– alapítvány a kárpátaljai magyar vidékért –
Elérkeztünk az őszi betakarítású fejes káposzta szabadföldi termesztésével foglalkozó cikksorozatunk negyedik és egyben befejező részéhez, amelyben az ültetés utáni ápolási munkálatoktól a betakarításig terjedő időszak munkálatait fogjuk áttekinteni.
Tovább
Folytatva cikksorozatunkat, most az őszi betakarítású fejes káposzta palántanevelésével, talaj-előkészítésével, majd az ezt követő és az ültetést megelőző munkálatokkal, és magával az ültetési folyamatoknak a legfontosabb tudnivalóival fogunk közelebbről megismerkedni.
Tovább
Cikksorozatunk előző részében megtudhattuk, hogy mik azok a szempontok, amelyeket figyelembe kell venni egy adott őszi betakarítású fejes káposzta fajta-kiválasztása esetén. A mostani cikkünkben pedig eme növény igényeivel, vetésváltásával, valamint a tápanyagellátás ismereteivel fogunk közelebbről megismerkedni.
TovábbKárpátalján is nagyon kedvelt zöldségnövény a fejes káposzta, azon belül is az ősszel betakarított, úgymond „téli káposzta” az, amelyet a káposztafélék közül a legnagyobb mennyiségben fogyasztanak. Igaz, hogy évről évre csökkenő tendenciát mutat eme zöldségnövény fogyasztása, de ennek ellenére még mindig nagy hagyománya van vidékünkön is a téli káposzta savanyításának.
Tovább
A fejes káposzta hajtatása régóta elterjedt Kárpátalján. Napjainkban már nemcsak az ukrán lakosságú körzetekben – Magyarkomját (Veliki Komjati), Alsókaraszló (Zariccsja) – termesztik nagy területen a fejes káposztát, de a tiszántúli térségben is egyre több gazda foglalkozik e növénnyel. Mivel a hidegtűrő növények közé tartozik, azoknak a gazdáknak is van lehetőségük a korai hajtatásra, akiknek a fóliasátrukból hiányzik a fűtési rendszer. Nem véletlen tehát, hogy egyre több gazda foglalkozik a fejes káposztával, kihasználva a korai, fűtés nélküli termesztésre kínálkozó lehetőséget. Mint általában minden zöldségfélénél, így a fejes káposzta esetében is számos fajta közül választhatunk. Az alábbiakban a fajtaválasztás szempontjairól lesz szó.
Tovább
Másodnövények a kertjeinkben cikksorozatunk legutóbbi részében egy újabb növénnyel, méghozzá a fejes káposzta bemutatásával, annak fajtakiválasztás szempontjainak ismertetésével kezdtünk el foglalkozni. Most pedig ugyanezen növény másodnövényként alkalmazott termesztési technológiáját fogjuk tüzetesebben áttekinteni olvasóinkkal.
TovábbFolytatva cikksorozatunkat, most egy olyan növénytermesztési technológiának a megismertetésével szeretnénk foglalkozni, amely a legrégebbi kerti növények egyike. Főnövényként és másodnövényként is megállja a helyét. Ez a növény nem más, mint a fejeskáposzta, az egyik legfontosabb zöldségnövényünk. Sokoldalúan felhasználható, nagy vitamin-, ásványisó- és rosttartalmú, az év bármely hónapjában nyersen is fogyasztható.
Tovább
A többi hajtatott kultúrához hasonlóan a káposztaféléknél is számolnia kell a gazdának a kártevőkkel. Bár a szakkönyvek szerint a káposztafélék esetében a hajtatásban nem számottevő a kártevők megjelenése, a gyakorlat nem mindig támasztja alá ezt az állítást. Ezért érdemes foglalkozni a káposztafélék hajtatásban is előforduló kártevőkkel.
Tovább
Fejes káposzta
A fejes káposzta hajtatása meglehetősen régóta elterjedt Kárpátalján. Ma már nemcsak az ukrán falvakban népszerű tevékenység, de egyre több magyar gazda is foglalkozik vele. Mivel a hidegtűrő növények közé tartozik, ezért korán termeszthető, s így azoknak a gazdáknak is van lehetőségük a korai hajtatásra, akiknek a fóliájából hiányzik a fűtési rendszer. Nem véletlen, hogy egyre több gazda fontolgatja a hajtatott fejes káposzta termesztését, kihasználva a korai, fűtés nélküli termesztésre kínálkozó lehetőséget. A téli időszakban a palántanevelés akár nyolc hét is lehet, ebből kifolyólag a gazdáknak a korai hajtatáshoz már decemberben el kell kezdeniük a palántanevelést.
Tovább