szaktanácsadás

A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (4.)

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,,,,
A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (4.)

A növényvédő szerek helyes adagolása és bekeverése a permetezőgépbe alapvető feltétele a hatékony és biztonságos növényvédelemnek. A nem megfelelő keverés nemcsak a hatékonyságot csökkentheti, hanem komoly károkat okozhat a növényállományban, sőt a permetezőgépben is lerakódásokat vagy eltömődéseket idézhet elő. Éppen ezért kiemelten fontos a helyes eljárás betartása minden permetezés előtt.

A permetezés megkezdése előtt célszerű előkészíteni a szükséges eszközöket, különösen a kisebb mérő- és keverőedényeket. Ezek segítségével a növényvédő szereket előzetesen feloldhatjuk vagy elkeverhetjük, mielőtt a permetezőgép tartályába juttatnánk azokat. Ez az előkészítési lépés segít abban, hogy a hatóanyagok egyenletesen oldódjanak fel, és ne alakuljanak ki csomók vagy lerakódások.

A permetezőgép feltöltése során az egyik legfontosabb szabály, hogy először a tartályt körülbelül félig töltsük fel tiszta vízzel. Ezt követően adjuk hozzá a növényvédő szereket a megfelelő sorrendben. A sorrendiség kulcsfontosságú, mivel az egyes formulációk eltérően viselkednek vízben és egymással is reakcióba léphetnek.

Általános szabályként először a poralapú készítményeket (például vízben diszpergálható granulátumokat vagy nedvesíthető porokat) kell bekeverni. Ezeknek időre van szükségük a teljes feloldódáshoz. Ezt követik a folyékony permetszerek. A keverési folyamat végén kerülnek a tartályba a lombtrágyák, valamint a nedvesítő- és tapadásfokozó szerek. Ezek az anyagok segítik a permetlé jobb megtapadását és eloszlását a növény felületén.

Permetezéskor egy permetezőtartályba lehetőleg ne keverjünk háromnál több növényvédő készítményt. Minél több szer kerül egy keverékbe, annál nagyobb az összeférhetetlenség és a hatékonyságcsökkenés kockázata. A túl sok komponens kicsapódást, perzselést okozhat, de a permetező eltömődését is előidézheti. Három készítmény együttes használata általában még biztonságosan kezelhető, ha a gyártói előírásokat betartjuk.

Amennyiben új növényvédő szert vagy új kombinációt szeretnénk alkalmazni, minden esetben ajánlott keverési próbát végezni. Ehhez egy átlátszó edényben, kis mennyiségben keverjük össze a tervezett szereket azonos arányban. A keveréket kb. 10-15 percig hagyjuk állni, és figyeljük meg az esetleges változásokat.

Normál esetben a keverék homogén marad, nem történik látható reakció. Azonban ha problémás kombinációról van szó, különféle figyelmeztető jelek jelentkezhetnek. Ilyen lehet az erőteljes pezsgés, ami kémiai reakcióra utal, vagy a szín jelentős változása, különösen, ha sötét elszíneződés jelenik meg. Szintén problémát jelezhet, ha a keverék zavarossá válik, csomósodik („megtúrósodik”), vagy ha az edény melegedni kezd.

Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy a készítmények nem kompatibilisek egymással, és használatuk együtt nem javasolt. Ilyen esetben más kombinációt kell választani, vagy külön-külön kell kijuttatni a szereket.

A megfelelő keverési és adagolási technológia betartása nemcsak a növényvédelem hatékonyságát növeli, hanem hozzájárul a környezet védelméhez és a gazdálkodás biztonságához is.

Tihor-Sárközi Mónika,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa

Forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/05/24/novenyvedelem-helyes-alkalmazasa-zoldsegfeleknel-szakmai-alapelvek-es-gyakori-hibak-4

A trágyázás jelentősége és a trágyacsomó helye

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,
A trágyázás jelentősége és a trágyacsomó helye

A trágyázás már ritkaságnak számít Kárpátalján, ami főként a falusi állattartás visszaszorulásának, illetve a könnyebb alternatívát nyújtó ásványi trágyafélék (műtrágyák) bőséges kínálatának tudható be. Igen ám, de a trágya hatása nemcsak a tápanyag-utánpótlásban nyilvánul meg, hanem fontos szerepet játszik a talajszerkezet, illetve a talajélet fenntartásában is. Trágya nélkül az intenzív termesztés a talajban hosszú távon nem kivitelezhető. Évről évre csökkenni fognak a terméseredmények, s egyre több problémával szembesülünk, ha nem tápláljuk trágyával (szerves anyaggal) a talajunkat.

Gyakorta hallhatjuk a panaszokat, hogy nincs trágya, nem lehet beszerezni, hogy megégette a palántákat, vagy hogy méregdrága, horribilis összegekbe kerül. De aki talajos intenzív zöldség- vagy gyümölcstermesztésben gondolkodik, annak trágyára lesz szüksége. S mivel napjainkban valóban ritkán lehet érett trágyát szerezni, a kockázatok és a veszélyek csökkentése érdekében meg kell tanulnunk azt helyesen kezelni, tárolni és felhasználásra előkészíteni. Ahogyan egyre többet kérnek el a trágyáért, úgy egyre többe kerül a gazdálkodónak a tudatlanság és a „féltudás”. Tehát meg kell tanulnunk helyesen bánni vele.

A trágyacsomó elhelyezése

A trágyacsomó megfelelő kezelése és elhelyezése az egyik legfontosabb, mégis sokszor elhanyagolt feladat. A helytelen tárolás nemcsak komoly környezeti terhelést jelent, hanem közvetlen gazdasági veszteséggel is jár: a rosszul tárolt trágya akár tápanyagtartalmának 30–50%-át is elveszítheti, mielőtt kijuttatjuk. Sőt, a fóliaházak közelében tárolt friss trágya nemegyszer okozott már ammóniaperzselést. Tehát nem mindegy, hogy milyen a trágya, hová öntik, hogyan tárolják.

A trágyacsomó elhelyezésekor az első és legfontosabb szempont a környezeti kockázatok minimalizálása. A trágya jelentős mennyiségű nitrogénvegyületet, foszfort és egyéb tápanyagot tartalmaz, amelyek megfelelő kezelés nélkül leszivároghatnak a talajba, bejuthatnak a felszíni és a felszín alatti vizekbe. Ezért a trágyacsomót soha nem szabad vízfolyások, tavak, kutak közelében elhelyezni.

Emellett figyelembe kell venni a domborzati viszonyokat is. Lejtős területen a trágyacsomót mindig a lejtő alsó részén helyezzük el úgy, hogy a csurgalék ne folyhasson bele közvetlenül a vízbázisba, fóliasátorba vagy ültetvénybe. Ha erre nincs lehetőség, csurgalékgyűjtő árkot vagy medencét kell kialakítani.

Amennyiben hosszú távú tárolás (két évnél tovább) a cél, a trágyacsomó alá lehetőleg kerüljön vízzáró aljzat, betonozott trágyapad vagy tömörített agyagos alap. Ez megakadályozza a nitrát és foszfor beszivárgását a talajvízbe, és megkönnyíti a gépi kezelést is.

Az elhelyezéskor ugyancsak figyelembe kell venni az uralkodó szélirányokat. A lakóépületek, szomszédos ingatlanok és közutak szél felőli oldalán a trágyacsomó kellemetlen szagterhelést okozhat – ez ugyan nem minden esetben ütközik törvénybe, de a jószomszédi viszony szempontjából mindenképpen fontos körülmény.

Nyáron az erős napsütés felgyorsítja a párolgást. Ha lehetséges, az észak vagy kelet felé néző, részben árnyékolt elhelyezés a kedvezőbb.

Vegyük figyelembe azt is, hogy a trágyacsomónak minden évszakban géppel megközelíthetőnek kell lennie. (Folytatjuk.)

Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa

forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/05/22/tragyazas-jelentosege-es-tragyacsomo-helye

Fagy, szárazság és növényvédelem

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Fő kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,,,,
Fagy, szárazság és növényvédelem

A 2026-os év nem indul túl jól a szőlő- és gyümölcstermesztő gazdák számára. Sajnos a normálisnak mondható tél után igen száraz tavasz következett, amit áprilisban egymást követő fagyos éjszakák súlyosbítottak. Sok helyen a hőmérő higanyszála mínusz 6 °C alá is süllyedt. Ez a hideg a már virágzó gyümölcsfákban jelentős károkat okozott. Szinte minden gyümölcsfajnál számottevő a fagykár, bár bizonyos védett helyeken, domboldalakon maradt valamennyi termés, összességében mégis igen jelentős veszteségről beszélhetünk.

A szárazság miatt a folyópartokra telepített gyümölcsösökben helyenként közel 100%-os károk tapasztalhatók. Sajnos a még nem virágzó, de már kizöldült szőlőt sem kímélte a fagy. Az utóbbi években a kiváló téltűrő, új ukrán nemesítésű csemege- és borszőlőfajták elterjedtek a síkvidéki területeken, és sok udvari lugas díszévé váltak. A jó téltűrés ellenére azonban ezek a fajták sem bírják az áprilisi, májusi fagyokat. A régebben nagy felületen termesztett direkttermő fajtákkal ellentétben az újabb fajták mellékrügyekről kihajtva kevés termést hoznak.

A tavaszi faggyal szemben csak a jó kitettségű, meredek domboldalak nyújtanak megfelelő védelmet. A hegyek lábánál ültetett szőlők esetében is jelentős a kár, többnyire csak a dombtetőkön maradt meg vagy károsodott kisebb mértékben ez a kedvelt növényünk.

Sajnos az elfagyott területeken sem állhat meg a munka, hiszen ha a tőkéket vagy fákat elhanyagoljuk, jövőre sem számíthatunk megfelelő termésre. A gyümölcsfáknál folytatni kell a növényvédelmet a különböző rovarok, levéltetvek és gombás fertőzések ellen. A talajművelés és a gyomirtás ebben a száraz időszakban különösen fontos feladat.

Nem ajánlott a talajok folyamatos művelése, mert ez fokozza a kiszáradást. Ugyanakkor, ha hagyjuk elszaporodni a gyomokat – például a tarackot vagy a siskát –, azok elszívják a maradék nedvességet, és még a lehulló csapadékot sem engedik a talaj mélyebb rétegeibe, a gyökérzónába jutni.

Javaslatom, hogy kora tavasszal lazítsuk fel a talajt, hogy a víz könnyebben behatoljon a gyökérzónába, majd a felső pár centiméteres réteget egyenlítsük el, ezzel lezárva a talajt a kipárolgás csökkentése érdekében. A nyári időszakban sok esetben elegendő lehet a gyomok alacsonyra kaszálása. A sorok alját mind a szőlőben, mind a gyümölcsösökben tartsuk tisztán, akár mechanikai, akár vegyszeres gyomirtással. Utóbbi főként idősebb ültetvényekben lehet hatékonyabb és olcsóbb megoldás.

A talajművelés mellett el kell végezni a hajtásválogatást is. Elfagyott területeken ez az elszáradt hajtások letördelésével kezdődik, majd az előtörő fattyúhajtások kiválogatásával folytatódik. Próbáljuk azokat a hajtásokat meghagyni, amelyeken fürtkezdemények láthatók.

A helyesen elvégzett zöldmunka megkönnyíti a növényvédelmi munkákat is, mivel a permetlé könnyebben bejut a tőke belsejébe. Neveljünk szellős lombfalat, mert ez nagyban hozzájárul a hatékony növényvédelemhez. A kora tavaszi szárazság nem kedvezett a szőlő gombás betegségeinek, azonban a május elején tapasztalható csapadékos időjárás már kedvező feltételeket teremthet számukra, ezért virágzás előtt legalább egy megelőző védekezés elvégzése javasolt. 

A fagykár miatt a gombás betegségek elleni védekezés mellé ajánlott stresszoldó és növényerősítő készítmények használata is. Számos jól működő készítmény kapható a gazdaboltokban, amelyek általában keverhetők a gombaölő szerekkel, így a kezelés egy menetben elvégezhető.

Mi ellen kell most leginkább permetezni? Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a lisztharmat az egyik legnagyobb károkat okozó betegség a szőlőben. Sajnos az időjárás változása inkább a gombának kedvez, mint a gazdáknak, ezért szinte biztosra vehető, hogy az idei évben is meg fog jelenni.

Virágzás előtt a lisztharmat ellen felszívódó és kontakthatású szerek kombinációjával védekezzünk. Kontakthatású szerként továbbra is fontos szerepe van a kénnek, emellett több felszívódó készítmény közül választhatunk. Ajánlott olyan szert választani, amely a feketerothadás ellen is megfelelő védelmet nyújt.

A feketerothadás az utóbbi években erősen terjedő gombás betegség, amely rendkívül gyorsan képes a termés 50–80%-át is megsemmisíteni akár 24–48 óra alatt. Bár a tünetek jellemzően csak június végén jelentkeznek tömegesen, a védekezést már most el kell kezdeni.

Tehát válasszunk olyan felszívódó gombaölő szert, amely egyszerre nyújt védelmet lisztharmat és feketerothadás ellen, és ezt egészítsük ki kénnel, mint kontakthatóanyaggal. A kén atkagyérítő hatása további előnyt jelent.

Emellett fontos a mikroelemek pótlása is. Virágzás előtt különösen fontos a bór pótlása a jobb kötődés érdekében. Használjunk magas bórtartalmú komplex lombtrágyát, hogy kedvezőtlenebb időjárás esetén is megfelelő kötődést érjünk el.

Az utóbbi évek időjárása miatt a rovarölő szerek használata kissé háttérbe szorult, mivel a rovarok általában nem okoztak jelentős gazdasági károkat. Az elmúlt 2–3 évben azonban a Kárpát-medencében elterjedt a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca, ezért ismét nagyobb figyelmet kell fordítani az ellene való védekezésre.

Az Öko Gazda Alapítvánnyal az idei évben Kárpátalja több szőlőtermő községében helyeztünk ki sárga ragadós színcsapdákat. Ezek elsődleges célja a kabóca jelenlétének kimutatása, ugyanakkor a rajzás megfigyelésével a védekezés időzítése is hatékonyabbá válik. Az eredményeket minden héten közzétesszük a közöségi média felületén, és javaslatokat adunk a növényvédelemmel kapcsolatban. Az amerikai szőlőkabóca rajzása és az ellene való védekezés időszaka általában május elejétől június végéig tart.

Remélhetőleg a következő években kedvezőbb időjárás köszönt ránk, mert amennyiben a kora tavaszi fagyok tartósan velünk maradnak, fel kell készülnünk bizonyos termesztési területek átrendeződésére, valamint arra, hogy egyes gyümölcsfajok termesztése veszteségessé válhat. Aki most szeretne új szőlőültetvényt telepíteni, annak mindenképpen azt javaslom, hogy csak kiváló fekvésű, jól védett területet válasszon. Egyre inkább igaz a régi mondás: „Szőlőnek a hegy a hazája”.

Varga István,
AZ „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-novenyvedelem-fagy-2026-05-14

Öntözés, tápoldatozás (1.) – A növények vízigényéről általában

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Fő kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,,,
Öntözés, tápoldatozás (1.) – A növények vízigényéről általában

A tavaszi időszakban gyorsan nő, egyre nagyobb a zöldségállomány lombozata, miközben az időjárás is szeszélyesen változik: hol napokig nem látjuk a napot, hol hét ágra süt le ránk. Ilyen, gyorsan változó körülmények között nem csoda, hogy tanácstalanok a termelők, s állandóan visszatérő kérdés a gazdák részéről, hogy mekkora is aktuálisan a zöldségfélék vízigénye.

Bizonytalanok, hogy naponta hányszor, milyen vízadagokkal öntözzenek, milyen töménységű tápoldatot használjanak. A kérdés fontosságát jelzi, hogy nem csak a pillanatnyi szedés mennyisége függ tőle, hanem az állomány egészségi állapota is. Ugyanis a gyökérproblémák nagy része a helytelen öntözésből, tápoldatozásból adódik.

Ellentmondó adatok

Ha egy gazda veszi a fáradságot, s utána olvasgat, hogy mennyi is például az uborka napi vízigénye a szakirodalom szerint, eléggé meg fog lepődni. A különböző szakemberek egészen eltérő adatokkal állnak elő. Például Tóth Árpád „Az öntözés és tápoldatozás technikája” c. könyvében azt olvassuk, hogy egy kifejlett uborkatő átlagos napi vízigénye egy liter. Dr. Hodosi Sándor mérései szerint ez az érték kb. 2 – 3,5 litert tesz ki. Geissler és Balázs tanár urak adatai valahol a kettő között vannak. De ennyiféle, egymásnak ellentmondó adat láttán mit tehet a szegény termelő? Kerülje meg a kérdést és használja a saját józan paraszti logikáját.

A növények „itatása”

A parasztok már ősidők óta az állatok itatásánál azt a logikát követik, hogy a víz utánpótlását annak fogyásához igazítják. Tehát adnak egy bizonyos mennyiséget, amennyire biztosan szüksége lesz az állatoknak, aztán időnként ellenőrzik, hogy mennyi fogyott belőle. Ha már kevés maradt, akkor újra töltik az itatót. Például, a tyúkok aktuális vízfogyasztásáról halvány fogalma sincs a gazdasszonyoknak, mégis egész szépen elboldogulnak már évszázadok óta a tartásukkal. Az itatót naponta többször is ellenőrzik, s ha már fogytán van a víz benne, akkor utána töltik. De előtte még kiöblítik az itató alján felgyülemlett koszt, salakot. Ezt az elvet kell alkalmaznunk a növények öntözésénél is. 

Csak hát a növények esetében az itató és az etető edény az maga a termőföld, pontosabban a gyökérközeg. Azt kell naponta többször is leellenőriznünk, hogy elegendő vizet tartalmaz-e, s ennek alapján öntözni. Nagyobb gazdaságoknál erre a célra speciális talajnedvesség-mérő műszereket alkalmaznak, míg nekünk azt kell használnunk, ami szó szerint mindig kéznél van: a saját markunkat és szemünket! Tehát nem a növényeket kell figyelni, hogy kókadoznak-e már a szárazságtól, mert ez már terméskieséshez vezet, hanem a talaj nedvességét. Olyan talaj-nedvességet kell fenntartanunk, ami optimális a növény gyökérzetének működése szempontjából. És itt nemcsak a talajban lévő víz mennyisége a fontos, hanem a levegőé is. Érdekes módon ez utóbbi az igazán mérvadó, korlátozó tényező. Ugyanis csak annyi vizet adhatunk, hogy a gyökerek meg ne fulladjanak. Ugyanis a gyökerek működéséhez oxigénre, nagyon sok oxigénre van szükség. Az alábbi ábrán jól látható, hogy milyen az ideális talaj, és mesterséges közeg szerkezete.

Az ábrán jól látható, hogy milyen az ideális talaj, és mesterséges közeg szerkezete.
Az ábrán jól látható, hogy milyen az ideális talaj, és mesterséges közeg szerkezete.

A mesterséges közeg alatt nemcsak a kókuszrostos termesztést értjük, hanem a palántanevelésnél használt tőzeg-, vagy komposzt alapú magházföld keverékeket is!

Mint látjuk, a növények akkor érzik jól magukat, ha a talaj szerkezetében kb. 25%-nyi részt tesz ki a levegővel kitöltött pórusok térfogata. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha az ilyen talajból egy maréknyit felveszünk és megszorítjuk, akkor az összetapad, a tenyerünk nedves lesz tőle, de nem teljesen képlékeny, azaz az ujjaink között nem préselődik ki a képlékeny sár.

A „só-fal” vagy „só-kéreg” jelenségéről

A csepegtetőcsöves öntözés térhódításával előtérbe került az úgynevezett „só-kéreg” kialakulásának problémája, amely nagyban meghatározza az öntözések mennyiségét és módját. Ezzel a témával a későbbiekben részletesen is fogunk foglalkozni. A jelenség lényege az, hogy a csepegtetőcsöves öntözés során átnedvesített zóna határán egy nagyon erőteljes só-felhalmozódás folyik, ami a gyökerek számára áthatolhatatlan „só-kérget”, „só-falat” alkot. Ebben a zónában a só-koncentráció értéke (EC) 5-10-szer magasabb lehet, mint a normál érték. A retektermesztők már jól ismerik ennek a jelenségnek az utólagos hatását, hisz ez a felelős az állományban kialakuló só-kártételes sávokért, és ezért van szükség feltétlenül az alapos talajátmosatásra a retekvetés előtt. Azonban a só-érzékeny növényeknél, mint például az uborka, már az adott szezonban is súlyos problémákat okozhat ez a jelenség. 

Gál I., az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza, 
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ontozes-zoldsegtermesztes-2026-05-05

A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (3.)

Varga Gabriella Aktuális növényvédelmi előrejelzés,Egyéb kultúrák,Kisokos ,,,,,,,,,,,,,,,,
A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (3.)

A növényvédelemnek alapvető szerepe van a terméshozam és -minőség megőrzésében, a gyakorlatban mégis gyakran fordulnak elő hibák. Ezek közül az egyik leggyakoribb a helytelen dózis alkalmazása és a készítmények pontatlan használata. Az ilyen hibák nemcsak gazdasági veszteséget okozhatnak, hanem káros hatással lehetnek a növényekre és a környezetre is. Ezért elengedhetetlen, hogy a termelők ismerjék és elkerüljék a leggyakoribb növényvédelmi hibákat. Cikksorozatunkat folytatva bemutatjuk a helyes dózisok kiszámításának egy további módját. Emellett kitérünk a megfelelő mérőeszközök kiválasztására is. Célunk, hogy segítsük a pontos és hatékony növényvédelmi gyakorlat kialakítását.

Gyakran előfordul, hogy a növényvédő szerek alkalmazásánál százalékos oldatot adnak meg. A százalékos érték azt mutatja meg, hogy 100 liter vízhez hány liter vagy kilogramm készítményt kell adagolni. Például 1%-os oldat esetén 100 liter permetléhez 1 liter (vagy kg) szert adunk. Ha kisebb mennyiséggel dolgozunk, akkor arányosan csökkentjük a szermennyiséget. Nagyon fontos a pontos mérés, mert a túl magas dózis károsíthatja a növényeket, míg az alacsony dózis hatástalan lehet. Ezért mindig körültekintően kell elvégezni a számításokat és az adagolást.

Amennyiben százalékos oldatot kell készítenünk, azt az alábbi táblázat segítségével tehetjük meg:
1 dl vízhez
0,1%-os oldat0,1 ml folyékonyvagy 0,1 g szilárd szer
1%-os oldat1 ml folyékonyvagy 1 g szilárd szer
1 l vízhez
0,1%-os oldat1 ml folyékonyvagy 1 g szilárd szer
1%-os oldat10 ml folyékonyvagy 10 g szilárd szer
10 l vízhez
0,1%-os oldat10 ml folyékonyvagy 10 g szilárd szer
1%-os oldat100 ml folyékonyvagy 100 g szilárd szer
100 l vízhez
0,1%-os oldat100 ml folyékonyvagy 100 g szilárd szer
1%-os oldat1000 ml folyékonyvagy 1000 g szilárd szer

A növényvédő szerek kijuttatásánál az egyik leggyakoribb és egyben legveszélyesebb hiba a pontatlan kimérés. A helyes dózis betartása nemcsak a hatékonyság miatt fontos, hanem a növények egészsége és a környezet védelme szempontjából is. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy beszerezzünk egy megbízható, gramm pontosságú mérleget, amellyel precízen ki tudjuk mérni a szükséges mennyiségeket. Fontos, hogy ezt a mérleget kizárólag növényvédő szerek mérésére használjuk, és más célra ne alkalmazzuk.

Gyakran előfordul, hogy a gazdák kanállal, kupakkal vagy egyéb háztartási eszközökkel próbálják meg kimérni a vegyszereket, ami komoly hibákhoz vezethet. Ezek az eszközök nem biztosítanak megfelelő pontosságot, így könnyen alul- vagy túl­adagolás történhet. Ez nemcsak gazdasági veszteséget okozhat – hiszen sajnos olyan világban élünk, ahol a növényvédő szereket már-már aranyárban mérik –, hanem akár perzselést vagy hatástalan védekezést is eredményezhet.

A folyékony készítmények esetében szintén fontos a pontos mérés. Ilyenkor javasolt nagyobb méretű, jól skálázott fecskendők (spriccek) használata, amelyek segítségével milliliter pontossággal tudjuk kimérni az anyagot.

Ezek az eszközök könnyen kezelhetők, és jelentősen csökkentik a hibázás lehetőségét. Ráadásul a teljes szezon költségeihez viszonyítva egy grammos mérleg vagy néhány mérőfecskendő beszerzése el­enyésző beruházásnak számít. A pontos mérés tehát alapfeltétele a biztonságos és eredményes növényvédelemnek.  

Tihor-Sárközi Mónika,
 az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány munkatársa

Forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/05/05/novenyvedelem-helyes-alkalmazasa-zoldsegfeleknel-szakmai-alapelvek-es-gyakori-hibak-3