A vöröshagyma termesztése szabadföldön (1.)

A vöröshagyma termesztése szabadföldön (1.)

A vöröshagyma ter­mesztése vidékünkön régóta ismert tevékenység. Az elmúlt években egyre többen próbálkoztak – a konyhakerti termesztés mellett – szabadföldi termesztésével kisebb-nagyobb területeken. Ez a sokoldalúan felhasználható növény szinte minden háztartásban szerepet kap a mindennapi étkezésben. A jó terméseredmények eléréséhez elengedhetetlen a termesztéstechnológia ismerete. Alábbi írásunkban a vöröshagyma ter­mesztésének legfontosabb lépéseit ismertetjük.

A hagyma környezeti igényei

Hőigény. A vöröshagyma a hidegtűrő növények közé tartozik. A növekedés időszakában a hőmérsékleti igénye 19 °C. A csírázás 4-5 °C-on indul meg, míg a tömeggyarapodás 10–15 °C-ot igényel. Fagytűrő képessége nagyon jó, a kikelt csíranövények mínusz 6 °C-os hideget is elviselnek károsodás nélkül. A jól begyökeresedett növények (áttelelő vetés, őszi duggatás) a mínusz 20 °C-os fagyot is kibírják, és jól áttelelnek. Viszont a fejletlenül áttelelő vetések növényei (szikleveles, egy lombleveles állapot) teljesen elpusztulnak kemény teleken.

Vízigény. A hagyma mérsékelt vízigényű növény. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért a tenyészidő alatt gondoskodni kell a folyamatos vízellátásról. Amennyiben a vízellátás akadozik, a hagyma növekedésének többszöri újrakezdése miatt megnyúlt, repedezett buroklevelű lesz, és a nyak nyitott marad. A vöröshagyma az öntözést meghálálja, magról vetve csak öntözés mellett termeszthető, de a dughagymáról ültetett vöröshagyma öntözés nélkül is elfogadható termést ad.

Talaj- és tápanyagigény. A magról vetett vöröshagyma csak jó szerkezetű, cserepesedésre nem hajlamos talajon kel ki biztonságosan. Fontos, hogy a talajban lévő kórokozók és kár­tevők miatt a hagyma ugyanarra a területre 4-5 évnél tovább ne kerüljön vissza. Mérsékelten táp­anyagigényes növény, viszont fontos a különböző tápelemek egyidejű jelenléte a hagyma fejlődése során. A jó nitrogénellátás elősegíti a tömeggyarapodást, de a nitrogén túladagolása késlelteti az érést, rontja a tárolhatóságot. A jó foszforellátás segíti az érést, javítja a száraz buroklevelek minőségét. A kálium a tárolhatóságot javítja.

A vöröshagyma egyéves termesztése magról

Talaj-előkészítés. Az egyéves vöröshagymát magról szaporítjuk, állandó helyre vetéssel. A talaj-előkészítés során oda kell figyelnünk arra, hogy biztosítsuk a lassan csírázó, apró magvak egyenletes kelését. A talajművelés az őszi szántással kezdődik, amelyet megművelünk tárcsával vagy boronával. A tavaszi magágy előkészítése során csak a talaj felső rétegét (3–5 cm) műveljük meg. A vöröshagymát frissen trágyázott területre ne vessük, mert elősegíti a növényi betegségek megjelenését, rontja a tárolhatóságot.

Vetés. A vöröshagymánál törekedjünk a minél korábbi vetésre, ami általában március első felében végezhető el. A vetés mélysége 2-3 cm-nél ne legyen nagyobb. A hagymát legtöbbször ágyásos rendszerben termesztik. A sortávolság 20–30 cm között van. A folyóméterenként elvetett magvak száma kb. 40-50 db. Vetés után nagyon fontos gyomirtást végezni, erre a célra például a pendimetalin hatóanyagú (pl. Stomp) készítmények valamelyikét használhatjuk.

Ápolási munkák. Az ápolási munkáknál figyelembe kell venni, hogy a körülbelül egy hónapig tartó szikleveles állapot (úgynevezett kaszastádium) alatt a vöröshagyma rendkívül érzékeny. Nem alakult még ki a levelén a védelmet nyújtó viaszréteg, gyenge a gyökérzete, ezért a talajmozgatást és a vegyszeres kezelést nem tűri. Az öntözés és eső után a viaszréteg a leveleken elvékonyodik, ebből adódóan nő az érzékenység a vegyszeres kezelésre.

A hagyma legfontosabb ápolási munkái a talajápolás, az öntözés, a gyomirtás és a növényvédelem.

Az egyéves vöröshagyma termesztése csak öntözéssel lesz eredményes. A megfelelő termésmennyiség elérése érdekében az öntözés során az alábbi szempontokat igyekezzünk figyelembe venni:

  • a kelesztő öntözés általában szükségtelen a korai vetés miatt;
  • májusig többnyire elegendő a talaj vízkészlete a növény számára;
  • júniustól – az időjárástól függően – kéthetente kb. 30 mm-es vízadaggal öntözzük a vöröshagymát;
  • a várható betakarítás előtt kb. 4 héttel be kell fejezni az öntözést.

Betakarítás. A betakarítás akkor kezdhető el, ha az érés jelei (a lomb megdől, a nyak záródik) mutatkoznak. Általában a kétmenetes betakarítás a jellemző. Ilyenkor a földből való kiemelés után – időjárástól függően – 5–7 napig a táblán hagyjuk, utóérleljük a rendre rakott hagymát. Majd felszedjük és a tárolóba visszük.

Tihor-Sárközi Mónika,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei
Jótékonysági Alapítvány munkatársa


Forrás: karpataljalap.net https://karpataljalap.net/2026/02/15/voroshagyma-termesztese-szabadfoldon-1

Hogyan tehetjük a növényvédelmet olcsóbbá, hatékonyabbá és környezetkímélőbbé egyszerre?

Néhány szó az „Öko Gazda” Jótékonysági Alapítványról

A 2017-ben létrehozott „Öko Gazda” Jótékonysági Alapítvány abból a célból jött létre, hogy elősegítse a kárpátaljai gazdák környezettudatos gazdálkodását.

Tovább

Új utakon a fóliasátras zöldségtermesztésben, avagy megoldások a talajproblémákra (9.)

Új utakon a fóliasátras zöldségtermesztésben, avagy megoldások a talajproblémákra (9.)

Cikksorozatunk folytatásában egy olyan, nem szokványos termesztési technológiáról is említést kell ejtenünk és részletesebben bemutatnunk, amely egy kárpátaljai gazdálkodó számára idegennek és elérhetetlennek tűnhet, de napjainkban a talaj nélküli termesztés egyik legmodernebb termesztéstechnológiai módszerének számít.

Tovább

Levéltetű-fertőzés a zöldségnövényeken

Levéltetű-fertőzés a zöldségnövényeken

Az idei viszonylag enyhe tél miatt a fóliaházakban már május elején láthattunk levéltetű-fertőzést. A gazdák többsége a tavaszi növényállományt csak több egymást követő vegyszeres védekezéssel tudta megóvni a fertőzéstől. Sajnos az idei ősz is hasonlóan alakul, a levéltetű-fertőzés megjelent a másodvetésű állományokban. Az alábbiakban a levéltetű életmódjáról, kártételéről és a védekezés lehetőségeiről olvashatnak.

Tovább

A vöröshagyma szabadföldi termesztése I.

A vöröshagyma szabadföldi termesztése I.

A vöröshagyma az elmúlt években nem tartozott a számottevő kultúrák közé Kárpátalján. Konyhakertekben, esetleg kisebb parcellákon foglalkoznak a ter­mesztésével, de igazán nagy (hektáron felüli) területeken alig találkozhatunk vele. A jelenlegi háborús helyzetben – mivel eddig a hagyma túlnyomó többségét az ország déli területeiről szállították Kárpátaljára – a gazdák egy része fontolóra vette, talán megérné jövő tavasszal ennek a kultúrának a termesztésével próbálkozni. Most induló cikksorozatunkban a vöröshagyma szabadföldi termesztésével foglalkozunk.

Tovább

A zöldségnövények tél alá vetése

A zöldségnövények tél alá vetése

Mindenki szeretné minél korábban, még a tavaszi magas árakat kihasználva értékesíteni termését a piacon. Természetesen ez csak akkor lehetséges, ha a dömping előtt, vagyis az egyes termények tömeges piaci megjelenésénél korábban tudunk jelentkezni zöldségeinkkel. Ebből következik, hogy azon gazdák számára, akik már a kora tavaszi időszakban szeretnék betakarítani termésüket, ideális vetésmód a tél alá vetés. Tél alá vetésnek a zöldségtermesztésben a késő őszi vetést nevezik. Sokan nem gondolnák, de vannak olyan zöldségek, amelyeknek még november végén is elvethetjük a magjait kiskertünkben. Ezek az úgynevezett hidegtűrő zöldségfélék, amelyek egyébként február végén–március elején lennének vethetők, mint például a borsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma. Az alábbiakban arról lesz szó, mire érdemes odafigyelni annak érdekében, hogy már tavasszal a saját kiskertünkben termett zöldségeket fogyaszthassunk.

Tovább

A mikroelemek szerepe a zöldségtermesztésben

A mikroelemek szerepe a zöldségtermesztésben

A három legfontosabb makrotápelem (N, P, K) és a mezoelemek (Ca, Mg) mellett nagy figyelmet kell fordítanunk a mikrotápelemekre, ugyanis a mikroelemek hiánya ugyanolyan terméskiesést okozhat, mint akármelyik makrotápelemé. A Liebig-féle minimumelv kimondja, hogy mindig a legkisebb mennyiségben rendelkezésre álló tápelem fogja a termés mennyiségét meghatározni. Tehát hiába van a növény makroelemekkel megfelelően ellátva, a szükséges mikroelemek hiányában terméskieséssel kell számolnunk. Alábbi cikkünkben néhány mikroelem általános hiánytüneteit ismertetjük.

Tovább

A nitrogén szerepe a zöldségtermesztésben

A nitrogén szerepe a zöldségtermesztésben

A zöldségtermesztő gazdáknak a tenyészidő folyamán nemcsak a növények kórokozóival és kár­tevőivel kell megbirkózniuk, hanem bizonyos esetekben a makro- és mikroelemek hiánytüneteivel, valamint a túladagolásuk következtében fellépő vegetatív-generatív egyensúlyzavarok kiküszöbölésével is. Ahhoz, hogy ezeket a problémákat kezelni tudjuk, ismernünk kell a különböző tünethiányokat a zöldségféléken. Alábbi cikkünkben a nitrogénhiány és -túladagolás tüneteinek ismertetésével foglalkozunk.

Tovább

Egészséges zöldségek itthonról – Beszélgetés Nagy Csaba kertészmérnökkel

Egészséges zöldségek itthonról – Beszélgetés Nagy Csaba kertészmérnökkel

A mezőgazdasági ágazat fellendítéséhez nagyfokú eltökéltség, kitartás és tenni akarás szükséges. Ha valaki szabadfölfi zöldségtermesztésre adja a fejét, vagy fóliaházat épít, annak a szeszélyes időjárással is szembe kell néznie, s ha egészséges, vegyszermentes zöldségeket akar termelni, a kártevők elleni biológiai védelemről is gondoskodnia kell.

Tovább