Az utóbbi években egyre több gazda és kertbarát fedezi fel az indián banán (Asimina triloba), más néven pawpaw különleges értékeit. Ebben a cikkben szeretném bemutatni, hogyan telepíthetik és gondozhatják sikeresen ezt az értékes, különleges növényt. Ez az Észak-Amerikából származó, trópusi ízvilágú gyümölcsöt adó fa nemcsak ízletes termésével, hanem kiemelkedő hidegtűrésével is hódít a mérsékelt égövi kertekben. Aki egyszer megkóstolja a gyümölcsét, az többé nem felejti el: az íze a banán, a mangó, az ananász és a vanília aromáját egyesíti, húsa krémes, illata fűszeres és különleges. Fagytűrő, mégis trópusi ízeket ad.
Bár az indián banán megjelenésében és ízében egzotikus, a mi éghajlatunkon is kiválóan nevelhető, -25, sőt akár -30 °C-os hideget is elvisel. Kifejezetten jól érzi magát Kárpátalja klímáján is, ahol a meleg nyarak és a hosszú tenyészidő elősegítik a gyümölcsképződést. Későn fakad és virágzik, így a tavaszi fagyok nem károsítják, ezért biztonságosan és rendszeresen terem.
A termések augusztus végétől szeptember végéig érnek, súlyuk 20–30 dkg, de elérhetik a fél kg-ot is. A gyümölcsök 10–20 cm hosszúak, csokorban nőnek. Az érett gyümölcs hűtőben 2-3 hétig eltartható. Frissen, gyümölcssalátában vagy lekvárként fogyasztva is különleges ízélményt nyújt.
Ültetése és környezeti igényei
Az indián banán ültetésére a kora tavasz vagy az őszi lombhullás ideje a legalkalmasabb időszak. A növény karógyökeret fejleszt, ezért legalább 60 cm mély ültetőgödröt készítsünk számára. Az aljára érett szerves trágyát, komposztot, tőzeget tehetünk. A talaj legyen laza szerkezetű, jó vízáteresztő, enyhén savanyú kémhatású. A pangó vizet kerülni kell, mert a gyökér fulladását és pusztulását okozhatja. A fiatal példányokat az első két évben óvjuk a tűző napsütéstől és a kiszáradástól. Célszerű a talaj felszínét szalmával, fakéreggel, levágott fűvel takarni, ami megőrzi a nedvességet és serkenti a talajéletet. Az idősebb fák már naposabb helyen is jól érzik magukat. A mérsékelt, rendszeres öntözést meghálálják, de a túlöntözést kerülni kell.
Gondozás és tápanyag-utánpótlás
Fája lehet törzses vagy bokros, 4-5 méter magasra nő meg. Nem igényel különösebb metszést, elegendő a száraz vagy beteg ágak eltávolítása.
Az első években lassan fejlődik, mivel karógyökeret fejleszt. Kisebb udvarokban, kertekben is elfér, metszéssel szabályozható méretű kis fává alakítható.
Lombozata díszítőértékkel bír: hosszúkás, nagy levelei ősszel aranysárgára színeződnek, így nemcsak gyümölcstermő, hanem díszfaként is szemet gyönyörködtető.
A termésképződéshez káliumban és foszforban gazdag tápanyagokra van szüksége, viszont a nitrogén túlzott adagolása kerülendő, mert csak a lombozat fejlődik tőle. A talajt érdemes évente friss komposzttal vagy szerves trágyával dúsítani, így a fa hosszú évtizedekig egészséges és bőtermő marad.
Az indián banán nagyon hosszú életű: akár 60–70 évig is termőképes. Egy kifejlett, 6-7 éves fa kedvező körülmények között évente 25–30 kg gyümölcsöt is adhat.
Szaporítása és beporzása
A növény magról is nevelhető, de az ilyen magoncok gyakran későn fordulnak termőre, és gyümölcsük minősége változó. Ezért termesztésben az oltott fajták az ajánlottak, amelyek 4-5 éves korban már teremnek, és megbízhatóan hozzák a nagyobb, ízletesebb gyümölcsöket. A jobb termékenyülés érdekében érdemes két különböző fajtát ültetni egymás közelébe. Bár az indián banán részben öntermékeny, idegen beporzással sokkal több és nagyobb gyümölcs fejlődik. A beporzást a rovarok végzik, de kézi beporzással is segíthetjük a virágzást.
Ajánlott fajták
Sunflower. Az egyik legismertebb és legmegbízhatóbb fajta. Nagy, sárgás héjú, vajas állagú gyümölcsei kiváló ízűek, a húsuk aranyszínű, krémes. A termőképessége kiemelkedő, és a gyümölcsökben viszonylag kevés mag található. Középkorai érésű, megbízható, télálló fajta, amely jól szerepel a közép-európai körülmények között is.
Wells. Zöldes héjú, narancssárga húsú, aromás ízű fajta. Középkorai érésű, a termései közepes-nagy méretűek, kellemesen édes, banán-mangó ízjegyekkel. Jó választás házi kertbe és kisebb ültetvényekbe is, mivel rendszeresen és bőven terem.
Taylor. Korai érésű fajta, amely már szeptember elején szüretelhető. Kompaktabb növekedésű, így kisebb kertekbe is ideális választás lehet. Termései közepes méretűek, ízletesek, állaguk lágy és krémes.
Overleese. Nagy gyümölcsű, bőtermő fajta, amely kevés magot fejleszt. Középkésői érésű, gyümölcsei sárgás-zöld héjúak, húsuk puha, édes, enyhén vaníliás aromájú.
Téli védelem fiatalkorban
Kifejlett korában az indián banán rendkívül fagytűrő, de a fiatal növények az első 2-3 tél alatt védelmet igényelnek. A szabadföldbe ültetett fákat érdemes szalmával, avarral, nádszövettel takarni. A törékeny hajtásokat óvjuk a hideg szelektől, különösen, ha huzatos helyen állnak. A cserepes növényeket lehetőség szerint fagymentes, szélvédett helyen teleltessük.
Növényvédelem (vegyszermentesen is sikerrel)
Az indián banán egyik legnagyobb előnye, hogy szinte teljesen kártevőmentes. Permetezést nem igényel, betegségei alig ismertek, így biogyümölcs-termelésre kiválóan alkalmas. Egy jól gondozott fa növényvédő szerek nélkül is egészségesen fejlődik és terem. A talajtakarás és a szerves anyagok kijuttatása nemcsak a nedvességet őrzi, hanem elősegíti a hasznos gombák és baktériumok elszaporodását, ami természetes módon védi a növényt a kórokozóktól.
Az indián banán az egyik legérdekesebb, legellenállóbb gyümölcsfaj, és igazi ritkaságnak számít, amelyet Kárpátalja éghajlata is kedvezően fogad. Nem igényel különösebb növényvédelmet (vegyszermentes), télálló, hosszú életű, ráadásul különleges ízű gyümölcsöket hoz. Néhány év türelem, s az indián banán meghálálja a gondoskodást, évtizedeken át bőséges terméssel örvendezteti meg gazdáját – igazi trópusi különlegesség a saját kertünkben.
Aki szereti az újdonságokat és a különleges ízeket, annak érdemes ültetnie belőle.
Nadimova Erzsébet,
az „Egán Ede” KGK JA falugazdásza,
a „Pro Agricultura Carpatika” KMJA munkatársa
Forrás: karpataljalap.net