– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
(Kárpátalja, 2025. augusztus–október)
A növényvédelem szó hallatán legtöbbször a permetezésekre és a különféle kemikáliákra gondolunk, holott ez rendkívül összetett tevékenység. Egyik sarokpontja a rovarcsapdázás, mely történhet monitoring (megfigyelés) vagy a kártevők gyérítése céljából. Esetünkben mindkét módszert vizsgáltuk, az alábbi eredményekkel.
TovábbA 2017-ben létrehozott „Öko Gazda” Jótékonysági Alapítvány abból a célból jött létre, hogy elősegítse a kárpátaljai gazdák környezettudatos gazdálkodását.
Tovább
Cikksorozatunk folytatásában egy olyan, nem szokványos termesztési technológiáról is említést kell ejtenünk és részletesebben bemutatnunk, amely egy kárpátaljai gazdálkodó számára idegennek és elérhetetlennek tűnhet, de napjainkban a talaj nélküli termesztés egyik legmodernebb termesztéstechnológiai módszerének számít.
Tovább
Az uborkatermesztés egyik legelterjedtebb betegsége lett egy szépen csengő nevű betegség, a didimella. A fertőzés a legkülönbözőbb tüneteket tudja produkálni, ezért nagyon nehéz a kezdeti szakaszában egyértelműen azonosítani. Külön-külön egyik vagy másik tünete más betegséggel vagy élettani zavarral is megmagyarázható, a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok hiányában igazából csak a fertőzés lefolyásának összképéből lehet egyértelmű diagnózist felállítni.
Tovább
A háborús időszak ellenére (vagy éppen pont annak a következményeként) viszonylag jó szezont zártak a korai uborkahajtatással foglakozó gazdák. Ezen felbuzdulva sokan döntöttek úgy, hogy az őszi fordulóra is uborkát ültetnek a fóliasátorba, a korábban egyre inkább elterjedt másodvetésű paradicsom helyett.
Tovább
A kedvező júniusi uborkaárak miatt az idén viszonylag hosszúra nyúlt a tavaszi hajtatási szezon. Annak ellenére, hogy az állomány több gazdánál is még elfogadható állapotban van, s a termés mennyiségére sem lehet panasz, mégis érdemes felszámolni az állományt, s hozzá készülni a „második felvonáshoz”. Ennek több oka is van. A legfontosabb az, hogy júliusban évről évre nagyon alacsony a salátauborka árra. Mivel sok konzervgyár leállt, ezért csak nagyon kevés településen folyik a konzervuborka felvásárlása, a lakosság pedig hagyományosan csak augusztus-szeptember folyamán rakja be a télére való savanyú uborkát. Ha visszaszámoljuk a termőre forduláshoz szükséges 3 hetet, akkor azt látjuk, hogy július hónap folyamán elegendő kiültetnünk az uborka palántákat ahhoz, hogy elérjük a berakási idényt, de még a késő őszi időszakban is megfelelő kondícióban legyen az állományunk.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében az olvasóink számára bemutattuk, hogy „a talajban, de mégis védetten” oltási technológia milyen kiváló pozitív tulajdonságokat rejt magában. A folytatásban pedig az oltási technológia rejtelmeibe szeretnénk „elkalauzolni” olvasónkat, vagyis közelebbről megismertetni az oltási technikák gyakorlati elemeit.
Tovább
Eme cikksorozatunk előző két részében már nagyvonalakban bemutattuk azokat az ismertebb és kevésbé ismert agrotechnikai lehetőségeket, amelyek megoldásokat jelenthetnek arra az esetre, amikor már a termelőnek nehézkessé válik a talajon történő termesztés. A cikksorozat folytatásaként pedig ezeket a megoldásokat fogjuk egyenként, részletesebben áttekinteni.
Tovább
A bizonytalan háborús helyzet ellenére több száz, több ezer kárpátaljai magyar család döntött úgy, hogy nem adják fel a reményt, s belevágnak az új hajtatási szezonba. A hajtatott
uborkát fenyegető megannyi veszély ellenére továbbra is ez az egyik legmegbízhatóbb, legstabilabb jövedelmet nyújtó növény. Annak ellenére, hogy már több évtizedes hagyománya van Kárpátalján az uborka hajtatásának, még mindig nagyon gyakoriak a palántaneveléskor elkövetett hibák. Ezek a hibáink bizony kihatással lesznek az egész szezonra! Érdemes tehát újra átvenni a legfontosabb tudnivalókat.
Az idei évben az uborkahajtatással foglakozó gazdákat alaposan meglepte a rendkívül korán, már május első hetében támadó peronoszpóra. A megelőző védekezés hiánya miatt futótűzként söpört végig az állományokon a fertőzés, jelentős károkat okozva. A lombozat helyreállítása heteket vett igénybe, már ha a gazda nem döntött úgy, hogy nem küszködik tovább az állomány megújításával, hanem előre hozza a másodvetést. Aztán a peronoszpóra újból „megtréfálta” az uborkatermelőket. A két hőhullám közötti erős éjszakai lehűlésekkel járó hűvösebb időszak nem csak a szabadföldi kordonos uborkát gyengítette le, hanem az éppen intenzív növekedési fázisban lévő másodvetésű uborkaállományokban ismét felütötte a fejét a peronoszpóra. Ráadásul nagyon sok gazdánál a tavaszi időszakban jól működő szerkombinációk hatástalanok lettek a peronoszpóra ellen.
Tovább