– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A kártevők elleni védekezés nem könnyű feladat. Amennyiben nem vesszük észre időben az okozott kárt a növényen vagy magának a kártevőnek a jelenlétét, az elszaporodása komoly gondokat okozhat az állományban. Az alábbiakban a szamócában előforduló kártevőkkel foglalkozunk.
Tovább
A görögdinnye-palánta nevelése nem sokban tér el a paradicsométól vagy akár az uborkáétól. Azonban vannak olyan szempontok, melyeket figyelembe kell vennünk a tervezés során, mielőtt még baj történne.
Tovább
Mára nem csak a fűtött, hanem a fűtetlen fóliasátrakban is megnövekedtek az aktuális tennivalók. Itt is vannak hasonlóan fontos és kihagyhatatlan (elhanyagolást nem tűrő) munkálatok, mint például a rendszeres szellőztetés, egyenletes öntözés, vagy esetleg az időszerű zöldmunkák. A fűtetlen fóliasátrakban azonban mégsem ezek a munkálatok teszik ki a legtöbb munkaórát. Hogy mik azok a plusz munkafolyamatok, amik ilyenkor adódnak, és mire kell odafigyelnünk annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki az adott létesítményünkből és termesztett növényeinkből, azt a jelenlegi írásunkban szeretnénk kifejteni.
Tovább
A szamócának – akárcsak bármely hajtatott vagy szabadföldi kultúrának – megvannak a maga kórokozói. Ezek a kórokozók az egyre melegebb időjárásnak köszönhetően már kora tavasszal megjelennek és fertőznek a szamócaállományban. Hogy melyek ezek a betegségek, és hogyan védekezhetünk ellenük, arról alábbi írásunkban olvashatnak.
Tovább
Aki fólia alatti hajtatással foglalkozik, az nagyon jól tudja, hogy tavasszal, az idő előrehaladtával, ahogyan javulnak az időjárási körülmények, emelkedik az éjszakai hőmérséklet, felgyorsulnak az események. A már meglévő növényeink intenzív fejlődésnek indulnak. Legyen az a fűtött fóliasátorban egy főnövény, vagy a fűtetlenben valamilyen elővetemény, akár a palántanevelő helyiségben kiültetésre váró másodnövény. Ezek az intenzív fejlődésnek indult növények maguk után vonják a megnövekedett aktuális tennivalókat, valamint megmutatják azokat a hibákat, amiket a termelő ilyenkor elkövetett, vagy elmulasztott. Ez az időszak általában az áprilisi hónapban kezdődik. Jelenlegi cikkünk ennek az időszaknak az aktuális tennivalóiról, valamint azokról a gyakoribb hibákról fog szólni, amelyek a leginkább előfordulnak ebben az időszakban.
Tovább
A kezdő dinnyetermesztő igen bőséges fajtaválasztékkal tálalja szembe magát, ha rákeres a dinnyefajtákra a vetőmag-előállítóknál. Sok-sok fajta, eltérő szín és forma, de ami a legfontosabb: eltérő vélemények egyes fajtákról. Nagyon fontos, hogy mindenki találja meg azt a fő fajtát, amely földterületének megfelel, melynek termése piacra vihető és eladható, s csak ezután kísérletezzen a fajtaválaszték bővítésével.
Tovább
A napsütés okozta egyre melegebb időjárásnak köszönhetően a szamóca is éledezni kezd. Újrahajtja leveleit, megkezdődik a tavaszi szezon. Ilyenkor nem ritka, hogy a növényen színesedő, foltosodó, barnuló-sárguló levelek jelennek meg. Ezeket a tüneteket egy tapasztalatlan gazda sokszor összetévesztheti a gombás betegségek tüneteivel, holott a szamóca nem beteg, csak „éhezik” a tápanyagra. Az alábbiakban a szamóca tápanyaghiányának tüneteivel ismerkedhetünk meg.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében megismerkedhettünk a fokhagyma legjellemzőbb tulajdonságaival, a növény igényeivel, valamint megtudhattuk azt is, hogy megkülönböztetünk őszi és tavaszi fokhagymafajtákat. Ennek függvényében be is mutattunk néhányat a legismertebb magyar, illetve francia fajtákból.
Tovább
A palántanevelés célja a koraiság és a termesztési biztonság fokozása. A dinnyepalánta gyökérzete nehezen regenerálódik, átültetésre (pikírozásra) semmiképpen nem javasolt, ezért földdel együtt kell kiültetni, hogy a gyökér semmiképpen se sérüljön. Szabadgyökerű, tépett palántát pedig semmi esetre se ültessünk ki!
Tovább