A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (5. rész)

A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (5. rész)

A növényvédelmi kezelések eredményessége nemcsak a megfelelő készítmény kiválasztásán múlik, hanem azon is, hogy azt milyen technológiával juttatjuk ki. A jó permetezés nem csupán annyit jelent, hogy a növényvédő szer eljut a kívánt területre, hanem azt is, hogy megfelelő mennyiségben, egyenletesen és biztonságosan juttatjuk ki. A permetezés sikerességét számos tényező befolyásolja, többek között a cseppméret, a haladási sebesség, a lémennyiség helyes megválasztása, valamint a munkavédelmi előírások betartása.

A cseppméret szerepe

A permetezés során kiemelt jelentőségű a megfelelő cseppméret kiválasztása. A túl apró cseppeket a szél könnyen elsodorhatja, ami nemcsak hatóanyag-veszteséget okoz, hanem a környező kultúrák károsodásának kockázatát is növeli. Ezzel szemben a túl nagy cseppek nem biztosítanak megfelelő fedettséget, így a növényvédő szer hatékonysága csökkenhet. A megfelelő cseppméretet mindig az adott kultúra, a kezelendő probléma és az időjárási körülmények figyelembevételével kell megválasztani.

A haladási sebesség jelentősége

A permetezés során nem a gyorsaság, hanem az egyenletes és alapos kijuttatás a legfontosabb. A túl nagy haladási sebesség rontja a fedettséget, és növelheti a kihagyások vagy az egyenetlen kezelés kialakulásának esélyét. A megfelelő munkasebesség lehetővé teszi, hogy a permetlé a növény minden fontos felületére eljusson, ezáltal javítva a kezelés hatékonyságát.

A célzott permetezés előnyei

Bizonyos esetekben nem szükséges a teljes növényállomány vagy a növény minden részének kezelése. Jó példa erre a csemegekukorica termesztése, ahol egyes növényvédelmi beavatkozások során elegendő lehet a cső környékének – helyi szóhasználattal a „berkének” –
célzott kezelése. Az ilyen megoldások csökkenthetik a felhasznált növényvédő szer mennyiségét, ezáltal gazdaságosabbá és környezetkímélőbbé téve a védekezést. A legtöbb növényvédelmi feladatnál azonban továbbra is alapvető cél az állomány egyenletes fedettségének biztosítása.

A megfelelő lémennyiség meghatározása

A kijuttatandó permetlé mennyiségét mindig az állomány fejlettségéhez kell igazítani. A fiatal, kisebb lombfelületű növények esetében általában kevesebb permetlé is elegendő. A növények fejlődésével azonban a lombfelület növekszik, az állomány sűrűbbé válik, ezért a hatóanyag megfelelő eljuttatásához nagyobb lémennyiségre lehet szükség. Különösen fontos ez a fejlett állományok esetében, ahol a levelek belső részeinek elérése nehezebb feladat. A túl alacsony lémennyiség hiányos fedettséget eredményezhet, ami csökkenti a kezelés eredményességét.

Munkavédelem és biztonság

A növényvédő szerek használata során a biztonság kiemelt szempont. Számos készítmény egészségkárosító hatású lehet, ezért a kezelést végző személynek minden esetben be kell tartania a munkavédelmi előírásokat. A megfelelő védőruházat, a vegyszerálló kesztyű, a szemvédelem, valamint szükség esetén a légzésvédő eszköz használata elengedhetetlen. A munkavégzés után fontos az alapos kézmosás, valamint a használt ruházat és eszközök megfelelő tisztítása.

Tihor-Sárközi Mónika,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági
Alapítvány munkatársa

Forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/06/22/novenyvedelem-helyes-alkalmazasa-zoldsegfeleknel-szakmai-alapelvek-es-gyakori-hibak-5-resz

A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (1.)

A növényvédelem helyes alkalmazása a zöldségféléknél: szakmai alapelvek és gyakori hibák (1.)

A zöldségfélék termesz­tése során a növényvédelem elengedhetetlen technológiai elem. Minden kultúrának megvannak a saját, rá jellemző betegségei és kártevői, amelyek ellen célzottan, a megfelelő hatóanyaggal és technológiával kell védekezni. A szakszerű növényvédelem hiánya jelentős terméski­esést, minőségromlást, sőt akár teljes állományvesztést is okozhat. Különösen igaz ez a fóliasátorban termesztett növények esetében, ahol a fertőzések gyorsan és intenzíven terjedhetnek. Az alábbiakban áttekintjük a permetezés során leggyakrabban előforduló hibákat, valamint a hatékony és biztonságos növényvédelem alapelveit.

A fóliás termesztés sajátos mikroklímát teremt: magasabb hőmérséklet, páratartalom és korlátozott légmozgás jellemzi. Ezek a körülmények kedveznek a gombabetegségek és kártevők gyors szaporodásának. Egy kisebb fertőzési góc is rövid idő alatt kiterjedhet az egész állományra (pl. peronoszpóra). Emellett a zárt tér miatt a hibás permetezési gyakorlat következményei – például perzselés vagy fitotoxicitás – is súlyosabbak lehetnek. Ezért fóliasátorban különösen nagy odafigyelést és hozzáértést igényel a növényvédelmi munka.

Fontos a megfelelő időpontban végzett permetezés

A permetezés időzítése alapvető jelentőségű a növényvédelemben, hiszen ha nem a megfelelő körülmények között végezzük el a kezelést, az állomány védelme nem lesz kielégítő a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. A túl magas hőmérséklet különösen kockázatos lehet: egyes készítmények esetében már 25 °C felett megnőhet a perzselés veszélye, 35 °C felett pedig általánosságban is számolni kell a növénykárosodás lehetőségével. A nyári időszakban ezért kiemelten fontos a hőmérsékleti viszonyok folyamatos figyelemmel kísérése.

Ugyanakkor a túl alacsony hőmérséklet sem kedvez a hatékony védekezésnek, mivel ilyenkor csökkenhet a hatóanyagok felszívódása, és romolhat a készítmények hatékonysága. Ez különösen kora tavasszal jelent kihívást, amikor az első növényvédelmi beavatkozásokat végezzük, például a szamócaültetvényekben. Ilyenkor elengedhetetlen annak ellenőrzése, hogy a hőmérséklet elérje a készítmények számára optimális tartományt.

További fontos szempont a növényállomány nedvessége. Harmatos, nedves levelek esetén a permetlé felhígulhat, lecsoroghat a levélfelületről, ami rontja a fedettséget, és ezáltal csökkenti a kezelés hatékonyságát is. A legkedvezőbb időpont a permetezésre általában a kora esti órákban adódik, amikor a hőmérséklet már mérséklődik, megközelítőleg 25 °C körül alakul, és a környezeti feltételek összességében kedvezőbbek a biztonságos és eredményes növényvédelemhez.

A permetezőgép állapotának ellenőrzése

A fóliás termesztésben leg­gyakrabban benzines vagy akkumulátoros háti permetezőket alkalmaznak. Az ilyen gépek esetében azonban elengedhetetlen a rendszeres műszaki ellenőrzés és karbantartás. A kifogástalan állapot alapfeltétele a hatékony és biztonságos növényvédelemnek. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a fúvókák ne legyenek eltömődve, sérültek vagy elhasználódottak, mert ez egyenetlen szórásképet és nem megfelelő fedettséget eredményezhet. Emellett a permetezőtartálynak és a teljes rendszernek tisztának kell lennie, hiszen a lerakódások vagy szennyeződések csökkenthetik a hatékonyságot, sőt akár fitotoxikus tüneteket is okozhatnak.

Permetezés előtt minden alkalommal ajánlott átvizsgálni a gépet, ellenőrizni a tömítéseket, csatlakozásokat, szűrőket és a szórófejek állapotát. Amennyiben nem új berendezéssel dolgozunk, célszerű az elhasználódott alkatrészeket – például a fúvókákat vagy szűrőket – időben kicserélni annak érdekében, hogy a kijuttatás egyenletes és pontos legyen. A megfelelő műszaki háttér közvetlenül befolyásolja a védekezés eredményességét és a termesztett növényállomány biztonságát.

Kiemelten fontos szabály, hogy gyomirtásra és állománykezelésre lehetőség szerint ne ugyanazt a permetezőgépet használjuk. Az elmúlt időszakban több esetben is előfordult, hogy a gyomirtó szerrel végzett kezelés után nem kellően kitisztított gépet használtak fel állománypermetezésre, ami súlyos károkat eredményezett, akár az állomány teljes pusztulását is. A gyomirtó szerek maradékai már kis mennyiségben is komoly károsodást okozhatnak a kultúrnövényben. Ezért minden használat után alapos, többlépcsős tisztítást kell végezni, különös tekintettel a tartályra, a csővezetékekre és a fúvókákra. A legbiztonságosabb megoldás pedig az, ha külön gépet alkalmazunk gyomirtásra és külön berendezést az állománypermetezésre, így minimalizálva a keresztszennyeződés és a ter­mesztési kockázatok lehetőségét. (Folytatjuk.)

Tihor-Sárközi Mónika,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány munkatársa

Forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/03/21/novenyvedelem-helyes-alkalmazasa-zoldsegfeleknel-szakmai-alapelvek-es-gyakori-hibak-1