– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Az előző cikkemben már foglalkoztam a növényvédelem hatékonyságát befolyásoló tényezőkkel, most még aktuálisabb lett ez a kérdés, ugyanis a június végén már-már megszokottan következő időjárásváltozás indokolttá teszi a növényvédelmet a szőlőben.
Tovább
A burgonya kelés utáni kezelése gyomirtó szerrel mindig aktuális téma. Tapasztalatom szerint a kis területen termelőknek mindenképpen a kézi kapálás javasolt, ám nagyobb területeken, illetve munkaerő híján muszáj gyomirtó szert használni, ha jó termést szeretnénk elérni. A burgonya gyomirtásában gyakran alkalmazott hatóanyagok közé tartozik a metribuzin, a clomazone és a prometrin. Ezek mindegyike más-más hatásmechanizmussal, eltérő előnyökkel és korlátokkal, hátrányokkal rendelkezik. Az alábbiakban részletesen bemutatom a metribuzin hatóanyag tulajdonságait a gyakorlatban. Elmondható, hogy a metribuzin hatóanyag nem csodaszer, és nem kínál megoldást minden gyom ellen.
Tovább
A szőlőtermesztés Kárpátalján régóta fontos mezőgazdasági ágazat, amely nemcsak gazdasági, hanem kulturális jelentőséggel is bír. A minőségi termés eléréséhez azonban elengedhetetlen a hatékony növényvédelem. Sokan úgy vélik, hogy a siker kulcsa a megfelelő vegyszer kiválasztása, de a gyakorlatban ennél jóval összetettebb kérdésről van szó. A növényvédelem hatékonyságát egy sor tényező befolyásolja, és figyelembe véve, hogy a vegyszerek ára hektáronként 3-6 ezer hrivnya közé tehető, nem mindegy, mennyire sikeres a kezelés. A növényvédelmi kezelés hatékonyságát számos tényező befolyásolja, többek között: a szer megválasztása, adagolás, napszak, permetező oldat vízhőmérséklete, lombfelület nagysága, időjárási körülmények, permetezőgép műszaki állapota.
Tovább