– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
A szamócát termesztő gazdáknak februárban már el kellett kezdeniük a szamócaállomány gondozását, vagyis fel kell készíteniük a töveket a tavaszra. E téren számos teendő akad, alábbi írásunk ezeket veszi sorra.
Tovább
A szemes cirokkal foglalkozó cikksorozatunk jelenlegi és egyben befejező részében megismerkedhetünk közelebbről néhány ismertebb szemes cirok fajtával, azok növényápolásával, növényvédelmével, a betakarítási folyamatokkal, valamint a betakarított termés felhasználási lehetőségeivel.
Tovább
A kajszi esetében a virágzás kezdete a legkritikusabb időszak. Ezekben a hetekben dől el, hogy lesz-e termés az adott évben. A termelőnek nemcsak a gyakorta jelentkező fagypont alatti hőmérsékletek okozhatnak szívfájdalmat ilyenkor, de a monília évről évre egyre jelentősebb kártétele is. A kajszi biológiai növényvédelmében a monília ellen virágzáskor a legfontosabb védekeznünk, mivel nemcsak a termést, de a veszőket, sőt – súlyos fertőzés esetén – az egész fát tönkreteheti.
Tovább
A gyümölcstermesztésben a nyugalmi állapotban elvégzett növényvédelmi munkák – tisztogatás, metszés – éppen olyan mértékben fontosak, mint a vegetációban alkalmazott permetezések, növényvédelmi munkák. Éppen ezért minden esetben indokolt a megfelelő növényvédelem a február–márciusi időszakban, a fontos tennivalók elmulasztása esetén igen nagy problémákra számíthatunk tavasszal és a nyár folyamán.
Tovább
Az utóbbi néhány évben folyamatosan találkozhatunk a kajszibarackfákon kéregmolybábokkal és a törzsön jelentkező bőséges mézgafolyásokkal. Ezek egyértelműen jelzik a termelőknek, hogy valami gond van a gyümölcsfával. Amennyiben nem vesszük észre a tüneteket, akkor a kártevő egy-két éven belül a gyümölcsfánk pusztulását okozhatja.
Tovább
A nedvességmegőrző talajműveléses cikksorozatunk ötödik, és egyben befejező részében továbbra is szeretnénk boncolgatni azokat a talajművelésen kívüli lehetőségeket, amelyek a talajban levő nedvesség megőrzését, annak takarékosságát és a termesztett növényeink jobb életkörülményeit szolgálják. Ezek közé a lehetőségek közé soroljuk például a tápanyagellátást, a növényvédelmet és a gyomok irtását is. További lehetőségként pedig említést kell tennünk azokról a növényi kultúrákról, növényi fajokról is, amelyeket a megváltozott klimatikus viszonyaink mellett is „vígan” termeszteni tudunk.
Tovább
A keleti gyümölcsmoly és a barackmoly elleni védekezés teszi ki a növényvédelmi munkák kb. 90-95%-át a kajszi esetében. Jóllehet a két kártevőnek azonos a kártétele, az ellenük való védekezés is nagyban megegyezik, mégis érdemes külön szemügyre venni a két fajt.
Tovább
A cikksorozatunk előző részeiben megtudhattuk, hogy mik azok a talajművelési lehetőségek, amelyekkel a legtöbbet tehetünk a talajaink nedvességmegőrzése érdekében. Jelenlegi írásunkkal pedig szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét azokra az egyéb, talajművelésen kívüli lehetőségekre, amelyekkel közvetve és közvetlenül is sokat tehetünk annak érdekében, hogy a termesztett növényeink jobban átvészelhessék az aszályosabb, csapadékszegényebb időszakokat. A talajművelésen kívüli lehetőségek közé soroljuk a megfelelő fajta- és tőszám megválasztását, a betartott vetésváltást és a vidékünkön oly régóta elfeledett vízgazdálkodást is.
Tovább
A krizantémot a korábbi cikkeinkben ismertetett kórokozók mellett számtalan kártevő is megtámadhatja a termesztés során. A legtöbbjük sok tápnövényű, polifág faj. Némelyek ellen biológiai növényvédelmi módszereket is bevethetünk.
Tovább
Előző cikkünkben megtudhattuk, hogy mik azok a talajelőkészítési (tarlóápolási) munkálatok, amelyek fontos szerepet játszanak a talajnedvesség megőrzésében. Miután a tarlót megfelelően kezeltük, a következő lépésként egy olyan talajelőkészítési művelet következik, amely talán még évekre is kifejti hatását. Ez a művelet nem más, mint az altalajlazítás (hasítás, repesztés). Jelenlegi írásunkkal erre a munkafolyamatra és annak fontosságára szeretnénk felhívni az olvasóink figyelmét.
Tovább