A trágyázás jelentősége és a trágyacsomó helye

A trágyázás jelentősége és a trágyacsomó helye

A trágyázás már ritkaságnak számít Kárpátalján, ami főként a falusi állattartás visszaszorulásának, illetve a könnyebb alternatívát nyújtó ásványi trágyafélék (műtrágyák) bőséges kínálatának tudható be. Igen ám, de a trágya hatása nemcsak a tápanyag-utánpótlásban nyilvánul meg, hanem fontos szerepet játszik a talajszerkezet, illetve a talajélet fenntartásában is. Trágya nélkül az intenzív termesztés a talajban hosszú távon nem kivitelezhető. Évről évre csökkenni fognak a terméseredmények, s egyre több problémával szembesülünk, ha nem tápláljuk trágyával (szerves anyaggal) a talajunkat.

Tovább

Az édesburgonya (batáta) ültetése

Az édesburgonya (batáta) ültetése

Ez a kiváló tulajdonságokkal rendelkező, melegkedvelő zöldségnövény egyre ismertebb és közkedveltebb vidékünkön is. Mint az az előző írásunkból (az édesburgonya palántanevelése) is kiderült, az édesburgonyát, vagy másik nevén batátát, ellentétben a burgonyával, nem gumójáról, hanem a gumójából kinevelt hajtásairól szaporítjuk. Ezt a folyamatot már a kiültetést megelőző 10–12. hétben meg kell kezdeni. Az átteleltetett gumókat hajtatni, gyökereztetni és edzetni kell, hogy minél erősebb hajtásokat, palántákat kaphassunk.

Tovább

Fagy, szárazság és növényvédelem

Fagy, szárazság és növényvédelem

A 2026-os év nem indul túl jól a szőlő- és gyümölcstermesztő gazdák számára. Sajnos a normálisnak mondható tél után igen száraz tavasz következett, amit áprilisban egymást követő fagyos éjszakák súlyosbítottak. Sok helyen a hőmérő higanyszála mínusz 6 °C alá is süllyedt. Ez a hideg a már virágzó gyümölcsfákban jelentős károkat okozott. Szinte minden gyümölcsfajnál számottevő a fagykár, bár bizonyos védett helyeken, domboldalakon maradt valamennyi termés, összességében mégis igen jelentős veszteségről beszélhetünk.

Tovább

Tavaszi fagykárok után: hogyan folytassuk a növényvédelmet?

Az idei évben is sajnos hasonló tragédia érte a kárpátaljai gyümölcs- és szőlőtermesztőket, mint tavaly. Áprilisban több éjszakán keresztül tartósan fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, helyenként mínusz 6–9 °C-ot is rögzítettek. Az ilyen tartós hideg éppen a virágzás időszakában érte a növényeket, így a már kinyílt, a virágzó, illetve a még ki sem nyílt gyümölcsök terméskezdeményeit egyaránt megtizedelte. Sajnálatos módon, amennyiben a hőmérséklet mínusz 6 °C alá süllyed, a gazdák számára már nem sok lehetőség marad a védekezésre. Többen próbálkoztak vegyszeres, füstöléses és egyéb módszerekkel, de ezek sajnos nem jártak nagy sikerrel, mivel többségük csak –5 °C-ig hatékony. Milyen megoldások maradnak, ha a klímaváltozás következtében ezek az extrém hideg éjszakák tartósan velünk maradnak? Sajnos a már meglévő, évről évre elfagyó ültetvények esetében nem sok lehetőségünk van. Viszont, ha új telepítésen gondolkodunk, meg kell figyelnünk az évről évre ismétlődő jelenségeket. Jól látható, hogy védettebb helyeken megmarad a termés, és vannak olyan fajok, fajták is, amelyek kevésbé fagynak el.

Tovább

Az izolált bakhátak fertőtlenítése

Az izolált bakhátak fertőtlenítése

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt azoknak a gazdáknak a száma, akik az uborka tőhervadásának a kivédésére az izolált bakhátas módszert választották. A módszer lényege, hogy „iszap” és istállótrágya keverékéből alakítanak bakhátakat a fóliasátrakban, amelyeket rendszerint fekete fóliával választanak (izolálnak) el a fertőzött talajtól. („Iszap” alatt értjük azt a homokos üledéket, amit a folyók, elsősorban a Tisza árteréről termelnek ki.) Sajnos, ezeken a bakhátakon csak egy évig tudunk biztonságosan termeszteni, a második évben már nagy a valószínűsége a tőhervadás fellépésének. Több gazda is megkeresett azzal, hogyan lehetne meghosszabbítani a bakhátak élettartalmát, mivel azok cseréje nagy kiadással és fáradtsággal jár. Számukra jelenthet megoldást a formalinos talajfertőtlenítés, amivel kapcsolatban már vannak pozitív eredmények.

Miért éppen a formalin?

Különböző totális talajfertőtlenítő szerek vannak forgalomban. Van, ami már eleve gáz halmazállapotú, azonban ennek kijuttatásához speciális gépekre van szükség, és csak megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező személy végezheti. A szilárd halmazállapotú Basamid G kijuttatása már sokkal egyszerűbben megvalósítható, a megfelelő védőeszközök (gázálarc, gumikesztyű, esetleg szemüveg) használatával már szinte bármely gazda megteheti. Nem csoda, hogy korábban ennek a talajfertőtlenítőnek a használata terjedt el leginkább vidékünkön, a megfelelő feltételek biztosítása esetén (talaj nedvessége, hőmérséklete, takarása) nagyon jó eredményeket tudtunk vele elérni. Azonban az izolált bakhátak estében nem sikerült működőképes technológiát kidolgozni a Basamid G-vel történő talajfertőtlenítésre. A szer bedolgozásakor a motorkapa széttúrja a keskeny bakhátakat, összevágja az elválasztó fólia réteget. Itt jöhet képbe a folyékony halmazállapotú formalin, mint totális talajfertőtlenítő. Ugyanis fertőtlenítendő területet csak be kell öntözni a formalinos oldattal, és letakarni, nincs szükség a motorkapával történő bedolgozásra.

A formalin beszerzésekor, felhasználásakor győződjünk meg arról, hogy az tökéletesen átlátszó legyen, a kanna alján nincsen semmilyen zavaros üledék vagy kristályos szemcsék. Lehetőleg úgynevezett „stabilizált”-at kérjünk, amely hosszabb ideig tárolható. A formalint szobahőmérsékleten ajánlatos tárolni, túl alacsony hőmérséklet esetén gyorsan tönkre mehet ez a vegyi anyag, ami a fent elírt zavarosságban, üledék képződésében nyilvánul meg.  

A formalinnal történő munkálatok során maximálisan be kell tartanunk a munkavédelmi előírásokat! Védőruha, védőkesztyű, védőmaszk és védő szemüveg használata kötelező! 

Hogyan végezzük el?

1.    A fóliasátorban végezzük el a szokásos nagytakarítást. Teljesen ki kell üríteni a fóliasátrat, nem maradhat benn semmilyen növény, amit nem szeretnénk elpusztítani (szamóca, saláta, dísznövények stb.). 

2.    Ellenőrizzük le, hogy a bakhátak eléggé nedvesek-e, nem száradtak ki túlságosan. Egy-két nappal a formalin kijuttatása előtt ajánlatos tiszta vízzel átnedvesíteni a bakhátakat, hogy a majdan kijuttatandó oldatot ne csak a felső száraz réteg igya be, hanem minél egyenletesebben jusson le a bakhátak belsejébe is.

3.    Az izolált bakhátak felületét kézi kapával lazítsuk fel, hogy a beöntözéskor a kijuttatott oldat ne folyjék le róla, hanem igya be, tudjon bejutni a bakhát belsejébe.

4.    Készítsük elő a fóliacsíkokat a bakhátak letakarásához. Ha új, sérülésmentes fóliát használunk, akkor elegendő egy réteg a takaráshoz, de ha már használt fóliát, amin esetleg lyukak, szakadások is lehetnek, akkor mindenképpen kétrétegű takarást ajánlunk.

5.    Elkészítjük a talajfertőtlenítő oldatot. 100 liternyi 2%-oldat elkészítéséhez 5 liternyi 40%-os formalin szükséges. 1 négyzetméternyi felületre kb. 10 liternyi oldatot kell számolnunk. Ha figyelembe vesszük, hogy az izolált bakhátak átlagos szélessége 50-70 cm, akkor ez azt jelenti, hogy folyóméterenként 5-7 liternyi oldattal kell számolnunk. Ezt a számot beszorozzuk a bakhátak hosszával, és megkapjuk, hogy mennyi oldatra van szükség egy-egy adott bakhát lefertőtlenítéséhez. Az egyenletességet szolgálja, hogy mindig csak annyi oldatot készítünk el, amennyi egy-egy bakhát fertőtlenítéséhez szükséges. 

6.    Amennyiben csepegtető szalaggal fogjuk kijuttatni a formalinos oldatot, akkor mindenképen új szalagokat használjunk. A bakhátak szélességétől függően bakhátanként legalább 2-4 szál csepegtetőszagra van szükség, hogy biztosítani tudjuk a vegyszer minél egyenletesebb kijuttatását. A csepegtetőszalagos kijuttatás esetében a bakhátakat már a vegyszer kijuttatása előtt letakarjuk.

7.    Amennyiben a szórórózsával ellátott slangos kijuttatás mellett döntünk, akkor fokozottan kell ügyelni a biztonságunkra, egészségünkre! Ebben az esetben mércével ellátott tartályt kell használnunk, valamint előre felosztani a bakhátat kisebb, például 5-10 m hosszú szakaszokra. Szükség lesz egy segítőre, aki figyeli a vegyszer fogyását a tartályból. Ehhez a módszerhez jól beváltak a kisebb teljesítményű búvárszivattyúk. 

8.    Ha végeztünk egy-egy bakhát fertőtlenítésével, azonnal takarjuk le a már előkészített fóliával, és csak ezután kezdjünk neki a következő bakhát fertőtlenítésének.

9.    A talaj hőmérsékletétől függően 1-4 hétig kell letakarva tartani a bakhátakat.  

a.    5 oC hőmérsékleten – 30 nap. 
b.    10 oC hőmérsékleten – 20 nap,
c.     15 oC hőmérsékleten – 10 nap, 
d.    18 oC hőmérsékleten – 7 nape.    

20 oC hőmérséklet fölött – 5 nap.

10.    A takarófóliák eltávolítása után néhány napig nyitott szellőztetők mellett hagyjuk szellőzni a bakhátakat, és ha már nem érződik a tömény formalinszag, csak akkor szabad kézi kapával átdolgozni a bakhátakat, hogy távozzon a még a talajban rekedt formalingáz. 

11.    Mielőtt kiültetnénk az állományt, érdemes néhány palántát próbaként kiültetni a fóliasátor különböző részeire, hogy meggyőződjünk róla, teljesen kiszellőzött már a bakhátak talaja, nem maradt vegyszer benne.

Gál I., az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika”  KMJA munkatársa

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-folias-zoldsegtermesztes-talajproblemak-2026-03-04

A küllős kapa

A küllős kapa

A vegyszermentes gyomirtás és talajápolás modern fegyvere

A fenntartható mezőgazdaság és a biotermesztés térnyerésével a gazdák egyre inkább keresik a vegyi növényvédelem alternatíváit. Ebben a környezetben vált az egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb eszközzé a küllős kapa (angolul rotary hoe), amely nemcsak a gyomok elleni küzdelemben kiváló, hanem a talajszerkezet javításában is kulcsszerepet játszik.

Mi az a küllős kapa és hogyan működik?

A küllős kapa egy olyan passzív talajművelő eszköz, amely speciálisan ívelt, kanalas vagy késes végű küllőkkel ellátott tárcsákból áll. Ahogy a traktort vontatja az eszközt, ezek a csillagkerék-szerű tárcsák a talajjal érintkezve forgásba lendülnek.

A gép zsenialitása a küllők formájában és a haladási sebességben rejlik:

  • Felfelé irányuló feszítés: A talajba szúródó küllők elhagyásakor felfelé irányuló mozgást végeznek, mintegy „kirobbantva” a talaj felső rétegét.
  • Szelektivitás: A mélyebben gyökerező, már megerősödött kultúrnövényeket (pl. kukorica, napraforgó, gabonafélék) nem bántja, miközben a fonalas, éppen csírázó gyomokat gyökerestül kiforgatja a földből, amelyek így a napon kiszáradnak.

Fontos paraméter: A küllős kapa optimális működéséhez viszonylag nagy, 12–18 km/h haladási sebesség szükséges. Lassabb tempónál az eszköz veszít a hatékonyságából.

A küllős kapa legfőbb előnyei

A modern mezőgazdaságban a küllős kapa használata számos agronómiai előnnyel jár:

1. Mechanikus gyomirtás (Vakpásztázás)

A kultúrnövény kelése előtt és közvetlenül utána is alkalmazható (ezt nevezik vakpásztázásnak vagy vakboronálásnak). A fehérgyökeres (fonalas) állapotban lévő gyomok ellen közel 100%-os hatékonysággal működik.

2. A talajcserepesedés megszüntetése

Heves esőzések után a talaj felszíne gyakran kemény, vízzáró kérget (cserepet) képez. A küllős kapa tökéletesen alkalmas ennek a kéregnek a feltörésére anélkül, hogy kárt tenne a kelő félben lévő növényzetben.

3. Aeráció és vízgazdálkodás

A talajfelszín átlevegőztetésével (aeráció) felgyorsulnak a talajbiológiai folyamatok, és javul a nitrogén-megkötés. Emellett a laza felszín megakadályozza a kapilláris párolgást, így a talaj mélyebb rétegei megőrzik a nedvességet.

Technológiai jellemzők

Az alábbi táblázat bemutatja a küllős kapa jellemzőit

Tulajdonság / EszközKüllős kapa (Rotációs kapa)
Művelési módTeljes felület (soron és sorközben is)
SebességGyors (12–18 km/h)
Gyomok fejlettségeCsak csírázó, fonalas gyomok ellen
Kultúrnövény védelmeMinimális sérülési kockázat korai fázisban

Mikor és hogyan érdemes használni?

A maximális hatékonyság érdekében érdemes betartani az alábbi szakmai irányelveket:

  1. Időzítés: A legalkalmasabb időpont a gyomok csírázásának pillanata, amikor a gyomok még szinte nem is látszanak a felszínen (fonalas állapot).
  2. Napszak: Célszerű a déli, napsütéses órákban végezni a munkát, mert a kifordított gyökerek ekkor száradnak el a leggyorsabban.
  3. Talajállapot: Legjobban száraz vagy enyhén nyirkos talajon működik; túl nedves, sáros talajon a küllők eltömődhetnek.

Összegzés

A küllős kapa nem csupán egy alternatív gyomirtó eszköz, hanem a modern talajmenedzsment nélkülözhetetlen eleme. Csökkenti a peszticidek használatát, javítja a talaj szerkezetét és vízháztartását, miközben rendkívül nagy területteljesítményt biztosít alacsony üzemanyag-felhasználás mellett.

Hivatkozások és szakirodalom

  • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK): A mechanikai gyomirtás lehetőségei a szántóföldi növénytermesztésben. nak.hu
  • Agrárágazat Szakfolyóirat: Küllős kapák és rotációs kapák szerepe a vegyszermentes gyomirtásban. agraragazat.hu
  • University of Minnesota Extension: Using rotary hoes for mechanical weed control in row crops. (Egyetemi kutatás a küllős kapák hatékonyságáról). extension.umn.edu
  • AgrárUnió: Talajápolás felsőfokon: a cserepesedés elleni küzdelem eszközei. agrarunio.hu

Készítette:Mészáros Péter

Baross László gépésztechnikus hallgató

A szőlő felkészítése a következő évre – Szüret után a szőlőben

A szőlő felkészítése a következő évre – Szüret után a szőlőben

A szüret lezártával sok gazda fellélegezhet, de a szőlőben ezzel közel sincs vége a munkáknak. A novemberi időszak kiemelten fontos a tőkék egészsége szempontjából. Az ilyenkor elvégzett feladatok alapozzák meg a következő évi fakadás erősségét, a rügyek termékenységét és a növények ellenállóképességét, akár a következő évi sikeres termesztési időszakot, évjáratot. Nézzük sorra azokat a teendőket, amelyekre minden gazdának érdemes odafigyelni a szüret után.

Tovább

Kertünk trópusi csodája – az indián banán

Kertünk trópusi csodája – az indián banán

Az utóbbi években egyre több gazda és kertbarát fedezi fel az indián banán (Asimina triloba), más néven pawpaw különleges értékeit. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogyan telepíthetik és gondozhatják sikeresen ezt az értékes, különleges növényt. Ez az Észak-Amerikából származó, trópusi ízvilágú gyümölcsöt adó fa nemcsak ízletes termésével, hanem kiemelkedő hidegtűrésével is hódít a mérsékelt égövi kertekben. Aki egyszer megkóstolja a gyümölcsét, az többé nem felejti el: az íze a banán, a mangó, az ananász és a vanília aromáját egyesíti, húsa krémes, illata fűszeres és különleges. Fagytűrő, mégis trópusi ízeket ad.

Tovább

Az őszi árpa gyomszabályozása I.

Az őszi árpa gyomszabályozása I.

Az őszi árpa termesztésében a gyomszabályozás sikere közvetlenül meghatározza a termés mennyiségét és minőségét. Az elmúlt évtizedben felértékelődött az őszi gyomirtás jelentősége. Ez nem véletlen: a szakszerű őszi gyomirtás akár 50%-os termésnövekedést is eredményezhet, miközben jelentős munkaszervezési és gazdasági előnyöket biztosít a termelőknek.

Tovább

A szamóca őszi ápolása és növényvédelme

A szamóca őszi ápolása és növényvédelme

Július–augusztusban telepítik a szabadföldi szamócaállományokat. Az ültetést követően a fiatal szamócanövények folyamatos ápolást és odafigyelést igényelnek, hiszen ekkor még különösen érzékenyek a vízhiányra, valamint a kár­tevők és kórokozók támadására. Ebben az időszakban kiemelt szerepe van a rendszeres öntözésnek és a korai növényvédelmi beavatkozásoknak, melyekkel az alábbiakban foglalkozunk részletesebben.

Tovább