Az elmúlt években a szőlőtermesztésben egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a megszokott növényvédelmi technológiák önmagukban már nem minden esetben elegendők. A klímaváltozás hatására nem csupán az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási helyzetek is. A gazdáknak ma már nemcsak a kártevők és a betegségek ellen kell védekezniük, hanem folyamatosan alkalmazkodniuk kell az egyre kiszámíthatatlanabb időjáráshoz is.
A 2026-os év ismét próbára tette a szőlőtermesztőket. A tavaszi fagyok sok ültetvényben jelentős károkat okoztak, különösen az alacsonyabban fekvő területeken. Számos helyen elfagytak a fiatal hajtások és fürtkezdemények, a tőkéknek pedig az alvó- és mellékrügyekből kellett újra kihajtaniuk. Ezt követően hosszabb száraz időszak alakult ki, amely ugyan visszaszorította a legtöbb gombás betegség fejlődését, ugyanakkor komoly stresszhatást jelentett a növények számára.
A száraz időjárás azonban könnyen hamis biztonságérzetet kelthet. Sokan ilyenkor úgy gondolják, hogy a növényvédelmi kezelések halaszthatók, pedig az utóbbi évek tapasztalata ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. Egy-egy nyári zápor vagy zivatar, majd az azt követő meleg, párás idő elegendő ahhoz, hogy rövid idő alatt megjelenjenek a gombás betegségek. A növényvédelmet ezért nem a már kialakult fertőzéshez, hanem a várható időjárási viszonyokhoz kell igazítani.
Továbbra is a lisztharmat jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a szőlőben. A virágzás időszakában és közvetlenül utána különösen érzékenyek a fiatal fürtök, ezért ilyenkor nem szabad késlekedni a védekezéssel. A megelőző kezelések minden évben biztonságosabbak és eredményesebbek, mint a már kialakult fertőzés megfékezése.
A lisztharmat mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a feketerothadásra is. A tapasztalatok szerint a betegség szinte menetrendszerűen jelenik meg: a direkttermő fajtáknál rendszerint már június közepén, míg a nemes fajtáknál általában Péter–Pál napja környékén. Ezekben a napokban gyakori, hogy a nagy melegeket egy-egy zápor szakítja meg, amelyet gyors felmelegedés követ. Ez a meleg, párás mikroklíma kiváló feltételeket teremt a feketerothadás számára. Amennyiben nem védekezünk időben, a betegség akár a termés 60–80 százalékát is elpusztíthatja.
Bár az idei év első fele viszonylag száraz volt, a peronoszpóráról sem szabad megfeledkezni. Az első komolyabb csapadékot követő felmelegedés már elegendő lehet a fertőzés kialakulásához. Saját megfigyeléseim során már találtam fertőzött levelet és fürtperonoszpórát is, ami jól mutatja, hogy a kórokozó jelen van. Ezért a lisztharmat és a feketerothadás elleni védekezést minden esetben célszerű olyan készítménnyel kiegészíteni, amely a peronoszpóra ellen is megfelelő védelmet biztosít.
A szélsőséges időjárás másik következménye a hirtelen érkező viharok és jégesők gyakoriságának növekedése. A jégverés mechanikai sérüléseket okoz a leveleken és a fürtökön, amelyeken keresztül könnyen megtelepedhetnek a különböző kórokozók. Ilyen esetekben a gyors beavatkozás döntő jelentőségű. A növényvédelmi kezelést lehetőség szerint néhány órán belül, de legkésőbb egy napon belül célszerű elvégezni. A sebzések beszárításában a réztartalmú készítmények továbbra is fontos szerepet töltenek be, de ma már több korszerű hatóanyag is rendelkezésünkre áll a fertőzések megelőzésére.
Az időjárási szélsőségekhez a termesztéstechnológiának is alkalmazkodnia kell. Aszályos időszakban nem célszerű túl korán visszavágni a hajtásokat. A magasabb, dúsabb lombfal természetes árnyékot biztosít a fürtök számára, mérsékli a napégés veszélyét, és részben a jégverés káros hatását is csökkentheti. Természetesen mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a lombfal továbbra is jól átszellőzzön, és a permetlé megfelelően eljusson a fürtzónába.
Az időjárási szélsőségek mellett egy új növényvédelmi kihívásra is fel kell készülnünk. A szomszédos országokban az aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség jelentős károkat okoz a szőlőültetvényekben. A betegséget az amerikai szőlőkabóca terjeszti, amelynek rajzását az Öko Gazda Alapítvány az idei évben Kárpátalja több szőlőtermő településén is folyamatosan figyelemmel kíséri. A kihelyezett sárga ragadós színcsapdák alapján az amerikai szőlőkabóca rajzása már megkezdődött, ugyanakkor a fitoplazmás betegség jelenlétét Kárpátalján továbbra sem igazolt. Éppen ezért most még lehetőségünk van a megelőzésre. A jelenlegi gombaölő szeres kezeléseket célszerű egy hatékony rovarölő készítménnyel is kiegészíteni, hogy csökkentsük a kabóca állományát és ezzel a betegség későbbi behurcolásának, illetve esetleges terjedésének kockázatát. A védekezésre több hatóanyag is rendelkezésre áll, jelenleg jó eredményt biztosítanak az acetamiprid hatóanyagú készítmények, de megfelelő megoldást jelenthetnek a deltametrin vagy a lambda-cihalotrin hatóanyagú rovarölő szerek is.
A növényvédelmet ma már nem lehet sablon szerint végezni. A siker kulcsa a folyamatos megfigyelés, az időjárási körülményekhez igazított technológia, a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás és a megfelelő időben elvégzett beavatkozások összehangolása. A klímaváltozást megállítani nem tudjuk, de alkalmazkodni hozzá igen. Ez lesz a következő évek egyik legfontosabb feladata minden szőlőtermesztő számára.
Varga István
„Egán Ede” KGK JA falugazdásza
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa.
Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-szolo-novenyvedelme-szolotermesztes-2026-07-15
