– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A kajszi gutaütése esetében nem egy, hanem több kórokozó együttes hatása váltja ki a fák egyre gyakrabban tapasztalt száradását és pusztulását. Ebben az esetben inkább kórokokról beszélhetünk, hiszen a betegséget baktérium, gomba és a negatív környezeti hatások együttese komplex módon idézi elő. Csak a kajszinál fordul elő ez a betegség.
Tovább
Kajszihimlő
A következő hetekben a kajszibarack biológiai növényvédelmét ismertetjük részletesen. Különösen problémás ez a gyümölcsféle, mert nemcsak a kártevők és gombás fertőzések okoznak gondot a termesztés során, hanem a vírusok, baktériumok, fitoplazmák stb. is. Számos esetben e fertőzések miatt szárad ki a kajszi.
Tovább
A biológiai termesztés sosem könnyű, legyen szó bármilyen gyümölcsféléről. A cseresznye és a meggy esetében sem beszélhetünk könnyebb szezonról, ha a gyümölcs korán lekerül a fáról, hiszen a kórokozók és kártevők ezután is vígan sokasodnak.
Tovább
Az idei szamócaszezont minden gazda bizonytalanul kezdte. A háború kitörése után csak találgatni lehetett, hogy vajon lesz-e piaca a szamócának, lesznek-e vásárlók, akik megveszik. Mindenki meglepetésére idén is kialakult a piac, a gazdák minden gond nélkül el tudták adni a betakarított termést. A jövő év még szintén bizonytalan, ennek ellenére vannak gazdák, akik a következő idényre is meg akarják tartani ültetvényeiket, és olyanok is, akik az újratelepítésen gondolkodnak. Azok számára, akik meghagyják az idei állományt, az alábbiakban néhány tanáccsal szolgálunk a nyári gondozással kapcsolatosan.
Tovább
A meggy és a cseresznye esetében mostanában évről évre egyre nagyobb gondot okoz a hatékony védekezés. Egyfelől a kártevők korai tömeges jelenléte, másfelől a monília kártétele okoz hatalmas veszteségeket. Az intenzív termesztésben egyre többször sikertelen a hatékony növényvédelem alkalmazása, de a biológiai védekezést alkalmazó ültetvényekben sokkal nagyobb a gond, máig kritikus a fehérbimbós állapottól sziromhullásig tartó időszak (kb. 3-4 hét).
Tovább
Mint általában minden évben, így idén is elszaporodtak a tripszek a hajtatólétesítményekben, főként a tavasszal fűtött fóliasátrakban. Az uborkán és a paradicsomon egyaránt károsítanak. Alábbi írásunkban a tripsz kártételéről és a védekezés módjairól olvashatnak.
Tovább
Az elmúlt néhány hétben behatóan foglalkoztunk a meggy és a cseresznye kórokozói és kártevői elleni biológiai védekezés lehetőségeivel. A következőkben szeretném összegezni, hogyan is áll össze e gyümölcsfélék komplex ökológiai növényvédelmi terve.
Tovább
A meggy és a cseresznye biológiai növényvédelme V.
A meggy és a cseresznye esetében a kártevő fajok száma viszonylag csekélynek mondható a többi kultúrához képest, de egyedszámuk és kellemetlen kártételük sok fejfájást okozhatnak a termesztőknek és a fogyasztóknak. A következőkben két olyan kártevővel foglalkozunk, melyek ugyan nem okoznak nagy kárt, de biológiai termesztésben évről évre megjelennek a gyümölcsfákon.
Tovább
A cseresznye és a meggy esetében alapvetően két levéltetűfaj kártételére kell számítanunk a szezon folyamán. Több levéltetűfaj is megtámadhatja gyümölcsfáinkat, de ha e két kártevő ellen megfelelően védekezünk, akkor minden levéltetű ellen hatékonyan fellépünk, akár áttelelő alakban, akár kifejlett állapotban jelenik meg a kertünkben vagy ültetvényünkben.
Tovább
A cseresznyelégy a legkellemetlenebb kártevők egyike. Megjelenésével nemcsak a termelőnek, de a fogyasztónak is el tudja venni a kedvét. Integrált termesztésben is nagy problémát jelent a kártétele, de a biológiai termesztésben különösen veszélyes kártevő.
Tovább