Elődeink eledele

Lapcsánka (Lapcsi)

A lapcsánka egy könnyen és gyorsan elkészíthető étel, melynek készítéséhez csak néhány alapanyag kell. Egyes helyeken tócsni, kremzli néven ismert, Nagydobronyban lapcsinak nevezik. Tálaláskor meglehet bolondítani egy kis fokhagymás tejföllel, de nélküle is isteni finom.

Káposztás paszuly nagydobronyi módra

Nagydobronyban is, mint ahogy minden kárpátaljai családnál a káposztás paszulyt füstölt hússal és savanyú káposztával készítik. Azonban a nyári szezonban a füstölt húst és a savanyú káposztát felváltja az édes káposzta és a csontos hús, merthogy „abból kell gazdálkodnunk, amink van”.

Kaszáslé

Dédnagymamám készítette ezt az ételt a húsvéti sonkamaradékból. Az elődeim a sonkalét és a maradék sonkát nem hajították ki, hanem felhasználták, hogy semmi ne vészen kárba és nagyon jól esett a húsvéti zsíros ételek után egy kis habart étel.

Szilvásgombóc pucukával

Ezt az ételt még dédnagymamám tanította a nagymamámnak, aki továbbadta az édesanyámnak. Édesanyám mikor férjhez ment ezt az ételt hozta magával, ugyanis ezt az eledelt a férjes háznál nem nagyon ismerték. Szokták szilvalekvárral is megtölteni, de a legfinomabb, amikor friss szilvadarabok kerülnek a gombóc közepébe. A gombóc mellé édesanyám nudlit sodort, amit nálunk „pucukának” neveznek és pirított prézlivel tálalják.

Regélő ízek, magyar ízek – Régi eledelek

Tiszaágtelek kis falu Kárpátalja Ungvári járásában. Mintegy 700 lelket számlál. Első korabeli írásos említése 1270-ben kelt határleírásban található. Nemzetiségi összetételét tekintve az 1950-es évekig teljesen magyar. Az 50 -es években a szomszédos településről cigány lakosságot telepítettek be. Jelenleg: 70 % - a magyar, 2 %-a ukrán, 28 %-a cigány. Dolgozatom megírásával a falunkban fennmaradt régi ételeket és azok elkészítési módját szeretném bemutatni. Ezen ételeket már csak a nagymamák és a dédmamák képesek az asztalra varázsolni. Éppen ezért kértem meg nagymamámat, hogy meséljen nekem a falunkban elterjedt, számára még ismert ételekről és hozzájuk fűződő hagyományokról.

Tönkrement

Még a nagyanyáink idejében készült ez a fajta sütemény, aminek a neve azért lett „tönkrement”, mert készítés közben nem úgy sikeredet a tésztája, ahogy kellett volna és a gazdasszony már nem tudott vele mit csinálni, ezért úgy rakta bele a tésztát a tepsibe, ahogy volt. Végül olyan jól sikerült a sütemény, hogy eztán mindig így sütötte meg. A régi időkben az asszonyok nem a tetejére tették a lekvárt, hanem kettévágták a tésztát és a közepét kenték meg szilvalekvárral.

Sárgatúró

Kárpátalján a Görög Katolikus hagyomány szerint Húsvétkor, a 40 napos böjt után, a szentelő kosárban a sonka, a pászka (kalács) és a bor mellett fontos szerepet töltött be a sárgatúró. A későbbiek folyamán ennek az ételnek az elkészítését a Római Katolikusok is átvették, és napjainkig készítik. Mivel ennek az ételnek a két fő összetevője a tej és a tojás, ezért a szentelő kosárba belekerülve ez az étel a hosszú böjtöt követően az életet, az újrakezdést jelképezi.

Derelye, ahogy mi szeretjük!

Ahogy a szólás is tartja a derelye – a magyar ember ereje. Sokféleképpen készülhet szilvalekvárosan vagy túróval töltve. Kárpátalja délnyugati részén aranysárga prézlibe forgatva vagy “pucéran” egy kis pirított, darált dióval és tepertővel. Nagydobronyban zsíros tepertővel készítik, és minden derelyéhez jár egy tepertő, de pirított grízbe forgatva vagy palacsintasütőben átpirítva is fenséges, a lehetőségeknek csak az ember ízlése szab határt.

Csipkeli tört paszullyal

Ez egy olyan étel amelyhez, ha hozzáfogunk, akkor egyszerre készíthetünk egy levest és egy másodikat is. Az étel legfontosabb alapanya a paszuly és akkor igazi a csipkeli leves, ha van benne házilag készített gombóda.

Aprókáposzta

Az aprókáposztát akkor szokták elkészíteni, amikor a savanyú káposzta már nincsen és az új káposzta még nincsen. Ezt a remekbe szabott ételkölteményt nagyon könnyű elkészíteni és nem vesz sok időt igénybe.

Tepertős pogácsa

A nagyanyáink által készített egyik legrégibb és legnépszerűbb finomság: a pogácsa. Minden házban másképpen készítik el, különböző ízesítésben. Azonban a nagydobronyi lakosság szerint az igazi leveles tepertős pogácsa titka a tészta hajtogatásában rejlik.

Leveles (hatvan) kifli

Ennek a leveles kiflinek a receptje nagyanyáinkról maradt ránk. Ezt a süteményt leggyakrabban lakodalmak és egyéb ünnepnapok alkalmából készítették. Különböző tájegységeken más és más néven ismert. Nevezik még hatvan kiflinek is, mivel 1 adag tésztából hatvan darab kifli készíthető el.

Ecetes lé

Még mai napig is szokás Nagydobronyban ecetes lét készíteni disznótor után, amit gyakran megfőznek az ott élő emberek, mert könnyű ételnek számít a zsíros ételek után. Az étel elkészítéséhez szükség van a disznó szívére és nyelvére. Amitől különleges a nagydobronyi ecetes lé, hogy a dédnagymamától eltanult habarással készül és a levesbe rántottát is sütnek.

Vason sült haluska

Elődeink tudták, hogyan kell kézzel gyúrni a tésztát és alig várták, hogy az unokáiknak át tudják adni ezt a tudást. A vason sült haluskának is a legfőbb eleme a gyúrt tészta. Ami még nagyszerű benne, hogy amikor az embernek van ideje a tésztát előre elkészítheti, szárazon elteheti, és munkából hazajövet pedig pillanatok alatt van vacsora az asztalon.

Fekete torta

Nagyanyáink, dédnagymamáink által készített és örökölt hagyományos házi sütemény, amihez minimális hozzávalók szükségesek. A házi süteményről általában az ünnepnapok, a családi összejövetelek jutnak az eszünkbe, amikor is olyan házilag készített édességekben válogathatunk, melyek nem találhatók meg a cukrászdákban.

Cibere leves (Korpacibere) és Puliszkás pörkölt

A korpacibere, erjedéssel készült kellemesen savanykás lé, melyet Nagydobronyban cibere leves készítéséhez használnak. A nagydobronyi lakosság elődeinek eledele, amit mai napig rendre nagy odaadással készítenek el. Egy tartalmas leves mellé pedig kitűnő második fogás lehet a puliszkás pörkölt.

Köménymagos (rongyos) leves

Nagyanyáink ezt a rövid időn belül elkészíthető levest a köménymag tejserkentő hatása miatt, sokszor főzték kismamáknak, ezért a köznyelvben vidékünkön másnéven, még „szoptatós levesnek” is hívták.

Káposztás paszuly

Kárpátalján minden család kicsit másképpen készíti, de úgy az igazi, mikor házi füstölt hússal és savanyú káposztával készül.

Savanyú káposztás poc

A pocot, vagy más néven „pucuhaluskát” Kárpátalja különböző vidékein más és más módon készítik. A tésztája szinte minden esetben megegyezik, de az azt követő eljárás során mégis teljesen más íz világot kaphatunk. Van olyan vidék, vagy település, ahol a poc tésztát pirított zsemlemorzsával és baracklekvárral kínálják, de akad olyan vidék is ahol tejföllel és füstölt kolbásszal készítik el. Beregsomban viszont, nagyszüleinktől a savanyú káposztás változata adódott át.

Savanyú leves

Általában a savanyú levest disznóvágás után szokták elkészíteni a hurkatöltéskor megmaradt belsőségekből (szív, nyelve vagy vese).