– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A zöldhagyma hajtatásáról szóló cikkünk előző részében olvasóink választ kaphattak azokra a kérdésekre, hogy mikor és milyen hagymát érdemes hajtatni ebben a késő őszi, kora téli időszakban. A termesztés során felmerülő további kérdések megválaszolásával pedig szeretnénk segítséget nyújtani azoknak a termelőknek és érdeklődőknek, akik a lehető legkorábban és a legjobb minőségben szeretnének zöld hagymaszárat termeszteni.
Tovább
A zöldhagyma az egy sok mindenki által kedvelt zöldségnövény. A fogyasztók számára azért, mert ez a növény jelenti számukra a téli és kora tavaszi időszakban az első vitamin-, míg a fólia alatti hideghajtatással foglalkozók számára pedig az első bevételi forrást. Első gondolatra egyszerűnek tűnhet ennek a növénynek a termesztése, viszont a hajtatása során számtalan kérdés felmerülhet, mely kérdéseket igyekszünk most a lehető legnagyobb alapossággal megválaszolni.
TovábbA 2017-ben létrehozott „Öko Gazda” Jótékonysági Alapítvány abból a célból jött létre, hogy elősegítse a kárpátaljai gazdák környezettudatos gazdálkodását.
Tovább
Cikksorozatunk folytatásában egy olyan, nem szokványos termesztési technológiáról is említést kell ejtenünk és részletesebben bemutatnunk, amely egy kárpátaljai gazdálkodó számára idegennek és elérhetetlennek tűnhet, de napjainkban a talaj nélküli termesztés egyik legmodernebb termesztéstechnológiai módszerének számít.
Tovább
Az ősz beköszöntével a kertekben és a kinti földeken egyaránt megkezdődnek a zöldségfélék betakarításának munkálatai. A hagyományos zöldségfélék mellett már itt, Kárpátalján is egyre több kiskertben találkozhatunk az édesburgonyával, annak elterülő lombkoronájával, ami alatt bizony ott lapulnak a földben elbúvó, a betakarításra váró batáta gumók. Jelenlegi írásunkkal szeretnénk ismertetni az édesburgonya betakarításának folyamatait, vagyis azt, hogy mikor és hogyan takarítsuk be úgy, hogy minél kevesebb sérülést okozzunk a termésben, valamint igyekszünk felhívni a figyelmet arra, hogy miként tudjuk eltárolni hosszú távon a batátagumóinkat.
Tovább
Cikksorozatunk folytatásaként, jelenlegi írásunkból megtudhatjuk, hogy a különböző termesztendő növényi kultúrák esetében, a közegválasztás függvényében, milyen termesztési stratégiát érdemes választani, milyen környezeti feltételeket kell biztosítani, és azt is, hogy a közegalapú környezetben milyen növényvédelmi megoldásokat érdemes alkalmazni.
Tovább
Az uborkatermesztés egyik legelterjedtebb betegsége lett egy szépen csengő nevű betegség, a didimella. A fertőzés a legkülönbözőbb tüneteket tudja produkálni, ezért nagyon nehéz a kezdeti szakaszában egyértelműen azonosítani. Külön-külön egyik vagy másik tünete más betegséggel vagy élettani zavarral is megmagyarázható, a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok hiányában igazából csak a fertőzés lefolyásának összképéből lehet egyértelmű diagnózist felállítni.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében ismertettük olvasóikkal, hogyan lehet különböző, a termesztésben alkalmazandó anyagokból különféle gyökérrögzítő közegkeverékeket létrehozni úgy, hogy közben figyelembe vesszük a termesztendő növényeink igényeit, valamint az előző írásunkból azt is megtudhattuk, hogy miként kell ezeket a közegkeverékeket helyesen kezelnünk. Jelenlegi írásunkkal pedig szeretnénk rávilágítani arra, hogy e speciális közegeken hogyan alkalmazhatóak szakszerűen a hozzájuk szorosan kapcsolódó öntözési és tápoldatozási technológiák.
Tovább
Az őszi időszak nagyon kedvez a paradicsom talán legveszélyesebb betegségének, a paradicsomvész feltűnésének és elterjedésének. A gyorsan növekedő zsenge lombozat, amikor a levelek felületéről hiányzik a védő viaszréteg, kombinálódva az egyre hosszabb és hűvösebb éjszakákkal szinte tökéletes kombinációja e betegség megjelenésének és futótűzként való elterjedésének a paradicsomállományban. Ezért érdemes idejében elkezdeni a megelőző védekezést ez ellen a veszélyes kórokozó ellen.
Tovább
Évről évre visszatérő gondot és kárt okoznak a zöldséghajtatóknak ezek a kis kártevők. A klímaváltozás miatt egyre enyhébbek a telek, így a tavaszi megjelenésük és felszaporodásuk is egyre korábbi időszakra tevődik. Az igazán nagy gazdasági kárt viszont inkább az őszi hajtatásban szokta okozni, mivel a nyár folyamán kiültetett zsenge palántákat támadja tömegesen.
Tovább