)
- Cipermetrin
- Alfametrin
- Zéta-cipermetrin
Végezetül a mesterséges intelligencia is kiemelte, hogy a védekezés hatékonyságának a kulcsa az idejében (rajzás kezdetétől) történő védekezésben, valamint a megfelelő szer-rotációban rejlik a szer-rezisztencia megelőzése érdekében.
Gál I.,
az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net