Az izolált bakhátak fertőtlenítése

Az izolált bakhátak fertőtlenítése

Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt azoknak a gazdáknak a száma, akik az uborka tőhervadásának a kivédésére az izolált bakhátas módszert választották. A módszer lényege, hogy „iszap” és istállótrágya keverékéből alakítanak bakhátakat a fóliasátrakban, amelyeket rendszerint fekete fóliával választanak (izolálnak) el a fertőzött talajtól. („Iszap” alatt értjük azt a homokos üledéket, amit a folyók, elsősorban a Tisza árteréről termelnek ki.) Sajnos, ezeken a bakhátakon csak egy évig tudunk biztonságosan termeszteni, a második évben már nagy a valószínűsége a tőhervadás fellépésének. Több gazda is megkeresett azzal, hogyan lehetne meghosszabbítani a bakhátak élettartalmát, mivel azok cseréje nagy kiadással és fáradtsággal jár. Számukra jelenthet megoldást a formalinos talajfertőtlenítés, amivel kapcsolatban már vannak pozitív eredmények.

Miért éppen a formalin?

Különböző totális talajfertőtlenítő szerek vannak forgalomban. Van, ami már eleve gáz halmazállapotú, azonban ennek kijuttatásához speciális gépekre van szükség, és csak megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező személy végezheti. A szilárd halmazállapotú Basamid G kijuttatása már sokkal egyszerűbben megvalósítható, a megfelelő védőeszközök (gázálarc, gumikesztyű, esetleg szemüveg) használatával már szinte bármely gazda megteheti. Nem csoda, hogy korábban ennek a talajfertőtlenítőnek a használata terjedt el leginkább vidékünkön, a megfelelő feltételek biztosítása esetén (talaj nedvessége, hőmérséklete, takarása) nagyon jó eredményeket tudtunk vele elérni. Azonban az izolált bakhátak estében nem sikerült működőképes technológiát kidolgozni a Basamid G-vel történő talajfertőtlenítésre. A szer bedolgozásakor a motorkapa széttúrja a keskeny bakhátakat, összevágja az elválasztó fólia réteget. Itt jöhet képbe a folyékony halmazállapotú formalin, mint totális talajfertőtlenítő. Ugyanis fertőtlenítendő területet csak be kell öntözni a formalinos oldattal, és letakarni, nincs szükség a motorkapával történő bedolgozásra.

A formalin beszerzésekor, felhasználásakor győződjünk meg arról, hogy az tökéletesen átlátszó legyen, a kanna alján nincsen semmilyen zavaros üledék vagy kristályos szemcsék. Lehetőleg úgynevezett „stabilizált”-at kérjünk, amely hosszabb ideig tárolható. A formalint szobahőmérsékleten ajánlatos tárolni, túl alacsony hőmérséklet esetén gyorsan tönkre mehet ez a vegyi anyag, ami a fent elírt zavarosságban, üledék képződésében nyilvánul meg.  

A formalinnal történő munkálatok során maximálisan be kell tartanunk a munkavédelmi előírásokat! Védőruha, védőkesztyű, védőmaszk és védő szemüveg használata kötelező! 

Hogyan végezzük el?

1.    A fóliasátorban végezzük el a szokásos nagytakarítást. Teljesen ki kell üríteni a fóliasátrat, nem maradhat benn semmilyen növény, amit nem szeretnénk elpusztítani (szamóca, saláta, dísznövények stb.). 

2.    Ellenőrizzük le, hogy a bakhátak eléggé nedvesek-e, nem száradtak ki túlságosan. Egy-két nappal a formalin kijuttatása előtt ajánlatos tiszta vízzel átnedvesíteni a bakhátakat, hogy a majdan kijuttatandó oldatot ne csak a felső száraz réteg igya be, hanem minél egyenletesebben jusson le a bakhátak belsejébe is.

3.    Az izolált bakhátak felületét kézi kapával lazítsuk fel, hogy a beöntözéskor a kijuttatott oldat ne folyjék le róla, hanem igya be, tudjon bejutni a bakhát belsejébe.

4.    Készítsük elő a fóliacsíkokat a bakhátak letakarásához. Ha új, sérülésmentes fóliát használunk, akkor elegendő egy réteg a takaráshoz, de ha már használt fóliát, amin esetleg lyukak, szakadások is lehetnek, akkor mindenképpen kétrétegű takarást ajánlunk.

5.    Elkészítjük a talajfertőtlenítő oldatot. 100 liternyi 2%-oldat elkészítéséhez 5 liternyi 40%-os formalin szükséges. 1 négyzetméternyi felületre kb. 10 liternyi oldatot kell számolnunk. Ha figyelembe vesszük, hogy az izolált bakhátak átlagos szélessége 50-70 cm, akkor ez azt jelenti, hogy folyóméterenként 5-7 liternyi oldattal kell számolnunk. Ezt a számot beszorozzuk a bakhátak hosszával, és megkapjuk, hogy mennyi oldatra van szükség egy-egy adott bakhát lefertőtlenítéséhez. Az egyenletességet szolgálja, hogy mindig csak annyi oldatot készítünk el, amennyi egy-egy bakhát fertőtlenítéséhez szükséges. 

6.    Amennyiben csepegtető szalaggal fogjuk kijuttatni a formalinos oldatot, akkor mindenképen új szalagokat használjunk. A bakhátak szélességétől függően bakhátanként legalább 2-4 szál csepegtetőszagra van szükség, hogy biztosítani tudjuk a vegyszer minél egyenletesebb kijuttatását. A csepegtetőszalagos kijuttatás esetében a bakhátakat már a vegyszer kijuttatása előtt letakarjuk.

7.    Amennyiben a szórórózsával ellátott slangos kijuttatás mellett döntünk, akkor fokozottan kell ügyelni a biztonságunkra, egészségünkre! Ebben az esetben mércével ellátott tartályt kell használnunk, valamint előre felosztani a bakhátat kisebb, például 5-10 m hosszú szakaszokra. Szükség lesz egy segítőre, aki figyeli a vegyszer fogyását a tartályból. Ehhez a módszerhez jól beváltak a kisebb teljesítményű búvárszivattyúk. 

8.    Ha végeztünk egy-egy bakhát fertőtlenítésével, azonnal takarjuk le a már előkészített fóliával, és csak ezután kezdjünk neki a következő bakhát fertőtlenítésének.

9.    A talaj hőmérsékletétől függően 1-4 hétig kell letakarva tartani a bakhátakat.  

a.    5 oC hőmérsékleten – 30 nap. 
b.    10 oC hőmérsékleten – 20 nap,
c.     15 oC hőmérsékleten – 10 nap, 
d.    18 oC hőmérsékleten – 7 nape.    

20 oC hőmérséklet fölött – 5 nap.

10.    A takarófóliák eltávolítása után néhány napig nyitott szellőztetők mellett hagyjuk szellőzni a bakhátakat, és ha már nem érződik a tömény formalinszag, csak akkor szabad kézi kapával átdolgozni a bakhátakat, hogy távozzon a még a talajban rekedt formalingáz. 

11.    Mielőtt kiültetnénk az állományt, érdemes néhány palántát próbaként kiültetni a fóliasátor különböző részeire, hogy meggyőződjünk róla, teljesen kiszellőzött már a bakhátak talaja, nem maradt vegyszer benne.

Gál I., az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika”  KMJA munkatársa

Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-ukrajna-folias-zoldsegtermesztes-talajproblemak-2026-03-04

Kézben oltás a gyakorlatban

Kézben oltás a gyakorlatban

A tél vége és a kora tavasz továbbra is a szőlő szaporításának meghatározó időszaka. A metszéssel egy időben kerül sor az oltási munkák előkészítésére is, amelynek sikeressége nagymértékben a vesszők szakszerű kezelésén múlik. A korábban begyűjtött és hűvös, párás környezetben tárolt alany- és nemesvesszők ilyenkor kerülnek feldolgozásra, ezért különösen fontos, hogy a gyakorlati kivitelezés minden lépése tudatosan, pontosan történjen.

A munkafolyamat az alanyvesszők előkészítésével kezdődik. A vad alanyokon található világos rügyek eltávolítása elengedhetetlen, mivel ezek a hajtatás során kihajtva konkurenciát jelentenének a nemesrész számára. A rügyek eltávolítását éles eszközzel, lehetőleg minél kisebb sebzéssel kell elvégezni. Nagyobb szaporítóüzemekben a művelet gépesített, kisebb gazdaságokban egyszerűbb mechanikai megoldások gyorsíthatják a munkát, míg kis tételszám esetén a kézi kivitelezés is megfelelő. A friss sebfelületek miatt célszerű a vakítást közvetlenül az oltást megelőző napokban elvégezni. Az oltás előtt az alanyvesszők vízháztartását rendezni szükséges, ezért 24–48 órás, 15–18 °C-os vízben történő áztatás javasolt. A vízszint az alsó harmadot érje, a vizet pedig rendszeresen cserélni kell az oxigénellátás biztosítása érdekében.

A nemesvesszők előkészítése rendszerint gyorsabban kivitelezhető, ezért ezt célszerű közvetlenül az oltás ideje előtt elvégezni. Tárolásból kivéve a vesszőket meg kell tisztítani az esetleges homok- vagy egyéb szennyeződésektől, mivel ezek az oltókés élét rövid idő alatt károsíthatják. A nemes részt egy rügyet tartalmazó oltócsapokra vágjuk, ügyelve a metszlap simaságára és a kiszáradás elkerülésére. A feldarabolt oltócsapokat célszerű nedves közegben, felhasználásig takartan tartani, például egy nedves rongyban.

A kézben végzett oltás továbbra is a legnagyobb precizitást igénylő módszer. Bár jelentős kézimunka-igénnyel jár, és csak gyakorlott szakember képes magas napi teljesítményre, a megfelelően kivitelezett kézi párosítás biztosítja a legkedvezőbb eredési arányt. Különösen indokolt ez a technika akkor, amikor értékes vagy korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló fajták szaporítása a cél. A gyakorlatban leginkább az angolnyelves párosítás terjedt el, amely során az alany és a nemes azonos szögben metszett felületeire egy-egy bemetszés kerül, így az illesztéskor stabil kapcsolat és nagy kambiumérintkezési felület alakul ki. A pontos illeszkedés döntően befolyásolja az összeforradás minőségét.

A technológiai fejlődés következtében a gépi oltás mára meghatározóvá vált a nagyobb szaporítóanyag-előállító üzemekben. A kézi működtetésű oltógépek egyetlen mozdulattal alakítják ki az illeszkedő vágásfelületeket, ezáltal gyorsítják a munkát és egyenletesebb metszlapot biztosítanak. A pontos pozicionálás itt is alapfeltétel, mivel a ferde vagy excentrikus vágás rontja az eredést. A korszerű asztali oltógépek elektromos meghajtással, részben vagy teljesen automatizált rendszerben működnek, egyes típusok a kötözést is elvégzik. Ezek alkalmazása nagy teljesítményt tesz lehetővé, ugyanakkor a vesszők átmérőjére és minőségére szigorúbb követelményeket támaszt, jellemzően 8–10 milliméter közötti mérettartományban biztosítanak optimális működést.Az oltási felületek védelme minden módszer esetében alapvető fontosságú. Az illesztést követően a sebfelületeket mielőbb zárni kell, kötözőanyaggal vagy paraffinozással. A paraffin alkalmazása ma is korszerű megoldás, mivel gyors és egyenletes bevonatot képez, csökkentve a kiszáradás és a fertőzés kockázatát. A 65–75 °C hőmérsékletű paraffinba történő rövid, néhány másodperces bemártás elegendő a megfelelő védelem kialakításához, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a hőhatás ne károsítsa a szöveteket.

A lezárt oltványokat hajtató ládákba helyezzük, ahol nedves, de levegős közegben várják a kalluszképződés megindulását. A finom szemcséjű fűrészpor vagy más steril, jó víztartó képességű anyag megfelelő környezetet biztosít. A ládák feltöltése után alapos beöntözés szükséges, majd hűvös helyen történő tárolás következik a hajtatás indításáig. A hőmérsékleti és páraviszonyok pontos beállítása döntően befolyásolja az összeforradás minőségét, ezért ezek meghatározása külön szakmai megfontolást igényel. A kézben oltás gyakorlati kivitelezése most is a szőlőszaporítás egyik legfontosabb szakmai művelete. A korszerű eszközök és technológiák alkalmazása mellett továbbra is a precíz előkészítés, a metszlapok pontossága és a megfelelő utókezelés határozza meg az oltványok minőségét és a sikeres eredést. A megfelelő minőségű és mennyiségű oltványok pedig a sikeres telepítés zálogát képezik.

Varga István,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpatinfo.net https://karpatinfo.net/gazdasag/karpatalja-szolotermesztes-szolo-oltasa-2026-02-17

Új utakon a fóliasátras zöldségtermesztésben, avagy megoldások a talajproblémákra (1.)

Új utakon a fóliasátras zöldségtermesztésben, avagy megoldások a talajproblémákra (1.)

Az előző tízrészes cikksorozatunkban (A fóliaházak talajainak javítása, termőképességének megőrzése, növelése) részletesen ismertettük azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével megőrizhetjük fóliaházaink talajainak minőségét, termőképességét. Fontos, hogy felhívjuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy minden lehetőséget megragadva „tíz körömmel” kell ragaszkodniuk ahhoz, és mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megőrizzék talajaik termőképességét. Ugyanis abban az esetben, ha egy termelő már nem tud a fóliasátrában talajon termeszteni, akkor a további sikeres termesztés érdekében változtatásokat kell alkalmaznia. Ezen változtatások mindegyike pedig jelentős többletköltségekkel jár, akár a talajjavítási munkálatokhoz viszonyítva is, ami viszont jelentősen meg tudja terhelni egy családi vállalkozás kasszáját.

Tovább