– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A görögdinnye-palánta nevelése nem sokban tér el a paradicsométól vagy akár az uborkáétól. Azonban vannak olyan szempontok, melyeket figyelembe kell vennünk a tervezés során, mielőtt még baj történne.
Tovább
A palántanevelés célja a koraiság és a termesztési biztonság fokozása. A dinnyepalánta gyökérzete nehezen regenerálódik, átültetésre (pikírozásra) semmiképpen nem javasolt, ezért földdel együtt kell kiültetni, hogy a gyökér semmiképpen se sérüljön. Szabadgyökerű, tépett palántát pedig semmi esetre se ültessünk ki!
Tovább
A háborús időszak ellenére igen sok gazda gondolkodik a szamócaültetvények újratelepítésén. A gazdálkodók egy része maga állítja elő a szaporítóanyagot, míg mások a komolyabb technológiát igénylő úgynevezett frigós (hűtött) palánták vásárlását részesítik előnyben. Akár magunk előállította, akár vásárolt szaporítóanyaggal dolgozunk, mindenképpen az az elsődleges cél, hogy egészséges, fertőzésmentes szaporítóanyagot telepítsünk. Alábbi írásunkban a szamócapalánta előállításának módozatait vesszük sorra.
Tovább
Az édesburgonyával foglalkozó cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy mikor és hogyan ültessük el az édesburgonya palántáinkat vagy dugványainkat. Jelenlegi cikkünkben pedig megismerkedhetünk azokkal az év közbeni ápolási munkákkal, amelyeknek az elvégzése elengedhetetlen annak érdekében, hogy megfelelő méretű és kiváló minőségű batáta gumókat kaphassunk.
Tovább
A járványszerűen terjedő uborka tőhervadása miatt a kárpátaljai magyar fóliakertészek tömegesen állnak át valamilyen más zöldség hajtatására. Egy időben a szamóca volt a sláger, de az idén nagyon sokan a paradicsomban látják a reményt. Ebben talán közrejátszik az is, hogy az elmúlt néhány év sikeres volt a paradicsomtermesztők szemszögéből.
Tovább
Január és február szinte minden gazda számára valamelyik kultúra palántáinak nevelésével telik. A palántanevelés során számos olyan tényezőre kell tekintettel lenni, amelyek figyelmen kívül hagyása igen nagy károkat okozhat az apró növényekben, s tönkreteheti a tavaszi szezont. Alábbi írásunkban a paprika palántaneveléséről lesz szó.
Tovább
Úgy terveztem, hogy a termelőket segítő, munkájukat megkönnyítő, a ma már megfizethető árú kis eszközökről szóló cikksorozatunkban szép lassan haladunk előre. Előbb a legegyszerűbb, legkisebb felkészültséget igénylő szerkezeteket mutatjuk be, majd a későbbiekben térünk rá az úgynevezett „okos” eszközök használatára. Azonban gyorsan halad az idő, s kénytelen voltam előbbre tenni azoknak az eszközöknek a bemutatását, amelyek a legfontosabbak a korai palántanevelés, valamint a fűtött hajtatás szempontjából.
Tovább
A COVID járvány, valamint a tűzifa hiánya rányomja a bélyegét a 2021-es hajtatási szezonra. Jelentősen lecsökkent azoknak a gazdáknak a száma, akik bevállalták a februári ültetést. A termelők többsége a biztonságra játszik, s csak jelentős csúszással, március közepétől tervezik a palánták kiültetését.
Tovább
A járványszerűen terjedő uborka tőhervadása miatt a kárpátaljai magyar fóliakertészek tömegesen állnak át valamilyen más zöldség hajtatására. Egy időben a szamóca volt a sláger, de egyre többen a paradicsomban látják a reményt. Ebben talán közrejátszik az is, hogy az elmúlt évek rendkívül sikeres voltak a paradicsomtermesztők szemszögéből. A tavaszi-nyári hajtatási szezonban a jövedelmezősége már az uborkáéval vetekszik, miközben az őszi szezonban sokszor meg is előzi.
TovábbCikksorozatunk előző részeiben megtárgyaltuk, hogy milyen szempontok szerint kell felépítenünk a palántanevelő fóliasátrat, milyen fűtési rendszerrel és mesterséges pótmegvilágítással kell azt felszerelnünk ahhoz, hogy szép, fejlett, zömök palántákat tudjunk kinevelni a téli időszakban is. Azonban az idő gyorsan szalad, s már most el kell gondolkodnunk azon, hogy mikor és mibe fogunk vetni.
Tovább