Kerti orgona

Az orgona csodálatos dísznövény, amely szép virágai, illata és könnyen nevelhetősége miatt kedvelt és tökéletes választás lehet a kertünkbe. Vágott virágnak szintén alkalmas. A növény színes virágai tavasszal és nyáron virítanak, örökzöld levelei pedig egész évben díszítik a kertet. Az orgonafajták között vannak kisebb méretűek és magasabbak, nagy méretűek is, így a kertünk méreteihez és igényeinkhez illeszkedő fajtát választhatunk.

Ismerjük meg az orgonát!

Az orgonának ott kell lennie minden kertben szépsége, illata, gyógyhatása miatt.

A Syringa vulgaris, a közönséges orgona vagy más néven májusi orgona talán az egyik legkönnyebben felismerhető növény, amellyel az iskolai ballagásokon mindenki találkozhatott gyermekkorában. Az orgona kezdetben nevelhető cserépben, dézsában, majd bokorfaként, kis faként kiültethető szoliterként, de gyönyörű nyíratlan sövény is ültethető belőle.

Lehet, hogy az orgona gyógyhatásáról még keveset hallottunk, de tény, hogy mind levele, mind illatos virága olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek jól helyettesíthetik bizonyos mértékben a hagyományos gyógyszereket. Az orgona levele influenza, megfázás ellen jelenthet gyógyírt, míg az orgonarügyből készített tinktúra segíthet ízületi gyulladás, diabétesz esetén is, illetve kenőcs formájában jól használható ízületi fájdalomra, zúzódások, sebek kezelésére. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy alkalmazása a szakszerű orvosi ellátást nem válthatja ki. Az orgonaméz és az orgona illóolaja egy külön fantasztikus esszenciája az orgonának, és természetesen a parfümök egyik alapillata.

Az orgona ültetése

Ha megtetszett az orgona, és telepítünk belőle a kertünkbe, érdemes odafigyelni a következőkre.

Az orgonának sok napfényre van szüksége, ezért napfényes helyre ültessük. Legjobb, ha az orgonacserje egymagában áll, mert uralja a környezetét, így a többi növény nem érvényesül mellette.

Az orgona ültetési ideje november és március közé esik, tehát a fagyos napok kivételével gyakorlatilag bármikor sort keríthetünk rá. Ültessük a növényt morzsalékos, jó víz­áteresztő talajba. Az ültetőgödör nagysága legyen 60 x 60 x 60 cm. Tegyünk a gödör aljára szerves trágyát, majd fedjük le egy réteg földdel, hogy az orgona gyökerei ne érintkezhessenek közvetlenül vele. Fontos, hogy a gyökérnyak egy szintben legyen a talaj szintjével, és a földlabda ne látszódjék ki a földből. A talaj tömörítése után alaposan öntözzük meg a növényt. Ha sövényt szeretnénk telepíteni az orgonából, akkor 60–80 centiméteres távolságot tartsunk a tövek ültetésénél.

Az orgona metszése

Gondozása során a frissen telepített orgonáról kezdetben távolítsuk el a virágzatokat, és az első néhány év folyamán az elvirágzott hajtásokat, terméseket is vágjuk le, ezzel segítve a növényt, hogy a lehető leg­gyorsabban megerősödhessen kertünkben.

A gyenge vesszőket és ágakat a tél folyamán metsszük ki. A beteg, sérült ágakat tőből vissza kell vágni. Tartsuk meg a ceruzavastagságú ágakat, mert ezeken lesz a legtöbb virág, de a kicsi, sokágú hajtásokat vágjuk vissza. A felkopaszodott, idős növényeket fiatalíthatjuk (télen erősen visszavághatjuk), de ebben az esetben az az évi virágzás elmarad.

Az alakító metszést a bokor tetszetős formájának kialakítása érdekében a virágzás után végezzük. Nyáron vágjuk vissza az elszáradt virágokat az első ágig, hogy tömött maradjon a növény, és ne kopaszodjon fel.

Ahogy a törzs öregszik, az orgona egyre kevesebb és kisebb virágot hoz. Ezen nagyban segíthetünk, ha rendszeresen metsszük a növényt. A fiatalító metszést középen kell kezdeni, és soha nem a külső ágakon. Az ágakat kb. 30-40 cm hosszúságúra vágjuk vissza. Az első évben érdemes az ágak egyharmadát visszavágni, míg a második évben belülről kifelé haladva azoknak az ágaknak a felét metsszük meg, amelyek az előző évben kimaradtak. A harmadik évben kerüljön sor a külső ágak megmetszésére. A keletkező gyökérhajtásokat a lehető legmélyebben vágjuk le.

Ha magunk szeretnénk szaporítani cserjénket, zölddugványozással gyökereztethetjük, illetve szemzéssel vagy oltással nyerhetünk új töveket. Ezt egész nyáron megtehetjük. Mindez igényel némi szakértelmet, ezért ajánljuk kisebb csemete beszerzését.

Az orgona kártevői a levélaknázó molyok, de a levélfoltosságot okozó gombák és a baktériumos betegségek is veszélyeztethetik. Figyeljünk arra, hogy még idejében, mielőtt a kórokozók elszaporodnának rajtuk, kezeljük növényeinket valamilyen kontakt vagy felszívódó permetszerrel.

Nadimova Erzsébet,
a ,,Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza
Forrás: karpataljalap.net