– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A görögdinnye-palánta nevelése nem sokban tér el a paradicsométól vagy akár az uborkáétól. Azonban vannak olyan szempontok, melyeket figyelembe kell vennünk a tervezés során, mielőtt még baj történne.
Tovább
A kezdő dinnyetermesztő igen bőséges fajtaválasztékkal tálalja szembe magát, ha rákeres a dinnyefajtákra a vetőmag-előállítóknál. Sok-sok fajta, eltérő szín és forma, de ami a legfontosabb: eltérő vélemények egyes fajtákról. Nagyon fontos, hogy mindenki találja meg azt a fő fajtát, amely földterületének megfelel, melynek termése piacra vihető és eladható, s csak ezután kísérletezzen a fajtaválaszték bővítésével.
Tovább
A palántanevelés célja a koraiság és a termesztési biztonság fokozása. A dinnyepalánta gyökérzete nehezen regenerálódik, átültetésre (pikírozásra) semmiképpen nem javasolt, ezért földdel együtt kell kiültetni, hogy a gyökér semmiképpen se sérüljön. Szabadgyökerű, tépett palántát pedig semmi esetre se ültessünk ki!
Tovább
A görögdinnye kifejezetten igényli a szerves trágyát. Ha nem megfelelő a humusztartalom, akkor ízetlen, halványpiros termést produkál, mely jóllehet a víztől és a műtrágyáktól felfúvódott, de minőségben elmarad a várakozásoktól. Mindenképpen kell a trágya, ha dinnyét szeretnénk ültetni.
Tovább
A dinnye talajigénye
Kárpátalja talajadottságai igen változatosak, de bőven találni olyan területet, ahol a dinnye környezeti feltételei teljesülnek, és jó dinnyét lehet termeszteni. Jóízű dinnye csak ideális talajon termeszthető.
Tovább
Vidékünk gazdái sok esetben azért félnek a dinnyétől, mert előzőleg már próbálkoztak úgymond „saját fogyasztásra” a növény termesztésével, de ezek a kísérletek gyakran kudarcba fulladtak, vagy éppen ehetetlen termés lett az eredmény. Pedig nem kell megijedni az új kultúrától, mert azok a gazdák, akik már termesztettek uborkát, ezzel a növénnyel is meg fognak tudni birkózni.
Tovább
A 2022-es zöldségtermesztői idény kimondottan jónak mondható a termelők szemszögéből, de a legjobb szezont a helyi dinnyetermesztők tudhatják maguk mögött. Ukrajna dinnyetermésének legnagyobb része köztudottan az ország déli területeiről származik. A háború kitörése miatt az ott megtermelt görögdinnyéből a szokásosnál kevesebb jutott el a helyi piacokra, s így oly mértékben hiánycikké vált, hogy a szezon kezdetén kilogrammonként 30–40 hrivnyáért, majd a továbbiakban is 25–35 hr/kg áron volt értékesíthető. Tekintettel a jövedelmezőségre bizonyára sokan tervezik, hogy jövőre is dinnyét fognak termeszteni. A következőkben szeretném összegezni azokat a fontos és kritikus termesztéstechnológiai lépéseket, melyek feltételei a jó minőségű és bőséges termésnek, amolyan útmutatót kínálok ahhoz, hogyan tudunk a lehető legkevesebb kockázattal dinnyét termeszteni.
Tovább
A „másodnövények a kertjeinkben” cikksorozatunk előző részében a görögdinnye termesztésének egy részét, méghozzá: a dinnye különböző fejlődési szakaszainak a hőmérséklet igényeit, a terület kiválasztását, a talajelőkészületeket és a dinnye tápanyagigényét mutattuk be olvasóinknak. Most pedig a cikk folytatásaként, a sikeres termesztés szempontjából szintén nagyon fontos tények bemutatásával, a görögdinnye fajtakiválasztás szempontjaival, az ültetéssel, az ápolással, a növényvédelemmel és a betakarítással fogunk foglalkozni.
Tovább
Folytatva a megkezdett „másodnövények a kertjeinkben” cikksorozatunkat, most egy olyan növény bemutatásával és annak termesztési technológiájának megismertetésével fogunk foglalkozni, amely egy sokak által nagyon kedvelt gyümölcsöt termő zöldségnövény. Ez nem más, mint a görögdinnye, amelyet időjárási viszonyoktól függően szabadföldön május végétől június közepéig, szintén másodnövényként ültethetünk ki.
Tovább