A palántanevelés helye és ideje
A görögdinnye-palánta nevelése nem sokban tér el a paradicsométól vagy akár az uborkáétól. Azonban vannak olyan szempontok, melyeket figyelembe kell vennünk a tervezés során, mielőtt még baj történne.
TovábbA görögdinnye-palánta nevelése nem sokban tér el a paradicsométól vagy akár az uborkáétól. Azonban vannak olyan szempontok, melyeket figyelembe kell vennünk a tervezés során, mielőtt még baj történne.
TovábbCikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk a tritikálé legfőbb tulajdonságaival és igényeivel, valamint bemutattunk néhány kiváló fajtát, amelyek nehezebb éghajlati körülmények között is (hideg tavasz, száraz évjárat) kiválóan teljesítettek. A cikk folytatásaként pedig megismerkedünk e növény termesztéstechnológiájának további részleteivel.
TovábbCikksorozatunk előző részében bemutattuk a szemes cirok legfontosabb jellemzőit, tulajdonságait, igényeit és azt, hogy miért is érdemes termesztenünk. Jelenlegi írásunkban pedig eme növény termesztéstechnológiájának egy részét (a vetésig bezárólag) szeretnénk ismertetni.
TovábbMindenki szeretné minél korábban, még a tavaszi magas árakat kihasználva értékesíteni termését a piacon. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha a dömping előtt, vagyis az egyes termények tömeges piaci megjelenésénél korábban tudunk jelentkezni zöldségeinkkel. Ebből következik, hogy azon gazdák számára, akik már a kora tavaszi időszakban szeretnék betakarítani termésüket, ideális vetésmód a tél alá vetés. Tél alá vetésnek a zöldségtermesztésben a késő őszi vetést nevezik. Sokan nem gondolnák, de vannak olyan zöldségek, amelyeknek még november végén is elvethetjük a magjait kiskertünkben. Ezek az úgynevezett hidegtűrő zöldségfélék, amelyek egyébként február végén–március elején lennének vethetők, mint például a borsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma. Az alábbiakban arról lesz szó, mire érdemes odafigyelni annak érdekében, hogy már tavasszal a saját kiskertünkben termett zöldségeket fogyaszthassunk.
Tovább