A fokhagyma termesztése 2.

A fokhagyma termesztése 2.

A fokhagyma a különleges növényeink közé tartozik. Már a középkorban is bíztak gyógyító és tisztító erejében, emiatt gerezdjét amulettként hordták a nyakukban az emberek. Egészségügyi szempontból több okunk is van rá, hogy fogyasszuk. A fokhagymának erős antibakteriális és gombaellenes hatása van, allicin nevű vegyülete pedig ráksejtellenes tulajdonsággal bír. Tartalmaz szénhidrátot, fehérjét és nagyon sok ásványi anyagot, valamint A-, B-, C- és E-vitamint. Erős antioxidáns hatása van, melynek segítségével erősíti az immunrendszert. Illatát az ajoén nevű kéntartalmú anyagnak köszönheti. A fokhagyma segíti a szív- és az érrendszer élettani folyamatait, hozzájárul a vérnyomás és a koleszterin csökkentéséhez, s csökkenti az érelmeszesedés, az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatát is. Ahhoz azonban, megfelelő minőségű fokhagymát tudjunk termeszteni, ismernünk kell a főbb ápolási munkákat és a betakarítás menetét. Az alábbiakban a fokhagyma gondozását és betakarítását ismertetjük.

Tovább

Egyensúlyozás a paradicsomtermesztésben – Termést is neveljünk, ne csak lombot!

Egyensúlyozás a paradicsomtermesztésben – Termést is neveljünk, ne csak lombot!

Sok fóliásparadicsom-termesztőnek okoz gondot a helyes generatív-vegetatív egyensúly fenntartása. Vagy akkora lombot nevel a tő, hogy a virágot is lerúgja, vagy olyan kicsit, hogy az már nem képes kinevelni a termést. Értelemszerűen azt a lombozat-termés arányt tartjuk ideálisnak, elérendő állapotnak, ami maximális termésmennyiséget biztosít. A lombozat (levélzet) a paradicsom esetében sem csak „dísz”, hanem annak a „motorja”. Itt folyik a napenergia megkötése, azaz a fotoszintézis, aminek az eredménye a termések kineveléséhez szükséges szerves anyagok létrehozása. Tehát a nagy terméshez megfelelően nagy levélzet is szükséges. Azonban a levélzet mennyiségét csak addig növelhetjük, amíg át nem billen az egyensúly, azaz nem megy a termés rovására. 

Tovább

A fokhagyma termesztése

A fokhagyma termesztése

A fokhagyma az emberiség egyik legrégebben termesztett kultúrnövénye. Őshazája Kazahsztán és Kirgizisztán déli területei. Már az ókorban az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak állandóan termesztett és fogyasztott növénye volt. Vidékünk falvaiban – főleg csak a háztáji kiskertekben – saját részre ültetik a gazdasszonyok, azonban voltak már kísérletek a termesztésére nagyobb területeken, piaci értékesítésre is. Az alábbiakban a fokhagyma szabadföldi termesztéséről írunk.

Tovább

A szója termesztése (2.)

A szója termesztése (2.)

A szója termesztésével foglalkozó cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy a termesztés eredményességének szempontjából milyen fontos feladatot látnak el azok a rhizobium baktériumok (gümők), amik a szója gyökérzetén képződnek. Jelen írásunkban pedig ki fogunk térni arra, hogy mik azok az élő és élettelen tényezők, amelyek segítik, vagy éppen gátolják ezeknek a gümőknek a kialakulását, fejlődését.

Tovább

A paradicsom szabadföldi termesztése (1.)

A paradicsom szabadföldi termesztése (1.)

Az utóbbi években – a korábbi évekhez képest – a hajtatott paradicsomtermesztés jelentősen bővült, míg a szabadföldi termesztés a jelek szerint hanyatlófélben van. Ennek magyarázata egyrészt az lehet, hogy a gazdák nagy többsége úgy véli, biztonságosabban, kockázatmentesebben tudnak termeszteni hajtatásban, másrészt a szabadföldi paradicsom betakarításának fő időszaka nyárra esik, amikor jóval alacsonyabbak az árak. Ennek ellenére még mindig vannak gazdák, akik – akár a hajtatás mellett is – foglalkoznak szabadföldi paradicsomtermesztéssel.

Tovább