A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (1.)

A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (1.)

A zöldségfélék termesz­tése során a növényvédelem elengedhetetlen technológiai elem. Minden kultúrának megvannak a saját, rá jellemző betegségei és kártevői, amelyek ellen célzottan, a megfelelő hatóanyaggal és technológiával kell védekezni. A szakszerű növényvédelem hiánya jelentős terméski­esést, minőségromlást, sőt akár teljes állományvesztést is okozhat. Különösen igaz ez a fóliasátorban termesztett növények esetében, ahol a fertőzések gyorsan és intenzíven terjedhetnek. Az alábbiakban áttekintjük a permetezés során leggyakrabban előforduló hibákat, valamint a hatékony és biztonságos növényvédelem alapelveit.

A fóliás termesztés sajátos mikroklímát teremt: magasabb hőmérséklet, páratartalom és korlátozott légmozgás jellemzi. Ezek a körülmények kedveznek a gombabetegségek és kártevők gyors szaporodásának. Egy kisebb fertőzési góc is rövid idő alatt kiterjedhet az egész állományra (pl. peronoszpóra). Emellett a zárt tér miatt a hibás permetezési gyakorlat következményei – például perzselés vagy fitotoxicitás – is súlyosabbak lehetnek. Ezért fóliasátorban különösen nagy odafigyelést és hozzáértést igényel a növényvédelmi munka.

Fontos a megfelelő időpontban végzett permetezés

A permetezés időzítése alapvető jelentőségű a növényvédelemben, hiszen ha nem a megfelelő körülmények között végezzük el a kezelést, az állomány védelme nem lesz kielégítő a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. A túl magas hőmérséklet különösen kockázatos lehet: egyes készítmények esetében már 25 °C felett megnőhet a perzselés veszélye, 35 °C felett pedig általánosságban is számolni kell a növénykárosodás lehetőségével. A nyári időszakban ezért kiemelten fontos a hőmérsékleti viszonyok folyamatos figyelemmel kísérése.

Ugyanakkor a túl alacsony hőmérséklet sem kedvez a hatékony védekezésnek, mivel ilyenkor csökkenhet a hatóanyagok felszívódása, és romolhat a készítmények hatékonysága. Ez különösen kora tavasszal jelent kihívást, amikor az első növényvédelmi beavatkozásokat végezzük, például a szamócaültetvényekben. Ilyenkor elengedhetetlen annak ellenőrzése, hogy a hőmérséklet elérje a készítmények számára optimális tartományt.

További fontos szempont a növényállomány nedvessége. Harmatos, nedves levelek esetén a permetlé felhígulhat, lecsoroghat a levélfelületről, ami rontja a fedettséget, és ezáltal csökkenti a kezelés hatékonyságát is. A legkedvezőbb időpont a permetezésre általában a kora esti órákban adódik, amikor a hőmérséklet már mérséklődik, megközelítőleg 25 °C körül alakul, és a környezeti feltételek összességében kedvezőbbek a biztonságos és eredményes növényvédelemhez.

A permetezőgép állapotának ellenőrzése

A fóliás termesztésben leg­gyakrabban benzines vagy akkumulátoros háti permetezőket alkalmaznak. Az ilyen gépek esetében azonban elengedhetetlen a rendszeres műszaki ellenőrzés és karbantartás. A kifogástalan állapot alapfeltétele a hatékony és biztonságos növényvédelemnek. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a fúvókák ne legyenek eltömődve, sérültek vagy elhasználódottak, mert ez egyenetlen szórásképet és nem megfelelő fedettséget eredményezhet. Emellett a permetezőtartálynak és a teljes rendszernek tisztának kell lennie, hiszen a lerakódások vagy szennyeződések csökkenthetik a hatékonyságot, sőt akár fitotoxikus tüneteket is okozhatnak.

Permetezés előtt minden alkalommal ajánlott átvizsgálni a gépet, ellenőrizni a tömítéseket, csatlakozásokat, szűrőket és a szórófejek állapotát. Amennyiben nem új berendezéssel dolgozunk, célszerű az elhasználódott alkatrészeket – például a fúvókákat vagy szűrőket – időben kicserélni annak érdekében, hogy a kijuttatás egyenletes és pontos legyen. A megfelelő műszaki háttér közvetlenül befolyásolja a védekezés eredményességét és a termesztett növényállomány biztonságát.

Kiemelten fontos szabály, hogy gyomirtásra és állománykezelésre lehetőség szerint ne ugyanazt a permetezőgépet használjuk. Az elmúlt időszakban több esetben is előfordult, hogy a gyomirtó szerrel végzett kezelés után nem kellően kitisztított gépet használtak fel állománypermetezésre, ami súlyos károkat eredményezett, akár az állomány teljes pusztulását is. A gyomirtó szerek maradékai már kis mennyiségben is komoly károsodást okozhatnak a kultúrnövényben. Ezért minden használat után alapos, többlépcsős tisztítást kell végezni, különös tekintettel a tartályra, a csővezetékekre és a fúvókákra. A legbiztonságosabb megoldás pedig az, ha külön gépet alkalmazunk gyomirtásra és külön berendezést az állománypermetezésre, így minimalizálva a keresztszennyeződés és a ter­mesztési kockázatok lehetőségét. (Folytatjuk.)

Tihor-Sárközi Mónika,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány munkatársa

Forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/03/21/novenyvedelem-helyes-alkalmazasa-zoldsegfeleknel-szakmai-alapelvek-es-gyakori-hibak-1

                A csemegekukorica gyomirtása

                A csemegekukorica gyomirtása

A csemegekukorica termesztése során az egyik legfontosabb növényvédelmi feladat a gyomírtás. A gyomok nemcsak a termés mennyiségét csökkentik, hanem rontják annak minőségét is, ami különösen fontos ennél a növénynél, hiszen a csemegekukoricát közvetlen emberi fogyasztásra termesztik. A megfelelő gyomirtási stratégia kialakítása ezért alapvető a gazdaságos és biztonságos termeléshez.

A csemegekukorica különösen érzékeny a gyomosodásra a korai fejlődési szakaszban. Kezdeti fejlődése lassú, ezért az első 4–6 hétben a gyomok könnyen elnyomhatják, ebben az időszakban a növény még gyenge, ezért a gyomok gyorsan elvonják előle a szükséges erőforrásokat, így gyengébben fejlődik, alacsonyabb lesz a csőszám, csökken a cukortartalma, és romlik az áru minősége is. A gyomok emellett kedvező élőhelyet biztosíthatnak különböző kártevőknek és kórokozóknak, ami tovább növeli a termelési kockázatot. A gyommentes állományban fejlődő csemegekukorica csövei azonban egyenletesebbek, nagyobbak és magasabb cukortartalommal rendelkeznek.

A mechanikai gyomirtás a kisebb területeken vagy ökológiai gazdálkodásban alkalmazható eredményesen, mint a kapálás, a sorközművelés és a kézi gyomlálás. Ezek a módszerek csökkentik a vegyszerhasználatot, de ugyanakkor nagyon munkaigényesek.

A nagyobb területeken viszont szükségszerű a kémiai gyomirtás. A csemegekukorica esetében különösen fontos a megfelelő gyomirtó szer kiválasztása, mivel érzékenyebb a hatóanyagokra, mint a takarmánykukorica. A gyomirtás során figyelembe kell venni a környezetvédelmi előírásokat is. A túlzott vegyszerhasználat károsíthatja a talaj élővilágát, a felszíni és felszín alatti vizeket, valamint veszélyt jelenthet a hasznos élő szervezetekre.

A leghatékonyabb megoldást az integrált gyomirtás jelenti, amely ötvözi a mechanikai, kémiai és agrotechnikai módszereket. Ide tartozik a megfelelő vetésváltás, az optimális tőszám, a jó talajelőkészítés és a megfelelő időben végzett gyomirtás. Ez csökkenti a környezet terhelését, mérsékli a rezisztencia kialakulásának veszélyét, és hosszú távon fenntarthatóbb termelést biztosít.

A gyomirtás sikeressége már a vetés előtti talajmunkáknál eldőlhet. A megfelelően elvégzett szántás, tárcsázás és magágykészítés jelentősen csökkenti a gyomok kelési esélyét. A sekély művelés elősegíti a gyommagvak kicsírázását, amelyeket egy újabb talajmunkával el lehet pusztítani. Ez az úgynevezett „hamis magágy” technika hatékony eszköz a gyomelnyomás csökkentésére vegyszerhasználat nélkül.

A gyomirtó szereket alkalmazhatjuk vetés előtt vagy kelés után is. Ha a vetést követően, de még a kukorica és a gyomok kelése előtt történik a gyomirtás, akkor a gyomok már a csírázás során elpusztulnak, így nem alakul ki kezdeti konkurencia a kultúrnövénnyel szemben. A módszer hatékonysága nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmától, mivel a hatóanyagok a talajban fejtik ki hatásukat. Száraz körülmények között ez a kezelés hatása gyengébb lehet.

A kelés utáni gyomirtás során a már kikelt gyomok ellen védekezünk. Ennél a módszernél különösen fontos a gyomok fejlettségi állapotának figyelembevétele, mivel a fiatal gyomok sokkal érzékenyebbek a gyomirtó szerekre. A csemegekukorica érzékenysége miatt csak engedélyezett készítmények használhatók, és szigorúan be kell tartani az előírt dózisokat, hogy elkerüljük a toxikus tüneteket, például a levélsárgulást vagy a növekedés visszamaradását.

A gyomirtó szerek rendszeres és egyoldalú használata rezisztencia kialakulásához vezethet. Ez azt jelenti, hogy egyes gyomfajok ellenállóvá válnak bizonyos hatóanyagokkal szemben, így azok hatékonysága csökken. A rezisztencia megelőzése érdekében fontos a hatóanyagok váltogatása.

Ezek a hatóanyagok a vetés után, a kukorica és a gyomok kelése előtt kerülnek kijuttatásra, és a gyomok csírázását gátolják:

S-metolaklór, Acetoklór, Dimetenamid, Pendimetalin, Terbutilazin

Ezeket a már kikelt kukoricaállományban alkalmazzák, a gyomok fejlettségi állapotához igazítva:

Nikoszulfuron, Rimszulfuron, Foramszulfuron, Dikamba, Bromoxil, Clopyralid, Florasulam

                                                                                          Készítette: Sarkadi Krisztina

3. évfolyamos kertészmérnöki hallagató

Hatékony növényvédelem a szőlőben – nem csak a vegyszer számít

Hatékony növényvédelem a szőlőben – nem csak a vegyszer számít

A szőlőtermesztés Kárpátalján régóta fontos mezőgazdasági ágazat, amely nemcsak gazdasági, hanem kulturális jelentőséggel is bír. A minőségi termés eléréséhez azonban elengedhetetlen a hatékony növényvédelem. Sokan úgy vélik, hogy a siker kulcsa a megfelelő vegyszer kiválasztása, de a gyakorlatban ennél jóval összetettebb kérdésről van szó. A növényvédelem hatékonyságát egy sor tényező befolyásolja, és figyelembe véve, hogy a vegyszerek ára hektáronként 3-6 ezer hrivnya közé tehető, nem mindegy, mennyire sikeres a kezelés. A növényvédelmi kezelés hatékonyságát számos tényező befolyásolja, többek között: a szer megválasztása, adagolás, napszak, permetező oldat vízhőmérséklete, lombfelület nagysága, időjárási körülmények, permetezőgép műszaki állapota.

Tovább