A trágyázás jelentősége és a trágyacsomó helye

A trágyázás jelentősége és a trágyacsomó helye

A trágyázás már ritkaságnak számít Kárpátalján, ami főként a falusi állattartás visszaszorulásának, illetve a könnyebb alternatívát nyújtó ásványi trágyafélék (műtrágyák) bőséges kínálatának tudható be. Igen ám, de a trágya hatása nemcsak a tápanyag-utánpótlásban nyilvánul meg, hanem fontos szerepet játszik a talajszerkezet, illetve a talajélet fenntartásában is. Trágya nélkül az intenzív termesztés a talajban hosszú távon nem kivitelezhető. Évről évre csökkenni fognak a terméseredmények, s egyre több problémával szembesülünk, ha nem tápláljuk trágyával (szerves anyaggal) a talajunkat.

Gyakorta hallhatjuk a panaszokat, hogy nincs trágya, nem lehet beszerezni, hogy megégette a palántákat, vagy hogy méregdrága, horribilis összegekbe kerül. De aki talajos intenzív zöldség- vagy gyümölcstermesztésben gondolkodik, annak trágyára lesz szüksége. S mivel napjainkban valóban ritkán lehet érett trágyát szerezni, a kockázatok és a veszélyek csökkentése érdekében meg kell tanulnunk azt helyesen kezelni, tárolni és felhasználásra előkészíteni. Ahogyan egyre többet kérnek el a trágyáért, úgy egyre többe kerül a gazdálkodónak a tudatlanság és a „féltudás”. Tehát meg kell tanulnunk helyesen bánni vele.

A trágyacsomó elhelyezése

A trágyacsomó megfelelő kezelése és elhelyezése az egyik legfontosabb, mégis sokszor elhanyagolt feladat. A helytelen tárolás nemcsak komoly környezeti terhelést jelent, hanem közvetlen gazdasági veszteséggel is jár: a rosszul tárolt trágya akár tápanyagtartalmának 30–50%-át is elveszítheti, mielőtt kijuttatjuk. Sőt, a fóliaházak közelében tárolt friss trágya nemegyszer okozott már ammóniaperzselést. Tehát nem mindegy, hogy milyen a trágya, hová öntik, hogyan tárolják.

A trágyacsomó elhelyezésekor az első és legfontosabb szempont a környezeti kockázatok minimalizálása. A trágya jelentős mennyiségű nitrogénvegyületet, foszfort és egyéb tápanyagot tartalmaz, amelyek megfelelő kezelés nélkül leszivároghatnak a talajba, bejuthatnak a felszíni és a felszín alatti vizekbe. Ezért a trágyacsomót soha nem szabad vízfolyások, tavak, kutak közelében elhelyezni.

Emellett figyelembe kell venni a domborzati viszonyokat is. Lejtős területen a trágyacsomót mindig a lejtő alsó részén helyezzük el úgy, hogy a csurgalék ne folyhasson bele közvetlenül a vízbázisba, fóliasátorba vagy ültetvénybe. Ha erre nincs lehetőség, csurgalékgyűjtő árkot vagy medencét kell kialakítani.

Amennyiben hosszú távú tárolás (két évnél tovább) a cél, a trágyacsomó alá lehetőleg kerüljön vízzáró aljzat, betonozott trágyapad vagy tömörített agyagos alap. Ez megakadályozza a nitrát és foszfor beszivárgását a talajvízbe, és megkönnyíti a gépi kezelést is.

Az elhelyezéskor ugyancsak figyelembe kell venni az uralkodó szélirányokat. A lakóépületek, szomszédos ingatlanok és közutak szél felőli oldalán a trágyacsomó kellemetlen szagterhelést okozhat – ez ugyan nem minden esetben ütközik törvénybe, de a jószomszédi viszony szempontjából mindenképpen fontos körülmény.

Nyáron az erős napsütés felgyorsítja a párolgást. Ha lehetséges, az észak vagy kelet felé néző, részben árnyékolt elhelyezés a kedvezőbb.

Vegyük figyelembe azt is, hogy a trágyacsomónak minden évszakban géppel megközelíthetőnek kell lennie. (Folytatjuk.)

Molnár Ildikó,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa

forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/05/22/tragyazas-jelentosege-es-tragyacsomo-helye

Az édesburgonya (batáta) ültetése

Az édesburgonya (batáta) ültetése

Ez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, melegkedvelő zöldségnövény egyre ismertebb és közkedveltebb vidékünkön is. Mint az az előző írásunkból (az édesburgonya palántanevelése) is kiderült, az édesburgonyát, vagy másik nevén batátát, ellentétben a burgonyával, nem gumójáról, hanem a gumójából kinevelt hajtásairól szaporítjuk. Ezt a folyamatot már a kiültetést megelőző 10–12. hétben meg kell kezdeni. Az átteleltetett gumókat hajtatni, gyökereztetni és edzetni kell, hogy minél erősebb hajtásokat, palántákat kaphassunk.

Az édesburgonya optimális ültetési idejének a május közepétől – június közepéig tartó időszakot tekinthetjük, miután megszűnnek az éjszakai fagyok. Mivel a batáta egy kiemelkedően melegigényes növény, a huzamosabb ideig tartó hideg éjszakákat nem tolerálja. Abban az esetben, ha a májusi időjárás hűvösebb az átlagosnál, akkor az ültetést érdemesebb inkább kitolni 1–2 vagy akár 3 héttel is, mindaddig, amíg az éjszakai minimum hőmérséklet el nem éri az optimális 10–15 0C-t. Ilyenkor a növényeink intenzív gyökeresedésnek és fejlődésnek indulnak, behozva valamelyest lemaradásukat.A talaj-előkészítés nagyon meghatározó a termesztés sikerességének szempontjából. Az édesburgonya a 20–25 cm mélyen, jól megmunkált, laza szerkezetű homoktalajokat kedveli, de a középkötött, kötött talajokban is eredményesen termeszthető. A terület kiválasztásakor a jó talajszerkezeten kívül fontos szempont még, hogy árnyéktól mentes, napfénnyel ellátott terület mellett döntsünk. Ültetés előtt a talajmegmunkálással egyszerre dolgozzuk be az alaptrágyát, és ekkor fontos megejtenünk egy talajfertőtlenítést is, mert a talajban található kártevők előszeretettel fogyasztják a batáta édes gumóit, ezzel sok kárt okozva a termelőnek. A palántákat előre kijelölt (kisorolt) sorokba, vagy kiemelt ágyásokba (bakhátakba), 1 méteres sor- és 0,3 méteres tőtávolságra ültetjük. A bakhátas megoldások előnyösebbek abból a szempontból, hogy formásabb gumók fejlődnek, és könnyebb ősszel a betakarításuk. A bakhátakat takarhatjuk még fekete vagy átlátszó fóliával, ez a gyomok ellen nyújt nagy segítséget, de ebben az esetben, a nyári záporok okozta plusz csapadékmennyiségből nem tud a növényünk „profitálni”, így az év folyamán sűrűbb öntözésekre lesz szükség.Jelenleg vidékünkön 3-4 különböző fajta édesburgonya termesztésével találkozhatunk. Ezek színben, ízben, formában, lombozatban és tenyészidejükben is különböznek egymástól, de tápanyagtartalmukat tekintve minimális az eltérés közöttük.
A palánták gyökerük fejlettségi szintjét tekintve különbözőek lehetnek. Ültetésükkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények és a termelői tapasztalatok. Míg valaki a gyökér nélküli dugványokat vagy a minimális gyökérrel rendelkező palántákat részesíti előnyben, mondván, a helyben (talajban) kialakított gyökérzetek szebb, formásabb gumókat nevelnek, addig mások a gyökeres (sejttálcás) palántákra „esküsznek”, és állítják, hogy ezek a palánták hamarabb fejlődésnek indulnak, könnyebben átvészelik az ültetés utáni stresszt, és ezzel akár 3-4 héttel is lerövidülhet a növények tenyészideje. Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre válaszokat kapjunk, saját magunknak kell kitapasztalni azt, hogy a mi éghajlati és talajadottságainkhoz mérten melyik az a technológiai változat, amelyikből a lehető legjobb minőségű és mennyiségű termést tudunk kihozni. Mindhárom fejlettségű palánták esetében elengedhetetlen az ültetés utáni beiszapoló öntözés, ezzel bebiztosítva a nagyobb mértékű foganást és a lendületes gyökérfejlődést.

Az ültetést kis területeken leggyakrabban ültetőfával (furkóval) végezzük. A palánta gyökérzeti fejlettségétől függetlenül az ültetés mélysége kb. 10-13 cm. Legalább 2-3 nódusz (levélhónalj) a földfelszín alá kerüljön, mert ezekből a hónaljakból képződnek később a gyökerek, amelyek a szezon folyamán elszíneződnek, aztán megvastagodnak, és ezekből a megvastagodott gyökerekből fejlődnek ki a batáták.

Ezt követően már nincs más dolgunk, mint az, hogy az ültetéstől, a betakarításig gyommentesen tartsuk a területünket és kellő vízmennyiséggel, valamint tápanyaggal lássuk el az édesburgonya palántáinkat. Ezekről a munkafolyamatokról a következő írásunkban fogunk beszámolni.

Nagy Éva, az „Egán Ede” KGK” J A falugazdásza, 
a Pro Agricultura Carpatika Megyei JA munkatársa

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-batatatermesztes-edesburgonya-2026-05-19

Fagy, szárazság és növényvédelem

Fagy, szárazság és növényvédelem

A 2026-os év nem indul túl jól a szőlő- és gyümölcstermesztő gazdák számára. Sajnos a normálisnak mondható tél után igen száraz tavasz következett, amit áprilisban egymást követő fagyos éjszakák súlyosbítottak. Sok helyen a hőmérő higanyszála mínusz 6 °C alá is süllyedt. Ez a hideg a már virágzó gyümölcsfákban jelentős károkat okozott. Szinte minden gyümölcsfajnál számottevő a fagykár, bár bizonyos védett helyeken, domboldalakon maradt valamennyi termés, összességében mégis igen jelentős veszteségről beszélhetünk.

A szárazság miatt a folyópartokra telepített gyümölcsösökben helyenként közel 100%-os károk tapasztalhatók. Sajnos a még nem virágzó, de már kizöldült szőlőt sem kímélte a fagy. Az utóbbi években a kiváló téltűrő, új ukrán nemesítésű csemege- és borszőlőfajták elterjedtek a síkvidéki területeken, és sok udvari lugas díszévé váltak. A jó téltűrés ellenére azonban ezek a fajták sem bírják az áprilisi, májusi fagyokat. A régebben nagy felületen termesztett direkttermő fajtákkal ellentétben az újabb fajták mellékrügyekről kihajtva kevés termést hoznak.

A tavaszi faggyal szemben csak a jó kitettségű, meredek domboldalak nyújtanak megfelelő védelmet. A hegyek lábánál ültetett szőlők esetében is jelentős a kár, többnyire csak a dombtetőkön maradt meg vagy károsodott kisebb mértékben ez a kedvelt növényünk.

Sajnos az elfagyott területeken sem állhat meg a munka, hiszen ha a tőkéket vagy fákat elhanyagoljuk, jövőre sem számíthatunk megfelelő termésre. A gyümölcsfáknál folytatni kell a növényvédelmet a különböző rovarok, levéltetvek és gombás fertőzések ellen. A talajművelés és a gyomirtás ebben a száraz időszakban különösen fontos feladat.

Nem ajánlott a talajok folyamatos művelése, mert ez fokozza a kiszáradást. Ugyanakkor, ha hagyjuk elszaporodni a gyomokat – például a tarackot vagy a siskát –, azok elszívják a maradék nedvességet, és még a lehulló csapadékot sem engedik a talaj mélyebb rétegeibe, a gyökérzónába jutni.

Javaslatom, hogy kora tavasszal lazítsuk fel a talajt, hogy a víz könnyebben behatoljon a gyökérzónába, majd a felső pár centiméteres réteget egyenlítsük el, ezzel lezárva a talajt a kipárolgás csökkentése érdekében. A nyári időszakban sok esetben elegendő lehet a gyomok alacsonyra kaszálása. A sorok alját mind a szőlőben, mind a gyümölcsösökben tartsuk tisztán, akár mechanikai, akár vegyszeres gyomirtással. Utóbbi főként idősebb ültetvényekben lehet hatékonyabb és olcsóbb megoldás.

A talajművelés mellett el kell végezni a hajtásválogatást is. Elfagyott területeken ez az elszáradt hajtások letördelésével kezdődik, majd az előtörő fattyúhajtások kiválogatásával folytatódik. Próbáljuk azokat a hajtásokat meghagyni, amelyeken fürtkezdemények láthatók.

A helyesen elvégzett zöldmunka megkönnyíti a növényvédelmi munkákat is, mivel a permetlé könnyebben bejut a tőke belsejébe. Neveljünk szellős lombfalat, mert ez nagyban hozzájárul a hatékony növényvédelemhez. A kora tavaszi szárazság nem kedvezett a szőlő gombás betegségeinek, azonban a május elején tapasztalható csapadékos időjárás már kedvező feltételeket teremthet számukra, ezért virágzás előtt legalább egy megelőző védekezés elvégzése javasolt. 

A fagykár miatt a gombás betegségek elleni védekezés mellé ajánlott stresszoldó és növényerősítő készítmények használata is. Számos jól működő készítmény kapható a gazdaboltokban, amelyek általában keverhetők a gombaölő szerekkel, így a kezelés egy menetben elvégezhető.

Mi ellen kell most leginkább permetezni? Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a lisztharmat az egyik legnagyobb károkat okozó betegség a szőlőben. Sajnos az időjárás változása inkább a gombának kedvez, mint a gazdáknak, ezért szinte biztosra vehető, hogy az idei évben is meg fog jelenni.

Virágzás előtt a lisztharmat ellen felszívódó és kontakthatású szerek kombinációjával védekezzünk. Kontakthatású szerként továbbra is fontos szerepe van a kénnek, emellett több felszívódó készítmény közül választhatunk. Ajánlott olyan szert választani, amely a feketerothadás ellen is megfelelő védelmet nyújt.

A feketerothadás az utóbbi években erősen terjedő gombás betegség, amely rendkívül gyorsan képes a termés 50–80%-át is megsemmisíteni akár 24–48 óra alatt. Bár a tünetek jellemzően csak június végén jelentkeznek tömegesen, a védekezést már most el kell kezdeni.

Tehát válasszunk olyan felszívódó gombaölő szert, amely egyszerre nyújt védelmet lisztharmat és feketerothadás ellen, és ezt egészítsük ki kénnel, mint kontakthatóanyaggal. A kén atkagyérítő hatása további előnyt jelent.

Emellett fontos a mikroelemek pótlása is. Virágzás előtt különösen fontos a bór pótlása a jobb kötődés érdekében. Használjunk magas bórtartalmú komplex lombtrágyát, hogy kedvezőtlenebb időjárás esetén is megfelelő kötődést érjünk el.

Az utóbbi évek időjárása miatt a rovarölő szerek használata kissé háttérbe szorult, mivel a rovarok általában nem okoztak jelentős gazdasági károkat. Az elmúlt 2–3 évben azonban a Kárpát-medencében elterjedt a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca, ezért ismét nagyobb figyelmet kell fordítani az ellene való védekezésre.

Az Öko Gazda Alapítvánnyal az idei évben Kárpátalja több szőlőtermő községében helyeztünk ki sárga ragadós színcsapdákat. Ezek elsődleges célja a kabóca jelenlétének kimutatása, ugyanakkor a rajzás megfigyelésével a védekezés időzítése is hatékonyabbá válik. Az eredményeket minden héten közzétesszük a közöségi média felületén, és javaslatokat adunk a növényvédelemmel kapcsolatban. Az amerikai szőlőkabóca rajzása és az ellene való védekezés időszaka általában május elejétől június végéig tart.

Remélhetőleg a következő években kedvezőbb időjárás köszönt ránk, mert amennyiben a kora tavaszi fagyok tartósan velünk maradnak, fel kell készülnünk bizonyos termesztési területek átrendeződésére, valamint arra, hogy egyes gyümölcsfajok termesztése veszteségessé válhat. Aki most szeretne új szőlőültetvényt telepíteni, annak mindenképpen azt javaslom, hogy csak kiváló fekvésű, jól védett területet válasszon. Egyre inkább igaz a régi mondás: „Szőlőnek a hegy a hazája”.

Varga István,
AZ „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-novenyvedelem-fagy-2026-05-14

Tavaszi fagykárok után: hogyan folytassuk a növényvédelmet?

Az idei évben is sajnos hasonló tragédia érte a kárpátaljai gyümölcs- és szőlőtermesztőket, mint tavaly. Áprilisban több éjszakán keresztül tartósan fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, helyenként mínusz 6–9 °C-ot is rögzítettek. Az ilyen tartós hideg éppen a virágzás időszakában érte a növényeket, így a már kinyílt, a virágzó, illetve a még ki sem nyílt gyümölcsök terméskezdeményeit egyaránt megtizedelte. Sajnálatos módon, amennyiben a hőmérséklet mínusz 6 °C alá süllyed, a gazdák számára már nem sok lehetőség marad a védekezésre. Többen próbálkoztak vegyszeres, füstöléses és egyéb módszerekkel, de ezek sajnos nem jártak nagy sikerrel, mivel többségük csak –5 °C-ig hatékony. Milyen megoldások maradnak, ha a klímaváltozás következtében ezek az extrém hideg éjszakák tartósan velünk maradnak? Sajnos a már meglévő, évről évre elfagyó ültetvények esetében nem sok lehetőségünk van. Viszont, ha új telepítésen gondolkodunk, meg kell figyelnünk az évről évre ismétlődő jelenségeket. Jól látható, hogy védettebb helyeken megmarad a termés, és vannak olyan fajok, fajták is, amelyek kevésbé fagynak el.

Új telepítés esetén különösen figyeljünk ezekre a tényezőkre, hiszen csak így számíthatunk megtérülésre. A szamócatermesztés esetében például van megoldás: jól látható, hogy a fóliasátorban termesztett, ráadásul vastagabb fátyolfóliával takart állományok átvészelték a fagyokat. Egyes gyümölcsfajok is termeszthetők fólia alatt, ahol biztosítható a fagyvédelem, azonban itt kiemelten fontos az alany- és fajtaválasztás. A fóliás termesztés ugyanakkor jelentősen megnöveli a költségeket, és nem biztos, hogy a behozott külföldi gyümölcsök áraival versenyképesek tudunk maradni, ezért ezt mindenképpen alaposan át kell gondolni.

A fagyok után egy másik nehéz kérdés is felmerül: mi legyen a termés nélküli gyümölcsfákkal? Itt következik a legnehezebb rész, hiszen úgy kell elvégeznünk a növényvédelmi és agrotechnikai munkákat, hogy már látjuk, az idei évben nem számíthatunk termésre. Ennek ellenére, ha esélyt szeretnénk adni a jövő évi termésnek, ezeket a munkákat el kell végezni. Ha például egy őszibarackfát magára hagyunk és nem permetezünk, szinte biztosan ellepik a levéltetvek és a tafrina. Ezek következtében a fa legyengül, a hajtások nem fejlődnek megfelelően, és a következő évi termés is jelentősen csökkenhet, akár fagyok nélkül is.

Amennyiben az agrotechnikai munkákat is abbahagyjuk, a gyomok elborítják az ültetvényt, a talaj állapota romlik, és a fák tovább gyengülnek. Ezek a munkák manapság amúgy is egyre nehezebben kivitelezhetők, és jelentősen átalakulóban vannak, hiszen a kevés csapadék miatt a vízmegőrzés vált a legfontosabb szemponttá. A konkurens növények elszívják a rendelkezésre álló kevés nedvességet is, ugyanakkor a túl gyakran művelt talajok szinte teljesen kiszáradnak, még az alsó rétegekben is csökken a víztartalom. Ezért különösen fontos a talaj takarása és a talajmunkák megfelelő időzítése. Ha a gyümölcsöst csak egyféle gyom (például siska) borítja, és azt folyamatosan kaszáljuk, az sem ad jó eredményt. Ezzel szemben egy megfelelően kialakított gyomflóra akár előnyös is lehet, amit tudatos vetéssel is kialakíthatunk.

A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!

A szőlő esetében vegyes kép rajzolódik ki. A hagyományos borvidékeken, jól védett domboldalakon a fagyok csak kisebb károkat okoztak. Különösen a borszőlőknél, ahol még csak fürtkezdemények voltak, ezek kevésbé érzékenyek a fagyra, mint a már fejlettebb hajtások. A nagyobb károk inkább síkvidéken, fagynak kitett területeken jelentkeztek, ahol az utóbbi években egyre gyakrabban telepítettek szőlőt nem hagyományos termőhelyekre, gyakran újabb nemesítésű, jó fagytűrésű fajtákkal. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a fajták elsősorban a téli fagyokkal szemben ellenállók, nem pedig a tavaszi, zöld részeket károsító fagyokkal szemben. Sajnos ezek ellen egyik fajta sem nyújt teljes védelmet. A különbség inkább abban mutatkozik meg, hogy a szőlő a fagyok után rejtett rügyekből újra képes hajtani. A jobb termőképességű fajták ilyenkor is képesek fürtöt hozni, míg a gyengébbek nem.

A csemegeszőlő termesztésében szintén biztonságot jelenthet a fóliás termesztés. Erre már vannak jól működő példák is, ahol erős fagyok esetén vészfűtéssel a fóliaház hőmérséklete fagypont felett tartható. Emellett a korábbi érés piaci előnyt is jelenthet, ugyanakkor itt is alapos gazdaságossági számítás szükséges. A szőlőnél is igaz, hogy még ha nincs is termés, a növényvédelmi munkákat el kell végezni a jövő évi termés érdekében. A lisztharmat és a peronoszpóra termés hiányában is felszaporodhat, és egy erős fertőzés a következő évi termést is veszélyezteti. Ugyanakkor soha ne permetezzünk indokolatlanul. Száraz időjárás esetén a gombás betegségek terjedésének nem kedveznek a körülmények, az elmúlt időszak csapadékhiánya sem indokolja a védekezések megkezdését. Figyeljük az időjárást és az állományt, és csak szükség esetén avatkozzunk be. Az utóbbi években a rovarok és egyéb kártevők nem okoztak jelentős gazdasági károkat a szőlőkben, ezért az ellenük való védekezés háttérbe szorult. Ugyanakkor a Kárpát-medencében az utóbbi két évben előtérbe került az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt.

A védekezés alapja az egészséges szaporítóanyag használata, a fertőzött tőkék eltávolítása, valamint a kabóca elleni célzott növényvédelem. A május–június hónapokban végrehajtott 2–4 kezelés általában elegendő a kártevő visszaszorítására. Mivel térségünkben egyelőre sem a betegség, sem a kabóca jelenléte nem kimutatott, első lépésként ragadós színcsapdák kihelyezését javaslom, és csak indokolt esetben alkalmazzunk erősebb rovarölő szereket.

Varga István,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-novenyvedelem-novenyvedelmi-munkalatok-2026-04-22

Az izolált bakhátak fertőtlenítése

Az izolált bakhátak fertőtlenítése

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt azoknak a gazdáknak a száma, akik az uborka tőhervadásának a kivédésére az izolált bakhátas módszert választották. A módszer lényege, hogy „iszap” és istállótrágya keverékéből alakítanak bakhátakat a fóliasátrakban, amelyeket rendszerint fekete fóliával választanak (izolálnak) el a fertőzött talajtól. („Iszap” alatt értjük azt a homokos üledéket, amit a folyók, elsősorban a Tisza árteréről termelnek ki.) Sajnos, ezeken a bakhátakon csak egy évig tudunk biztonságosan termeszteni, a második évben már nagy a valószínűsége a tőhervadás fellépésének. Több gazda is megkeresett azzal, hogyan lehetne meghosszabbítani a bakhátak élettartalmát, mivel azok cseréje nagy kiadással és fáradtsággal jár. Számukra jelenthet megoldást a formalinos talajfertőtlenítés, amivel kapcsolatban már vannak pozitív eredmények.

Miért éppen a formalin?

Különböző totális talajfertőtlenítő szerek vannak forgalomban. Van, ami már eleve gáz halmazállapotú, azonban ennek kijuttatásához speciális gépekre van szükség, és csak megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező személy végezheti. A szilárd halmazállapotú Basamid G kijuttatása már sokkal egyszerűbben megvalósítható, a megfelelő védőeszközök (gázálarc, gumikesztyű, esetleg szemüveg) használatával már szinte bármely gazda megteheti. Nem csoda, hogy korábban ennek a talajfertőtlenítőnek a használata terjedt el leginkább vidékünkön, a megfelelő feltételek biztosítása esetén (talaj nedvessége, hőmérséklete, takarása) nagyon jó eredményeket tudtunk vele elérni. Azonban az izolált bakhátak estében nem sikerült működőképes technológiát kidolgozni a Basamid G-vel történő talajfertőtlenítésre. A szer bedolgozásakor a motorkapa széttúrja a keskeny bakhátakat, összevágja az elválasztó fólia réteget. Itt jöhet képbe a folyékony halmazállapotú formalin, mint totális talajfertőtlenítő. Ugyanis fertőtlenítendő területet csak be kell öntözni a formalinos oldattal, és letakarni, nincs szükség a motorkapával történő bedolgozásra.

A formalin beszerzésekor, felhasználásakor győződjünk meg arról, hogy az tökéletesen átlátszó legyen, a kanna alján nincsen semmilyen zavaros üledék vagy kristályos szemcsék. Lehetőleg úgynevezett „stabilizált”-at kérjünk, amely hosszabb ideig tárolható. A formalint szobahőmérsékleten ajánlatos tárolni, túl alacsony hőmérséklet esetén gyorsan tönkre mehet ez a vegyi anyag, ami a fent elírt zavarosságban, üledék képződésében nyilvánul meg.  

A formalinnal történő munkálatok során maximálisan be kell tartanunk a munkavédelmi előírásokat! Védőruha, védőkesztyű, védőmaszk és védő szemüveg használata kötelező! 

Hogyan végezzük el?

1.    A fóliasátorban végezzük el a szokásos nagytakarítást. Teljesen ki kell üríteni a fóliasátrat, nem maradhat benn semmilyen növény, amit nem szeretnénk elpusztítani (szamóca, saláta, dísznövények stb.). 

2.    Ellenőrizzük le, hogy a bakhátak eléggé nedvesek-e, nem száradtak ki túlságosan. Egy-két nappal a formalin kijuttatása előtt ajánlatos tiszta vízzel átnedvesíteni a bakhátakat, hogy a majdan kijuttatandó oldatot ne csak a felső száraz réteg igya be, hanem minél egyenletesebben jusson le a bakhátak belsejébe is.

3.    Az izolált bakhátak felületét kézi kapával lazítsuk fel, hogy a beöntözéskor a kijuttatott oldat ne folyjék le róla, hanem igya be, tudjon bejutni a bakhát belsejébe.

4.    Készítsük elő a fóliacsíkokat a bakhátak letakarásához. Ha új, sérülésmentes fóliát használunk, akkor elegendő egy réteg a takaráshoz, de ha már használt fóliát, amin esetleg lyukak, szakadások is lehetnek, akkor mindenképpen kétrétegű takarást ajánlunk.

5.    Elkészítjük a talajfertőtlenítő oldatot. 100 liternyi 2%-oldat elkészítéséhez 5 liternyi 40%-os formalin szükséges. 1 négyzetméternyi felületre kb. 10 liternyi oldatot kell számolnunk. Ha figyelembe vesszük, hogy az izolált bakhátak átlagos szélessége 50-70 cm, akkor ez azt jelenti, hogy folyóméterenként 5-7 liternyi oldattal kell számolnunk. Ezt a számot beszorozzuk a bakhátak hosszával, és megkapjuk, hogy mennyi oldatra van szükség egy-egy adott bakhát lefertőtlenítéséhez. Az egyenletességet szolgálja, hogy mindig csak annyi oldatot készítünk el, amennyi egy-egy bakhát fertőtlenítéséhez szükséges. 

6.    Amennyiben csepegtető szalaggal fogjuk kijuttatni a formalinos oldatot, akkor mindenképen új szalagokat használjunk. A bakhátak szélességétől függően bakhátanként legalább 2-4 szál csepegtetőszagra van szükség, hogy biztosítani tudjuk a vegyszer minél egyenletesebb kijuttatását. A csepegtetőszalagos kijuttatás esetében a bakhátakat már a vegyszer kijuttatása előtt letakarjuk.

7.    Amennyiben a szórórózsával ellátott slangos kijuttatás mellett döntünk, akkor fokozottan kell ügyelni a biztonságunkra, egészségünkre! Ebben az esetben mércével ellátott tartályt kell használnunk, valamint előre felosztani a bakhátat kisebb, például 5-10 m hosszú szakaszokra. Szükség lesz egy segítőre, aki figyeli a vegyszer fogyását a tartályból. Ehhez a módszerhez jól beváltak a kisebb teljesítményű búvárszivattyúk. 

8.    Ha végeztünk egy-egy bakhát fertőtlenítésével, azonnal takarjuk le a már előkészített fóliával, és csak ezután kezdjünk neki a következő bakhát fertőtlenítésének.

9.    A talaj hőmérsékletétől függően 1-4 hétig kell letakarva tartani a bakhátakat.  

a.    5 oC hőmérsékleten – 30 nap. 
b.    10 oC hőmérsékleten – 20 nap,
c.     15 oC hőmérsékleten – 10 nap, 
d.    18 oC hőmérsékleten – 7 nape.    

20 oC hőmérséklet fölött – 5 nap.

10.    A takarófóliák eltávolítása után néhány napig nyitott szellőztetők mellett hagyjuk szellőzni a bakhátakat, és ha már nem érződik a tömény formalinszag, csak akkor szabad kézi kapával átdolgozni a bakhátakat, hogy távozzon a még a talajban rekedt formalingáz. 

11.    Mielőtt kiültetnénk az állományt, érdemes néhány palántát próbaként kiültetni a fóliasátor különböző részeire, hogy meggyőződjünk róla, teljesen kiszellőzött már a bakhátak talaja, nem maradt vegyszer benne.

Gál I., az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika”  KMJA munkatársa

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-folias-zoldsegtermesztes-talajproblemak-2026-03-04

A szőlő felkészítése a következő évre – Szüret után a szőlőben

A szőlő felkészítése a következő évre – Szüret után a szőlőben

A szüret lezártával sok gazda fellélegezhet, de a szőlőben ezzel közel sincs vége a munkáknak. A novemberi időszak kiemelten fontos a tőkék egészsége szempontjából. Az ilyenkor elvégzett feladatok alapozzák meg a következő évi fakadás erősségét, a rügyek termékenységét és a növények ellenállóképességét, akár a következő évi sikeres termesztési időszakot, évjáratot. Nézzük sorra azokat a teendőket, amelyekre minden gazdának érdemes odafigyelni a szüret után.

Tovább

Kertünk trópusi csodája – az indián banán

Kertünk trópusi csodája – az indián banán

Az utóbbi években egyre több gazda és kertbarát fedezi fel az indián banán (Asimina triloba), más néven pawpaw különleges értékeit. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogyan telepíthetik és gondozhatják sikeresen ezt az értékes, különleges növényt. Ez az Észak-Amerikából származó, trópusi ízvilágú gyümölcsöt adó fa nemcsak ízletes termésével, hanem kiemelkedő hidegtűrésével is hódít a mérsékelt égövi kertekben. Aki egyszer megkóstolja a gyümölcsét, az többé nem felejti el: az íze a banán, a mangó, az ananász és a vanília aromáját egyesíti, húsa krémes, illata fűszeres és különleges. Fagytűrő, mégis trópusi ízeket ad.

Tovább

Az őszi árpa gyomszabályozása I.

Az őszi árpa gyomszabályozása I.

Az őszi árpa termesztésében a gyomszabályozás sikere közvetlenül meghatározza a termés mennyiségét és minőségét. Az elmúlt évtizedben felértékelődött az őszi gyomirtás jelentősége. Ez nem véletlen: a szakszerű őszi gyomirtás akár 50%-os termésnövekedést is eredményezhet, miközben jelentős munkaszervezési és gazdasági előnyöket biztosít a termelőknek.

Tovább

A szamóca őszi ápolása és növényvédelme

A szamóca őszi ápolása és növényvédelme

Július–augusztusban telepítik a szabadföldi szamócaállományokat. Az ültetést követően a fiatal szamócanövények folyamatos ápolást és odafigyelést igényelnek, hiszen ekkor még különösen érzékenyek a vízhiányra, valamint a kár­tevők és kórokozók támadására. Ebben az időszakban kiemelt szerepe van a rendszeres öntözésnek és a korai növényvédelmi beavatkozásoknak, melyekkel az alábbiakban foglalkozunk részletesebben.

Tovább

A fóliaházak talajainak javítása, termőképességének megőrzése, növelése (7.)

A fóliaházak talajainak javítása, termőképességének megőrzése, növelése (7.)

Cikksorozatunkat folytatva, további olyan lehetőséget szeretnénk bemutatni olvasóinknak, amelyeknek a segítségével sokat tehetnek annak érdekében, hogy javítani és növelni tudják fóliaházaik talajainak termőképességét, ez által pedig a fóliaházukban megtermelt növényeik termésének mennyiségét, minőségét. Ez a lehetőség abban nyilvánul meg, hogy a termelő mennyire tudja a fóliaház talajainak pH-tartalmát (kémhatását) kontrollálni, és adott esetén szabályozni (kiegyenlíteni) azt. Jelenlegi írásunkban ehhez szeretnénk néhány hasznos támpontot nyújtani, vagyis ismertetni, hogy milyen összefüggések vannak a talaj pH-tartalma és a növények között, valamint azt is, hogy szükség esetén hogyan tudjuk befolyásolni, szabályozni azt.

Tovább